MyWay... MyFaith...

“Komm, Rosa! Für unser Volk!” (Gyere Róza! A népünkért!)

E szavakkal lépett ki a kolostorból, két SS-tiszt foglyaként a karmelita Edith Stein, testvérével, Rosa Steinnel, 1942. augusztus 2-án. Egy héttel később, a birkenaui haláltáborban, a gázkamrában ért véget földi életük.

1891. október 12-én született Edith Stein német filozófus, apáca, Keresztről nevezett Szent Teréz Benedikta néven Európa egyik társvédőszentje, egyben az őskereszténység kora óta a katolikus egyház első zsidó származású szentje.

A sziléziai Breslauban (ma: Wroclaw, Lengyelország) látta meg a napvilágot, tizenegy gyermeket nevelő ortodox zsidó családban. Apját kétévesen vesztette el, tizenhárom évesen elhagyta vallását és ateista lett. Már kisgyermek korában kitűnt intelligenciájával, korán megtanult héberül, szívesen olvasta a prófétai könyvek héber szövegét.

Egyetemi évei alatt,  Breslau  és Göttingen egyetemein filozófiát tanult, a hozzá hasonlóan kereső fiatal értelmiségiek köréhez tartozott, a fenomenológia professzorának, Husserlnek tanítványa és követője lett. 

Az első világháborúban vöröskeresztes ápolónőként teljesített szolgálatot. A Monarchia és Németország sebesült és haldokló katonáit ápolva szembesült a véres valósággal.

A ragyogóan tehetséges Edith hátat fordított Husserlnek és a fenomenológiának. Freiburgba ment, habilitálni szeretett volna és egyetemi karriert befutni, de egy nőnek, bármilyen okos és tehetséges is, ez a huszadik század húszas éveiben nem volt könnyű. A nehézségek ellenére kiváló adottságai révén 26 évesen filozófiai doktorátust szerzett.

Még “kereső” időszakában barátaitól megkapta a spanyol misztikus, Keresztes Szent János írásait. “Ez az igazság!” – sóhajtott fel Edith, amikor a könyvet elolvasta. Megtalálta az igazságot, amit gyermekkora óta keresett, de nem a filozófusokét, hanem a személyes Istent. Avilai Szent Teréz önéletrajzának hatására tért meg.

1922. január 1-én keresztelkedett meg és ekkor járulhatott először a szentáldozáshoz, és még abban az évben megkapta a bérmálás szentségét. Ezután hazament, és közölte édesanyjával: “katolikus vagyok!” Ezután Speyerben, a domonkosok tanítóképzőjében tanított. 1931-ben Münsterben egyetemi docens lett. Ő volt a német katolikus nőmozgalom irányítója. A fokozódó egyházüldözés hatására, amely eltiltotta a tanítástól, megérlelődött lelkében a kármelita hivatás. 1933-ban belépett a kölni kármelita zárdába, ahol az alázat, az engedelmesség és a szegénység gyakorlása volt a fő törekvése. 1935 húsvétján tette első fogadalmát. Édesanyja a fogadalomtétel órájában, leányával megbékélve halt meg. Terézia Benedikta 1938-ban tette le az örök fogadalmat.

Az erősödő antiszemitizmus légkörében elöljárói felajánlották neki, hogy tanítson egy dél-amerikai egyetemen, de igazságkeresése és népéhez való hűsége miatt elutasította a felkínált menedéket. Az 1938. novemberi Kristályéjszaka, a nyílt németországi zsidóüldözés kezdete után Hollandiába, az echti karmelita rendházba helyezték. Itt írta meg A kereszt tudománya című tanulmányát, amelyben Keresztes Szent Jánost, Avilai Szent Teréz lelki társát elemezte fenomenológiai megközelítésben. Ez az írása csak 1950-ben, halála után jelenhetett meg, akárcsak egyéb művei: Avilai Szent Teréz (1952), A nő természet szerint és kegyelem által kapott feladata (1959), Világ és személy. Adalékok a keresztény igazságra való törekvéshez (1962).

1939-ben felajánlotta magát engesztelő áldozatul a világ békéjéért. 1940-ben nővére, Róza is belépett a Rendbe.  1942. augusztus 2-án két SS-tiszt jelent meg a kolostorban: Terézia Benedikta és Róza nővéreket keresték. Mielőtt elhurcolták volna, Terézia Benedikta a kolostor kápolnájában, a tabernákulum előtt földre borulva megismételte első fölajánlását Jézusnak népéért és a világ békéjéért.

II. János Pál pápa 1987-ben boldoggá, 1998-ban szentté és 1999-ben Sienai Szent Katalinnal és Svájci Szent Brigittával együtt Európa patrónusává nyilvánította.

Életéről Mészáros Márta olasz, francia, lengyel és magyar koprodukcióban készített filmet A hetedik szoba címmel, amely 1995-ben az 52. Velencei Filmszemlén két különdíjat nyert.

FOLYT. KÖV.!

Kommentek


Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:

| Regisztráció


Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!