Néhány éve találkoztam először ezzel a fogalommal. Persze, arról tudtam, hogy a nagy gyártóki dollármilliókat költenek olyan kutatásokra, amelyek segítenek totális fogyasztó-zombivá változtatni minket.
A ’80-as évek elején olvastam Vance Packard: Feltörekvés, reklám, szexualitás Amerikában című könyvét, amelyből megtudtam, hogy rejtett jelentésű szimbólumokkal, képekkel, irracionális szavakkal hogyan manipulálnak minket, mintegy meghatározva választásainkat, azzal a céllal, hogy megvásároltassák velünk azokat a termékeket, amire gyakorlatilag nincs is szükségünk.
A legplasztikusabb példa számomra az volt, ahogy egy új mosóport teszteltettek gyakorló háziasszonyokkal. A mosóport három, kūlönböző színű dobozban kapták meg a nők. Bizonyos idő elteltével, a háziasszonyok a következőkről számoltak be: a kék-sárga dobozban lévő cucc kitűnő minőségű, még a legmakacsabb folttal is “elbánt”, a sárga dobozban csak közepes minőségű mosópor, a fehérben lévő, mondanom sem kell, hogy használhatatlan volt. Nem tudom, hogy kedves sorstársaink megtudták e valaha, hogy mindhárom dobozban ugyanazt a cuccot kapták. Ezután természetes, hogy színes dobozban dobták piacra a terméket.
Saját példám is van arra, hogy minket is megvezetett a reklám. Domi 2-3 éves volt, és imádta a kisautókat. Akkoriban, karácsony előtt, folyamatosan reklámoztak egy óriási, mindent tudó emeletes garázst. Csaszival eldöntöttük, hogy Domi ezt kapja tőlünk karácsonyra. Annyira jót játszottak vele a gyerekek a reklámban, biztos majd nálunk is beválik, gondoltuk. Mit mondjak, lejártuk a lábunkat, mire megkaptuk a játékot. Szenteste Domi kicsomagolta a dobozt, majd óvatosan kiemelte belőle a garazst, letette a földre, és átszellemült mosollyal beült a dobozba. Kb. két hónapig ki sem szállt belőle. A garázs pedig, mivel útban volt, fölkerült a szekrény tetejére. Ahányszor ránéztünk, elkapott minket a röhögés. Tanulságos volt.
A napokban olvastam egy cikket ugyanebben a témában az Origón. Ebből idézek:
“Az 1970-es években több vizsgálat is próbálta tisztázni, mi alapján választanak a két nagy üdítőgyártó cég kólaízű itala közül a fogyasztók. A kísérletben részt vevők a vak próbák során a Pepsit találták finomabbnak, ám akkor, amikor előre megmondták nekik, hogy mit isznak, sokkal többen választották a Coca Colát.
Read Montague, a houstoni Baylor College of Medicine neurobiológusa 2004-ben funkcionális MRI vizsgálatokkal próbálta megfejteni ezt az ellentmondást. Megállapította, hogy azoknál a fogyasztóknál, akik a vak kóstolás közben a Pepsit találták ízletesebbnek, ötször erősebb aktivitás volt megfigyelhető az agyi jutalmazási rendszer egyik tagjában, az úgynevezett putamenben, mint a Coca Colát választók esetében. Abban az esetben azonban, amikor az alanyok tudták, mit fogyasztanak, az agy egy másik területe, az úgynevezett mediális prefrontális kéreg is aktívnak mutatkozott a putamen mellett, megváltoztatva az ízlelőbimbóink választását.
Mágneses rezonanciavizsgálat a marketingesek szolgálatában
A reklámszakma már nagyon régóta igyekszik rájönni, hogy miként befolyásolhatnák a vásárlókat, hogyan érhetnék el, hogy a konkurensek helyett az ő terméküket válasszuk. Korábban erre a célra csak pszichológiai teszteket és fókuszcsoportos felméréseket végeztek. Clinton Kilts, az atlantai Emory University idegkutatója volt az első, aki 2003-ban MRI vizsgálattal próbálta meghatározni, hogy az agynak mely területei játszanak szerepet a vásárlás során történő döntéseinkben.
Megállapította, hogy azokban az esetekben, amikor a vizsgálatban részt vevő önkénteseknek olyan termékeket mutattak, amely tetszett nekik, az agy elülső részén elhelyezkedő, már említett mediális prefrontális kéregbe azonnal vér áramlott. Agyunk ezen része fontos szerepet játszik annak megállapításában, hogy kik vagyunk és hogyan viszonyulunk saját magunkhoz. Kilts ezek alapján azt a következtetést vonta le, hogy azért vonzódunk bizonyos termékekhez, mert úgy érezzük, képesek vagyunk azonosulni velük, mert beleillenek a saját magunkról kialakított képbe. Kilts nem sokkal ezt követően megalapította az amerikai BrightHouse marketing tanácsadó cég neurostratégiai csoportját, hogy tovább tanulmányozzák a vásárlók gondolkodásmódját, és azt, hogymiként alakul ki kötődés bizonyos márkák iránt.”
Na elég a tudományosságból. Nekünk az a dolgunk, hogy ne dőljünk be ennek az őrületes emberkísérletnek. Lepjük meg egymást egy könyvvel, színházjeggyel, vagy saját készítésű ajándékkal. A lényeg, hogy ne őrüljünk bele az ünnepekbe.
Advent a várakozás ideje, mindenki hite szerint élje meg, és töltse ezt az időt nyugalomban, némi számvetéssel, és lehetősége szerinti adományozással. Nézzünk körül, a környezetünkben is oly sok rászoruló van, tudunk mit tenni.
Áldott adventet, békés várakozást kívánok Nektek!
FOLYT. KÖV.!
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: