Barátaim javaslatára ma egy kicsit mélyebbre mentem vissza a múltunkba, és történelmünk nőalakjai közül a legkülönlegesebbet választottam.
Zrínyi Ilona Horvátországban, Ozalj várában 1643-ban született. Édesapja, Zrínyi Péter horvát bán, édesanyja, Frangepán Katalin Anna, korának egyik legműveltebb asszonya volt. Zrínyi Ilona főúri környezetben nevelkedett. Az elemi ismeretek megtanulása mellett horvátul, magyarul, latinul, németül, „feltehetően dalmát és olasz nyelven is tudott”. “Elsajátította a sütés, a főzés, a hímzés tudományát. Sokat lovagolt, edzette testét, tudott bánni az íjjal és nyíllal is.” Nagyon szeretett olvasni is. Amikor eladósorba került, édesanyja családja rangjához méltó férjet keresett számára. Az előkelő férjjelöltek közül a hatalmas felvidéki földbirtokkal rendelkező I. Rákóczi Ferencet tartották a legalkalmasabbnak. A korabeli szokásoknak megfelelően az arcképcsere, a személyes találkozás és az eljegyzés után a házassági szertartást 1666. március 1-én a makovicai várban tartották. Az ifjú házaspár hamarosan a pataki várba költözött.
Három gyermekük született: a korán meghalt György (1667), Julianna (1672) és Ferenc (1676). Pár hónappal a harmadik gyermek születése után az édesapa, I. Rákóczi Ferenc ismeretlen betegség következtében meghalt. A sok csapás nem gyengítette el a fejedelemasszonyt. ”Rendkívüli diplomáciai érzékkel elérte, hogy a gyermekei gyámja legyen, és helyettük viselhesse a Rákóczi-család közjogi méltóságait.” Sáros vármegye ispánjaként irányította a hatalmas földbirtok gazdasági ügyeit.„Gyengéden, bensőséges anyai szeretettel nevelte gyermekeit. A feljegyzésekből tudjuk, a telet a pataki várban töltötték, a karácsonyt és az újévet mindig itt ünnepelték. A felnövekedő Rákóczi gyerekek Zrínyi Ilona irányításával Patakon ismerkedtek meg először a környező világgal “.
Két évvel később az özvegy fejedelemasszony szentmiklósi kastélyában ismerkedett meg Thököly Imrével, a kurucok vezérével. Kettejük kapcsolata a szimpátiából szerelemmé változott. 1682. június 15-én a munkácsi vár kápolnájában esküdtek örök hűséget egymásnak. Három év múlva a Thököly-szabadságharc elbukott, a hadvezért a váradi pasa vasra verve Temesvárra vitette. Zrínyi Ilona két gyermekével Munkácson maradt, kis védőcsapatával közel három évig védte a munkácsi várat, és „fel tudta tartóztatni a túlerőt”. A hős asszony férfias bátorsággal állt a várvédők élére, irányította a harcokat, gondot viselt a sebesültekre és óvta a vár lakóinak életét. „Európa legbátrabb asszonyá”-nak nevezték, de segítséget sehonnan sem kapott. Reménytelenségében döntött úgy, hogy a várat feladja. Az alku szerint Bécsben kellett jelentkeznie, ahol gyermekeitől elszakították.
„Amikor Zrínyi Ilona megtudta a kegyetlen határozatot, hogy gyermekeit elveszik tőle, halálra sápadt, és anyai fájdalmában majdnem eszét vesztve tétován bujdosott szobáiban, hangos sírással, mint kölykeitől megfosztott oroszlán. “ Egyetlen fiát 12 éves korában látta utoljára. Soha többé nem találkoztak!
Csaknem négy év elteltével sikerült elérnie, hogy a Thököly által elfogott Heisler és Doria magas rangú császári tisztekért cserébe újból szabad lehetett. 1692-ben császári kísérettel indult el, hogy találkozzon a száműzetésben élő férjével. Utoljára nézhetett körül a birtokain: Tokajban, Patakon. Újpalánkán találkozott Thököly Imrével, majd Pozsarevác, Konstantinápoly volt a szálláshelyük.
Nikomediában „a Virágok mezején”, súlyos betegségben 1703. február 18-án halt meg. Temetéséről a konstantinápolyi francia nagykövet az alábbiakat írta: „Az ablakok és az utcák zsúfolásig megteltek… a templomban alig fértünk… a falakon Magyarország, Erdély és a hercegnő családi címerei… olyan hercegnő volt, aki erényeivel és lelkületével inkább, mint születésével nyert kiváltságot.”
A nagyasszony végső nyughelye 1906. október 29-től a kassai Szent Erzsébet-dóm altemplomában van, ahol szeretett fia, II. Rákóczi Ferenc, József nevű unokája, valamint a bujdosók hamvaival együtt alussza örök álmát.
Rákóczi Ferenchez címzett levele nemcsak anyai végrendelet, hanem erkölcsi intelem is:„Isten áldása legyen rajtad édes fiam, Ferenc! Meg kell vallanom, hogy eleitől fogvást mind a mái napig az én dolgaimban nem az emberi, hanem az isteni gondviselés és akarat volt a vezetőm… Semmi sem esik nékem olyan súlyosan, mint tőled, legkedvesebb fiamtól elszakadnom… Ne búsulj azon édes fiam, hogy javaid idegen kézen vannak, s hogy pusztán állnak. Újra helyrehozhatod azokat. Nincs a világon dícsőbb dolog, mint a becsületes név s a jó hír…Becsüld az embereket, szívesen társalogj az idegenekkel… Aki másokat megbecsül, maga magát becsüli… Bárhová vet a sors, maradok mindenütt a te forrón szerető anyád: Zrínyi Ilona.”
Sorscsapásokkal teli életútja, példás helytállása, egyedülálló hősiessége, anyasága példa a huszonegyedik századi magyar nők számára is.„Nagy tettei által híresebb az egész világ előtt” – írták róla.
FOLYT. KÖV.!
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: