Életmódváltás

Új blogcím, új tematika. Sok jó tanácsot/ötletet kaptam a “hogyan továbbra”. Nagyon köszönöm. Igyekszem megfogadni az útmutatásokat,  a megvalósításukhoz kis türelmet kérek…

Mottóul egy dalt választottam, amely nem a mai bejegyzésre, inkább a blog egészére vonatkozik:

Az állapotommal kapcsolatban sok újdonságról nem tudok beszámolni. Annyi változás történik (folyamatosan), hogy egyre hosszabb távon képes vagyok segédeszköz nélkül menni (talpam a földön módszerrel). Tegnap belekaroltam Domiba, és simán besétáltam a házba úgy, hogy egyedül mentem fel a lépcsőn (csak 4 lépcsőfok, de eddig ezt sem tudtam önállóan abszolválni). Ekkor Domi megint megjegyezte, hogy milyen büszke rám. Rá kellett jönnöm, hogy nekem az itthoni két pasi a legjobb terápia. Domi az ünnepek alatt három helyen prédikált, a helyi lelkész nagyon megdicsérte.  A gyerekemet boldognak láttam. Én persze csodáltam, hisz ismeretlen helyen és emberek között képes szabatosan, izgalom nélkül, mosolyogva beszélni. Egyszer azt mondta, hogy ő csak addig izgul, míg fel nem megy a szószékre. 

Életmódváltás

Az életemnek új szakaszába érkeztem, sok  változással megspékelve. Bekattant, hogy életmódot kell váltanom, ellenkező esetben szétfolyok, a szó legszorosabb, valamint átvitt értelmében egyaránt. Nem lenne jó, ha egyfelől egy “tévénézős” zombi, másfelől egy duplájára duzzadt “Barba mama” lennék. És ez együtt? Huhh! Ennek megoldása nem a”barbatrükk”, hanem az életmódváltás, ami nem egyenlő a diétával, sokkal több annál.

Ezzel kapcsolatban  két sürgős feladatom van:

1.)  a mentális egyensúlyra törekvés,

2.) találnom kell egy, az állapotomnak megfelelő mozgásformát. A gyógytorna mellett a jóga és a tai chi jöhet szóba. Egy kedves ismerősöm tart tai chi órákat, nem is messze tőlünk, de a férjem munkája miatt sajnos az adott időpontra nem érünk oda. Kár, mert hozzá szívesen jártam volna. Szentendrén rengetegféle jógatanfolyam létezik, most tanulmányozom, hogy melyik megfelelő, aztán uccu neki…

A mentális egyensúlyom visszabillentése komplex feladat, ez az alapja az életmódváltásnak. Ha itt nem teszek rendet, akkor a diétát sem fogom tartani, és a jóga sem fog működni. Ez problematikusabb, mint az, hogy mit eszem, és milyen mozgásformát választok.  

Így hát nekiláttam, illetve folytattam:

• az agyamból azon emlékek kigyomlálása, amelyekre  nem szívesen emlékszem,

• azokat a kapcsolatokat fel kell számolnom, amelyek végérvényesen tönkrementek (ennek a két dolognak már korábban neki láttam, lassan befejezem),
• motiváló idézeteket, blogokat, könyveket olvasok, filmeket nézek,
• mindennek az alfája, hogy szembe nézzek magammal.

Ehhez a szembenézéshez kaptam segítséget egy kedves ismerősömtől (kösz Márti!). Barátaival belekurkásztak a horoszkópomba. Majd erről egy – nem hivatalos – szöveges összefoglalót kaptam, ami felért egy jókora maflással. Az asztrológia és én nem voltunk nagy barátságban, ezért kicsit szkeptikus is voltam az eredményt illetően. Be kell vallanom, noha egy-két megállapítás hideg zuhanyként hatott, meglehetősen pontos leírást kaptam magamról. Többször elolvastam, azóta is emésztem…  

Például: “A betegség lelki kiváltó oka, hogy nem az van, amit Ő akar. …nem kicsit akaratos, hanem nagyon, pedig úgy tűnik, mintha a világ legszelídebb madárkája lenne”.  

“A fiatalkora nagyon jó volt, azt csinált, amit akart, nincs hozzászokva a korlátokhoz. Egyébként tök jó fej, mert akinek a Szaturnusz a 3-as házában van, az kiváló író, nagyon szarkasztikus a humora.”  Hát ja!

FOLYT. KÖV.!