Angolul: bucket list.
A film, amely kapcsán a fogalom nálunk is népszerű lett, két haldokló öreg férfiról szól, akik rájönnek, hogy az életük eddig egy unalmas és semmirevaló élet volt. Nem akarnak így meghalni, ezért írnak egy listát – ez a bakancslista –, arról, hogy mit szeretnének még az életük hátralévő részében csinálni. (főszereplők: Jack Nicholson és Morgan Freeman)
Elhatároztam, hogy nekilátok, és összeírom a saját bakancslistámat. Mindenféle álmok, tervek folyamatosan keringenek az agyamban, a leírásuk mégsem ment könnyen. Sokáig nézegettem az üres papírt, de semmi nem jutott eszembe. Furcsa, hogy állandóan tele vagyok ötlettel, most pedig, mintha kikukázták volna az agyam. Rájöttem, hogy azok a tervek, amiket gondolatban szövögetek, nem köteleznek semmire. Ha leírom, rendszerezem, sorrendbe állítom azokat, akkor valóságossá, mintegy kötelezővé válnak.
A bakancslista leírása komoly dolog, csak olyan álom “kerülhet rá”, amit átgondoltam, a mostani állapotomnak megfelelő, és a megvalósításuk lehetséges. Tehát nem lehet csakúgy ripsz-ropsz összeállítani. Ki kell találni a módszertanát.
Először a tematikát határoztam meg:
- utazások (hova szeretnék eljutni),
- emberek (akikkel szeretnék megismerkedni/újra találkozni),
- cselekvések, történések
Néhány példa, amelyek méltóak arra, hogy felkerüljenek a bakancslistámra:
- Szeretnék elutazni Jeruzsálembe és Auroville-be, meg még ezer más helyre (anyósom figyelmeztette is a férjemet, hogy vigyázzon a családi kasszára, mert nagyon szeretek utazni).
- újra szeretnék találkozni a tanítványaimmal, aztán majd az összes unokámmal, először az elsővel, aztán szép sorban… 🙂 (mint már sokszor említettem, a ref. lelkészeknek több gyerekük van), és még sok mindenki mással…,
- tandem ugrás, és miután addikt tanuló vagyok, még tanulnék egy kis védikus filozófiát…
Az listám folyamatosan bővül, és motivál, nem hagyja, hogy elengedjem magam.
Ha még nincs kész a bakancslistátok, tüstént kezdjetek neki!
Ahhoz, hogy a tanácsomat biztosan megfogadjátok, javaslom, olvassátok el Spiró György: Csirkefej c. drámáját!
Engem ez az idézet inspirál évek óta.
“VÉNASSZONY Te ezt nem érted – én se tudtam soká – nem is lehet tudni, amíg van idő – hogy nincs idő –
N Ő Nagyon jó egészségnek tetszik örvendeni.
VÉNASSZONY Hát ez az – hogy semmi bajom – mégis el kell menni – Sír.
N Ő Jaj istenem, ne tessék, most miért?
VÉNASSZONY Végig nem volt semmi – és nem lehetett érteni semmit az egészből – hosszú volt és unalmas – mégis valahogy – csak egy-két perc volt – amikor álmodok – akkor látom – hogy mennyire most volt…”
Ha eddig nem láttátok, feltétlenül nézzétek meg A Bakancslista c. filmet!
FOLYT. KÖV.!
🙂 sajnalom, h igy jott le. En evek ota hasznalom mindket peldat. A Csirkefej c. dramat akkor lattam, mikor szegeny Gobbi mar nagyon beteg volt, igy a “hosszu es unalmas” tragikus ertelmet kapott. En azota idezem mindenkinek azzal a szandekkal, h minel tobb tervet valositsa meg, nehogy igy jarjon. 🙁
A Bakancslista egy pozitív cucc volt két haldoklóról,az írásod momentán kissé negatív,de egy gyógyulni vágyó fiatal emberé legyen! Ez parancs! 🙂
Ettől még írogathatod a Bakancslistádat,hátha jobb ötleteket kapok,mint a sajátjaim:-P