MyWay... MyFaith...

“A béke magvait ültetjük el a mának és a jövőnek” Wangari Maathai

A mai választottam: Wangari Maathai,  akit hazájában mindenki “Mama Mici”-ként, (a Fák Anyjaként) ismer. Ő az első afrikai nő, aki Nobel-békedíjat kapott (2004.), annak több mint százéves történetében. A Nobel-bizottság indoklása szerint “a tartós fejlődés, a demokrácia és a béke érdekében tett erőfeszítéseiért” érdemelte ki az elismerést. Ole Danbolt Mjoes, a Nobel-bizottság elnöke hangsúlyozta: első ízben kapta meg a díjat környezetvédő, és ezzel a bizottság új dimenziót adott a béke értelmezésének. A biológusi doktorátussal rendelkező Wangari Maathai első nyilatkozatában élete legnagyobb meglepetésének nevezte a díjat. Véleménye szerint a környezetvédelem és a béke előmozdításának ügye szorosan összefügg, különösen akkor, amikor a természetes erőforrások egyre ritkulnak, és mindenki meg akarja őket kaparintani. “A béke magvait ültetjük el a mának és a jövőnek” – jelentette ki az NRK norvég állami tévének.

A világot alaposan meglepte a döntés, hiszen a jól értesültek előzőleg Mohamed el-Baradeit, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) főigazgatóját tartották a legesélyesebbnek a díj elnyerésére.

Wangari Maathai egész élete során küzdött az afrikai erdők megmentéséért és a korrupció megszüntetéséért, ezért halálos fenyegetéseket is el kellett viselnie, nem egyszer megverték, vagy könnygázzal támadtak rá és az ügye mellett harcolókra. „Az ország élete vagy halála forog kockán. A kenyai erdők lassan kihalnak, és ezért teljes mértékben az emberek a felelősek. Nem lehet másként megvédeni a környezetet, mint hogy buzdítod az embereket, tájékoztatod őket, segítesz nekik megérteni, hogy ezek az ő forrásaik is, és ezeket meg kell védeniük” – nyilatkozta.

Maathai 1940. április 1-jén született a kenyai Nyeri helységben. Ő volt az első nő Kelet- és Közép-Afrikában, aki doktorátust szerzett. 1964-ben az egyesült államokbeli Atchisonban a Mount St.Scholastica College-ban kapta meg tudományos fokozatát biológiai tudományokból, ezt követően professzori állást töltött be a kenyai egyetemen.

Maathai 1977-ben alapította a Green Belt (Zöld Öv) Movement mozgalmat, melynek elsődleges célja a fák ültetése és a környezet megóvása volt, de a mozgalom a szívén viselte a társadalom peremére sodródott emberek, különösképpen a nők sorsát is. A Green Belt Movement a ’80-as, ’90-es években folyamatosan bővült, így már szélesebb körben kampányolhattak a társadalmi, politikai és gazdasági változások mellett. Maathai az ilyen kampányok során rendszeresen bírálta a kenyai vezetést. Fiatal korától kezdve az emberi jogok védelmezője volt, szembeszállt Daniel Arap Moi kenyai elnök diktatórikus rendszerével, és az abban elharapózó korrupcióval, ezért rendszeresen zaklatták a 70-es és 80-as években, sőt, börtönbüntetésre is ítélték.

A ’80-as években a férje elvált tőle, mondván, hogy túl erős egyéniség és nem tudja irányítani 🙂 . A válóperes bíróság egyetértett a férjjel.

1989-ben a tüntetők, élükön Maathai-jal kényszerítették az akkori elnököt, Daniel Arap Moi-t, hogy vonja vissza az Uhuru Parkba tervezett felhőkarcoló építési engedélyét, mert az épületet arra a zöld oázisra akarták építeni, amit egyik oldalról a Nairobiba vezető autópálya szegélyez. 1999-ben súlyos sérüléseket szenvedett, mert a Karura-erdő megmentéséért szervezett tüntetésen megverték. A Karura-erdő majdnem 1000 hektáron terül el Nairobi mellett. Az erdő olyan vadaknak ad otthont, mint a bóbitásantilop vagy a cibetmacska, de itt találhatók azok a barlangok is, amelyeket a Mau Mau harcosok laktak a britekkel folyatott harcaik során.

Maathai úgy gondolt az erdőirtásra, mint öngyilkosságra: „Kiirtani az erdőt egyet jelent a természetes eső- és a vízháztartás, következésképpen a mezőgazdaság felborításával, nem is beszélve azokról az iparágakról, amelyek nagyban függnek a vízenergiától.”

2002-ben beválasztották a kenyai parlamentbe, egy évvel később pedig az ország környezetvédelmi államtitkára lett. Az erdőirtások azonban folytatódnak, és ő kilátásba helyezte, hogy megválik tisztségétől. Szakértők szerint az elmúlt 150 évben a brit gyarmatosítás és a kenyai farmerek tevékenységének következtében Kenyában eltűnt az erdők kétharmada. Az ország területének mindössze két százalékát borítja most erdő. Maathai mozgalma egy idő után egész Afrikában elterjedt, így összesen 47 millió fát ültettek, hogy kompenzálják az erdőirtás okozta károkat. 2006-ban csatlakozott az ENSZ környezetvédelmi programjához, ahol elindította kampányát, melynek célja egy milliárd fa ültetése volt világszerte.

Wangari Maathai 71 éves korában halt meg egy nairobi kórházban, ahol hosszú ideig tartó rákbetegsége miatt kezelték .

„Minding úgy fogunk rá emlékezni mint a környezetvédelem, a fenntartható fejlődés, a női jogok és a demokrácia harcosára. Bátor vezető volt. Az energiája és az élethosszig tartó kitartása és elhivatottsága a következő nemzedékben tovább él” – nyilatkozta Kofi Anan, az ENSZ korábbi főtitkára.

FOLYT. KÖV.!

Forrás:

http://www.nobelprize.org/nobel_prizes/peace/laureates/2004/maathai-bio.html

http://www.greenbeltmovement.org/wangari-maathai

https://hu.wikipedia.org/wiki/Wangari_Maathai

Kommentek


Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:

| Regisztráció


Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az NLCafé-ra!