MyWay... MyFaith...

A legszemélyesebbről…

Mottó: Nehezen veselkedtem neki ennek a témának. Nem egyszerű tárgyilagosan, közhelymentesen a hitről írni. Gyakran hallunk/olvasunk arról, hogy a betegség megváltoztatja az embert, átértékeli az életét, egy ilyen helyzetben a legádázabb ateista is megenyhül, stb. A napokban láttam egy interjút Békesi Lászlóval, aki a betegségéről beszélt, valamint a hitéről, ami segít elviselni a helyzetét. Mit… Tovább »

Életmódváltás

Új blogcím, új tematika. Sok jó tanácsot/ötletet kaptam a “hogyan továbbra”. Nagyon köszönöm. Igyekszem megfogadni az útmutatásokat,  a megvalósításukhoz kis türelmet kérek… Mottóul egy dalt választottam, amely nem a mai bejegyzésre, inkább a blog egészére vonatkozik: Az állapotommal kapcsolatban sok újdonságról nem tudok beszámolni. Annyi változás történik (folyamatosan), hogy egyre hosszabb távon képes vagyok segédeszköz… Tovább »

Kerekesszékkel a vásárlás…

Kerekesszékben ülni, és vásárolni nem egyszerű történet. Nem egyszerű sem piacon, sem pedig bevásárlóközpontban. Mostanában minden, magára valamit adó áruházlánc speciális bevásárlókocsit biztosít a kerekesszékes vásárlók számára. Lehet, hogy ez nem is új találmány, csak eddig nem tűnt fel nekem. Nagyon praktikus kis cucc lenne, ha minden boltban rendeltetésszerűen lehetne használni. Karácsony táján egy ismert… Tovább »

A piercingem elveszett… (Misszió 3.)

Az élet mindig furcsább dolgokat produkál a képzeletnél. (A Sherlock és Watson c. filmből)  A barátnőm szokta mondani rólam, hogyha nem lennél, ki kéne találni, de ekkora képzelőerő nincs. Valószínűleg igaza van. Mert, ki az a kerekesszékes középkorú nő, aki épp azért vesz részt egy rehabilitációs programon, hogy az életét a minimál programról egy kicsit… Tovább »

Kicsit még a Misszióról

“De akik az Úrban bíznak, erejük megújul, szárnyra kelnek, mint a sasok, futnak, és nem lankadnak meg, járnak, és nem fáradnak el.” (Ézsaiás 40,31) Arról már korábban is írtam, hogy nem vagyok egyszerű eset a táplálkozás terén sem, már majdnem vegán vagyok. Hús, tojás semmi. Sajton és némi gyümölcsjoghurton kívül nem eszem tejterméket sem. Ja,… Tovább »

A Misszióban

“Mikor elhagytak,Mikor a lelkem roskadozva vittem,Csöndesen és váratlanulÁtölelt az Isten. Nem harsonával,Hanem jött néma, igaz öleléssel,Nem jött szép, tüzes nappalonDe háborus éjjel.” (Ady Endre: AZ ÚR ÉRKEZÉSE) Korábbi bejegyzéseimben soha nem említettem a kórházak nevét, ahol a leírtak történtek, sőt még a sanda utalásokat is  elkerültem, nehogy felismerhetőek legyenek. Most azonban nem kell senkire és semmire… Tovább »

Újratervezés

“…Jaj istenem a világ  kinek Szoros kinek kulcsszó  jaj de Szoros a világ  csontig hatol velőt vág Hogy kitágul a világ  ha Egyszer Jobb időt lat. Dolgos állat az ember,  Így bírja ki MAGAT,  Lesz Még célszerű az  aZ agyontervezett világ,  mindennek Oka s célja  s Valami haszna van,  a jövő alaprajza  az arc ráncaiban…” (Szilágyi… Tovább »

Hogyan tovább?

“York napsütése rosszkedvünk telétTündöklő nyárrá változtatta át.”   (Shakespeare: III. Richard) A kórház után el kellett gondolkodnom a további lépéseken. Nehezen értelmeztem a zárójelentésben olvasottakat. Pakinson kór, de nyoma sehol? Az agyam tiszta, sem az MRI, sem a CT nem mutatott ki semmit. Kellett volna? Korábban egyszer már készítettek CT felvételt a koponyámról (tán túl… Tovább »

Néhány apróság és némi természetgyógyászat

A kivizsgálás befejeződött, a zárójelentéssel a kezemben haza tértem.  Idézet a zárójelentésből: …a Parkinson kór diagnózissal egyetértünk. A koponya CT vizsgálatát elvégeztük, ennek során Parkinson-syndromára, vasculáris parkinsonismusra (másodlagos Parkinson kór) utaló eltérést nem találtunk. Világos, hogy ez nem  egy egyszerű sztori. A kórházról szólva…hálás vagyok a főorvos asszonynak, mert szakmailag és emberileg mindent megtett értem,… Tovább »

A következő vizsgálat, valamint a konfliktus

A neuropszichiáterrel való találkozóm volt a következő esemény. Egy nagyon helyes fiatalember várt a vizsgálóban, ahová engem a betegápoló betolt.  A kedves pszichiáter a leleteim olvasását követően hozzám fordult, és megkérdezte: szorong, ha fel kell állnia a kerekesszékből, és el kell indulnia? Azt hittem, hogy rosszul hallok, és hülyén néztem ki a fejemből. Majd azt… Tovább »
Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az NLCafé-ra!