Mikor olvastam egy konzervatív EP képviselö nyilatkozatát, melyben a nőket a férfiaknál kvázi gyengébbnek és butábbnak aposztrofálta, elhatároztam, hogy bemutatok nehány női sorsot, amelyek rácáfolnak erre az erősen hímsoviniszta megállapításra. A mai választottam tevékenysége sajnos kevéssé ismert nálunk ( köszi P Tóthné Szakács Zita a javaslatot 🙂 ).
MAGGIE GOBRAN a Szent István Gyermekei Szervezet alapítója. 1949-ben született Egyiptomban, felső-középosztálybeli, ortodox kopt keresztyén családban. Korábban a Siemens cég és a BMW igen sikeres és csinos, vonzó egyiptomi menedzser üzletkötőnőjeként, később a kairói Amerikai Egyetem számítástechnika professzoraként dolgozott. Házas, egy fia és egy lánya van. 1989-ben adta fel karrierjét, amikor személyesen is megtapasztalta, hogy milyen körülmények között élnek a nyomornegyedek lakói, ekkor felszentelt szolgájává vált a Kopt Ortodox Egyháznak. Vajon miért hagyta oda fényes állásait, jövedelmező karrierjét? Mi hajtja, nyugtalanítja ezt az asszonyt, aki hívő orvos apa és imádkozó nagynéni bölcs szeretetének a légkörében nőtt fel? Ő maga így fogalmazott: „Bejáratos voltam a luxushotelekbe és előkelő éttermekbe, de az élet legértékesebb és legszebb pillanatait nem ott éltem meg, hanem a szeméttelepen. Karrierem során találkoztam Egyiptom társadalmi elitjével: a legszebb, leggazdagabb és legsikeresebb emberekkel. De amikor a gyermekeim boldog arccal rám mosolyognak, belső szépséget látok felcsillani” Azt a felső-belső elhívást kapta, hogy a legszegényebbek szegényeinek legyen az „anyja”. Ez után alapította meg segélyszervezetét, azokért, akiket „nem szeretnek”. Gobran elmondása szerint az emberek ma nagyobb szükségben élnek mint valaha.
A 2011-es zavargások, amelyek megdöntötték Mubarak uralmát, hosszú évekig tartó nyugtalanságba torkolltak és ez erősen kihatott a gazdaságra. Gyakran említik őt úgy, mint a kairói Teréz anyát. Hazájában Maggie mamaként ismert. Egyiptomon kívül ismerik még az USA-ban, Hollandiában, Angliában, Dél-Afrikában és remélhetőleg egyre inkább nálunk is. Életmódját az egyszerűség és az irgalmas szeretet jellemzi.
Amikor először járt a kairói szeméttelepeken, rosszul lett a bűztől. Látta, hogy az emberek ott élnek. Neki ezeken kell segíteni, meg gyermekeiken, akik még álmukban is sírnak, mert nincs mit enniük. Éheznek, szomjaznak, ruha, szeretet, elfogadás után vágynak. Közösségei főként Felső-Egyiptom paraszti vidékein terjedtek el, ahol a keresztyén hit miatt sokan szenvednek a hátrányos megkülönböztetéstől. Maggie mama szeretete krisztusian egyetemes, személyválogatás nélkül segíti a rászoruló muszlim és bahá’i vallású gyermekeket is. Egy interjúban elmondta: amikor hallja, hogy őt a „kairói Teréz anyának” nevezik, vagy így szólítják meg, belülről azt hallja, hogy Teréz anya így szól hozzá: „Megáldalak téged. Én ezt az áldást adom tovább a szegény gyermekeknek is. Nem vagyok méltó arra, hogy Teréz anyának csak a saruja szíját is megoldhattam volna. De egy közös van bennünk: ugyanaz a Jézus szeret minket”.
Maggie mama és munkatársai fiatal lányokat karolnak fel, tanítják őket betűvetésre, olvasásra, írásra, fiatal anyákat oktatnak, iskoláztatnak. Központjaikban a gyerekek szakmát tanulhatnak, szabóságot, cipészmesterséget. Az átható, meleg tekintetű Maggie Gobran meggyőződéssel vallja: „Amikor csak megölelek egy gyermeket, azt érzem, Isten ölel át engem is”. Amióta az „egyiptomi tavasz” politikai viharai villámlanak, dörögnek az ország fölött, rendszeresen gyülekeznek össze a koptok egész Egyiptomból a Mokattam nevű helységben található barlangtemplomban, s tízezrek mondják ott is, másutt is békeimáját. Abban a bizonyosságban, hogy egyszer majd biztosan meghallgatásra találnak ezek az imák…
Személyes hitvallása ennyi: „Én, Maggie Gobran, minden imádkozónak a lánya vagyok, meg a szereteté. A könnyek lánya és a kiontott véré, amivel hazámban sok-sok keresztyén nemzedék áldozott Istennek. Szeretem hazámat, népemet, egyházamat és szükségben élő sok-sok fogadott gyermekemet. Kész vagyok értük odaáldozni még az életemet is”.
2012-ben Nobel-békedíjra terjesztette fel az USA szenátusának több tagja. A The Christian Post című amerikai keresztyén lap nyilvánosságra hozta azt a levelet, amit az amerikai Kongresszus öt republikánus szenátora írt alá, s küldött el a norvégiai Nobel-békedíj Bizottsághoz. A levélben így fogalmaznak: „Gobran asszony rendkívül összeszedett egyéniség, fáradhatatlanul segíti egyiptomiak tízezreit, köztük főként a szegény, kiszolgáltatott helyzetben lévő gyermekeket. Ő a szegények, a némák hangja”. (Sajnos a 2012. évi Nobel-békedíjat nem kapta meg.)
FOLYT. KÖV. !
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: