MyWay... MyFaith...

Mi is az a vallás? (Hamvas)

Felbuzdulva a Hamvas vers népszerűségén, gondoltam megörvendeztetlek Benneteket az egyik legkedvesebb regényem  részletével. Bízom benne, hogy szeretni fogjátok ezt is.  „Nem vagyok vallásos. Nem vagyok buddhista, nem vagyok hindu, sem keresztény, sem muszlim, sem zsidó. Nem vagyok arisztoteliánus teista, ateista viszont végképp nem vagyok.” (Hamvas Béla) Hamvas Béla: Karnevál (részlet) Mi is az a vallás?… Tovább »

Hamvas Béla: Isten tenyerén ébredtem

“Isten tenyerén ébredtem, s lenéztem a Földre,hófödte csúcsokra, kopár legelőkre.Kanyargó folyó tükrében láttam kelni a Napot,sugaraiban éppen az álmos hajnal mosakodott. Láttam az óceánt gyémántként ragyogni,sirályokat felette felhőkkel táncolni,láttam a békét az emberek szívében,láttam az erdőket fürödni a fényben.Láttam sok-sok mosolyt, és láttam a reményt,láttam az Embert, és láttam a Zenét.Láttam a Földet szeretetben élni,láttam… Tovább »

Csoki Matyi fogyókúrába kezd

Soha sem hittem, hogy én valaha erről fogok bármit is írni. Évek óta nem foglalkoztat a súlyom. Elfogadtam magam olyannak, amilyen vagyok. Sőt, mások is elfogadtak, a barátaimnak mindegy volt, hogy milyenek a méreteim, más meg nem érdekelt.  Egyébként tök mindegy, hogy mit csinálok, genetikailag így vagyok összerakva. Ha a magasságomra vagy a súlyomra kérdez… Tovább »

Egy szabad ember…

Sokat gondolkodtam azon, hogy mit is írjak a Föld Napja alkalmából. Arra jutottam, hogy ennél jobbat nem tudok produkálni. Ruth néni története messze túl mutat a növénytermesztésen, a környezetvédelmen, a fenntarthatóságon. Nekem ez az egyik legkedvesebb videóm. Javaslom, szánjatok 20 percet a szabadidőtökből, és nézzétek meg. FOLYT. KÖV.!... Tovább »

Take it easy!

Mikor elkezdtem agyalni arról, hogy miről is írjak, a kedvenc mantrám jutott szembe: RELAX. TAKE IT EASY! Lazíts, vedd könnyedén! Az utóbbi időben sokszor ismétlem. Régen, még az őskor(om)ban nem kellett ezt soha mondanom,  anélkül is ezt a formát hoztam. Például egy vizsgám előtt  (néhány perccel) megkérdeztem a terem előtt már egy ideje izguló csoporttársaimat,… Tovább »

Midlife crisis, csőd vagy esély?

Az utóbbi néhány bejegyzésem mintegy kvintesszenciájaként foglalkozom az ún. életközépi válsággal, azaz a midlife crisis jelenséggel. A problémát először Carl Gustav Jung vizsgálta, aki szerint a harmincas éveinek végére a legtöbb ember már döntött az élete fontos kérdéseiben, azaz már megházasodott és hivatást választott. Éppen ezért a középkorú embereket a belső fejlődés, az élet mélyebb… Tovább »

Egy újabb tanmese…

„Az északi gazdag gyáros elszörnyedt, amikor megpillantott egy déli halászt, amint a parton csónakja mellett heverészett és pipázott. -Miért nem mégy ki a tengerre halászni? – kérdezte a gyáros. -Mert ma már elég halat fogtam – válaszolta az. -De miért nem fogsz többet, mint amire szükséged van? – kíváncsiskodott tovább a gyáros? -Mit csinálnék vele?… Tovább »

Kinek akarsz megfelelni?

“Légy önmagad. Mindenki más már foglalt.” (Oscar Wilde) Erre kérdésre a legálságosabb válasz az, hogy önmagunknak. De sajnos ez nem igaz. Előbb mindenkinek, utoljára magunknak. A szüleinknek, tanárainknak, munkatársainknak, társunknak, az ő családjának, barátainknak,”tovább is van, mondjam még?” Az egész életünk egy óriási megfelelési kényszer, melynek leküzdésére nincs általános recept, ám a feltárásukhoz azonos módon… Tovább »

Figyelj a jelekre! (és néhány szó az elengedésről)

NEM ELÉG hinni. Ne bámulj kábán az örvénybe! Lehúz. Tekints fel! Figyelj benső egedbe! Csupa fontos jel. Utat mutat a végtelenbe. (Szepes Mária) Elengedés: Életünk során sok mindenkit, és sok mindent kénytelenek vagyunk elengedni. Nagyjából a felnőttkor peremén az első szerelmek elengedésével kezdődik, majd sok év múlva folytatódik a sor, azzal amikor a szeretteinket kell engednünk. Néhány éve a… Tovább »

Aprócska szülinap, valamint a sokáig kézben tartott pohár

Egy hónapja antidepresszáns helyett hoztam létre magamnak ezt az online játszóteret.  Abban bíztam, hogy megkönnyebbülök, ha megoszthatom  a barátaimmal, ismerőseimmel  a szörnyű,  betegség okozta lelkiállapotomat. Hittem az írás terápiás hatásában, és jó elfoglaltságnak is tűnt. Mindamellett nagy meglepetést okozott, mikor az ismerőseim megkerestek, aggódtak, gratuláltak, ötleteket adtak a továbblépéshez, szóval törődtek velem. És ez a… Tovább »
Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!