Egy újabb tanmese…

„Az északi gazdag gyáros elszörnyedt, amikor megpillantott egy déli halászt, amint a parton csónakja mellett heverészett és pipázott.

-Miért nem mégy ki a tengerre halászni? – kérdezte a gyáros.

-Mert ma már elég halat fogtam – válaszolta az.

-De miért nem fogsz többet, mint amire szükséged van? – kíváncsiskodott tovább a gyáros?

-Mit csinálnék vele? – kérdezett vissza a halász.

-Több pénzt keresnél – hangzott a válasz. – Akkor szereltethetnél motort a csónakodra, amivel mélyebb vizekre is merészkedhetnél, ahol aztán több halat foghatnál. Ebből annyi pénzed lenne, hogy nylon hálót vehetnél. Akkor még több halat fognál, és még több pénzed lenne, hogy akár két csónakod is lehetne, vagy akár egy egész flottányi. S akkor te is gazdag ember lennél, mint én.

-S akkor mit csinálnék? – kérdezte a halász.

-Akkor aztán pihenhetnél, és élvezhetnéd az életet.

-Nos, mit gondolsz, most éppen mit csinálok? – kérdezte az elégedett halász.”

(Anthony De Mello)

“Anthony de Mello Bombayben született 1931-ben. Még nincs egészen 16 éves, mikor felveszik a Jézus Társaságába. Az elöljárók a tehetséges fiút a noviciátus elvégzése után Barcelónába küldték filozófiát tanulni. A teológiai képzés mellett Chicagóban pszichológiát, a római Gergely Egyetemen pedig lelkiségi teológiát is tanult. Mindenki arra számított, hogy most a rendi fiatalok lelki vezetője lesz. Ehelyett a shirpuri missziós állomásra került, mert mint később kiderült, a misszió volt minden vágya. Nem sokáig maradhatott azonban ott, mert Vinayalayába kellett mennie, hogy most már tényleg a fiatalokkal foglalkozzék.

Ekkor már keresett lelkigyakorlat-adó, s nemcsak Indiában, hanem az egész világon. Erejét és idejét arra irányította, hogy olyanokkal foglalkozzék, akiknek nagy befolyásuk van az egyházban: elöljárók, fiatalok nevelői, sőt, még püspökök is jöttek hozzá. Így került hamarosan a punai Sadhana Lelkiségi Intézetbe, ahol lelki vezetőket képeztek az indiai jezsuita provinciák részére. Az intézet azonban hamarosan megnyitotta kapuit más szerzetesek előtt is. Közben de Mello atya járta világot, hol lelkigyakorlatot tartott, hol előadásokat adott. Könyveit több tucat nyelvre lefordították, a Test és lélek imája magyarul is megjelent.

1987 május végén New Yorkba utazott, hogy az USA 14 városában, majd Kanadában konferenciasorozatot adjon az imáról és a lelkigyakorlatokról. Június 2-án reggel azonban, szívroham következtében, holtan találták New Yorkban, szobája padlóján. Mindössze 56 éves volt.”