MyWay... MyFaith...

Ki vagy?

3231_1

“Tudom, mi a tejben a légy,
tudom, ruha teszi az embert,
tudom, az új tavasz mi szép,
tudom, mely gyümölcs merre termett,
tudom, mely fán mily gyanta serked,
tudom, hogy minden egy dolog,
tudom a munkát, lusta kedvet;
csak azt nem tudom, kivagyok.” (Francois Villon: Apró képek balladája)

Középiskolás korom óta ez a kedvenc idézetem. Minden füzetem elejére felírtam, nem csoda, hogy most is kívülről tudom. Hiába telt el rengeteg év, a kérdés, hogy ki is vagyok, még mindig foglalkoztat, és gondolom, ezzel nem vagyok egyedül, hiszen ez az élet igazi kérdése. Él bennünk egy kép magunkról, hogy milyenek vagyunk, valójában azonban nem is biztos, hogy az a valóságot mutatja, inkább azt, amilyennek mások látnak minket. De persze ez nem válasz arra a kérdésre, hogy KI VAGY. 

Ezt a példázatot egyszer kitettem a Facebook oldalamra, akkor elég  sok barátommal próbáltunk végére járni a dolognak, úgy  gondoltam, beírom ide is, mert megér még egy misét.

“Ki vagy?

A kómában fekvő asszony haldoklott. Hirtelen az volt az érzése, hogy felvitték az égbe
és ott állt az Örök Atya igazságot szolgáltató széke előtt.
– Ki vagy te? – kérdezte egy hang.
– A polgármester felesége – válaszolta az asszony.
– Nem azt kérdeztem, hogy kinek a felesége vagy, hanem azt, hogy ki vagy.
– Négy gyermek anyja.
– Nem azt kérdeztem, hogy kinek az anyja vagy, hanem, hogy ki vagy.
– Tanítónő vagyok.
– Nem a foglalkozásod kérdeztem, hanem azt, hogy ki vagy.
És ez így ment tovább. Bármit is válaszolt, úgy tűnt, hogy nem a megfelelő választ
adta arra a kérdésre, hogy ki is ő.
– Keresztény vagyok.
– Nem a vallásodat kérdeztem, hanem azt, hogy ki vagy te.
– Én az vagyok, aki mindennap a templomba ment, és mindig segítette a szegényeket
és a rászorulókat.
– Nem azt kérdeztem, hogy mit tettél, hanem hogy ki vagy.
Végül is megbukott a vizsgán és visszaküldték a Földre. Amikor felgyógyult
betegségéből, elhatározta, hogy utánajár: ki is ő? És ez nagyon megváltoztatta az
életét. ” (Anthony de Mello)

Ha mindezt tőlem megkérdeznék, nagyjából én is hasonló választ adnék. Gyerek, unoka, anya, feleség, barát, szomszéd, hívő, tanár, tanuló, beosztott, főnök…Különböző életszakaszokban más és más dominál.

Veletek ez hogy van?

FOLYT. KÖV:! 

Címkék:

Kommentek

(A komment nem tartalmazhat linket)
  1. Moravcsik Andrea says: (előzmény @Bellebille)

    Bocs, csak most láttam, h írtál. Holnap rákeresek. Ezt is köszi

  2. Moravcsik Andrea says: (előzmény @Bellebille)

    Megpróbálom előkeríteni az előadást, érdekelne. Köszi.

  3. Bellebille says:

    Van még egy jó módszer, ami segített nekem, és lehet, hogy te is hasznát tudod venni.
    Ide írom külön a linket, csak össze kell hozni a https://
    youtu.be/56zB3DWOOCQ
    Ha nem sikerül a link, megkereslek facebook-on.

  4. Bellebille says:

    Biegelbauer Pálnak van egy előadás sorozata, amelynek a címe: Ki vagyok én?
    Korábban hallgattam néhány részt belőle, és most, amikor olvastam nálad ezt a kérdést, egészen biztos voltam benne, hogy tudom ki vagyok, már régóta, de megfogalmazni nem tudnám, hát nem érdekes?
    Szóval, megint elővettem az előadást, és majd elmondom, ha megtudom, ki vagyok én. 🙂
    Videókon is megtalálható az anyag, ha utána akarsz nézni.

  5. Moravcsik Andrea says: (előzmény @Táborosi Márta)

    Márti, jo gondolat, ott a pont. Ez a Te válaszod, vajon van rá más válasz is? 🙂

  6. Moravcsik Andrea says: (előzmény @Erzsebet Vörös)

    Koszi Erzsi. Megtisztelsz, de en csak olyanokrol irkalgatok, amik mindenki fejeben megfordulnak, csak nektek a rengeteg munka mellett nincs idotok molyolni rajtuk. Nekem pedig idom, mint a tenger 🙂

  7. Táborosi Márta says:

    Egy lélek vagyok, aki tanulni, tapasztalni jött a földi környezetbe. 🙂

  8. Erzsebet Vörös says:

    Megbuktam én is!
    Néha gondoltam valamit arról, ki is vagyok, de ma már ez mind igaztalan gondolat, minden tekintetben.
    Új helyzetek új érintettséget hoztak. De meghatározni, mint akár egy “kisnövényhatározóban”, nem tudnám, hova is sorolhatnám magam. De jó gondolat!
    Ezért szeretem az írásaidat Andrea! Elolvassuk és már indul a gondolat… nem tudunk lapozni, hanem elidőzünk a “témáidon”! Köszönöm!

  9. Zsuzsa Korka Cserni Péterné says: (előzmény @Moravcsik Andrea)

    ..és csak úgy simán élni?! ..azt nem lehet? 🙂

  10. Moravcsik Andrea says: (előzmény @Judit Bognár)

    Én nem, sajnos. Igyekszem összeszedni magam, h majd válaszolni tudjak valamit.

  11. Nem, sajnos. Vagy talán mind,így együtt. Mindenesetre van egy életre való gondolkodni valóm… 🙂

  12. Zsuzsa Korka Cserni Péterné says:

    na, akkor én is megbuktam…de nagyon izgat a kérdés, hogy ki vagyok?! te már tudod, Moravcsikandi?!

  13. Judit Bognár says:

    Hali! Nem foglalkozom magammal ilyen értelemben.:-)Majd a feljebbvaló előtt….ráérek.
    Pont megfelelnek a kérdésekre adott válaszok,más nem is akarok lenni,bukjak meg akár.A földön akarok járni,racionálisan gondolkozni,de lehet,hogy elbújok meditálni…emózni..tudod? 🙂


Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:

| Regisztráció


Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!