Ma a divat világából választottam egy legendásan tehetséges magyar asszonyt. Zsindelyné Tüdős Klára 1895-ben jómódú, református debreceni családba született. Nagyapját, a Református Kollégium egykori igazgatóját “a vín bakát” Móricz Zsigmond a Légy hű mindhalálig című regényében megörökítette. A híres Dóczy-t kijárva Angliában és Svájcban is tanult, s az Iparművészeti Főiskola után az Operaházban lett műhelyvezető, majd jelmeztervező. Az általa tervezett kosztümökben arattak nagy sikert Kodály Zoltán Háry Jánosának főszereplői. Az évek folyamán a színházi életbe belemélyedve darabokat ír, majd első magyar rendezőnőként rendkívüli sikereket ér el a művészeti életben.
Operaházi pozíciójáról Klára asszonynak azonban le kell mondania, mikor második férje, Zsindely Ferenc az akkori kultuszminisztérium államtitkári titulusát tölti be. Nem esik kétségbe, egy ötlet merül fel benne. Estélyi ruhákat készít, amelyekhez a magyar népviselet forma- és motívumvilágából merít, a kor ízlésének megfelelően. A siker elmaradhatatlan, a Tüdős Klára-modellek Budapestet szinte a kor divat fővárosai közé emelik. Talán ez volt az egyetlen olyan időszak a divattörténetben, amikor a párizsi, londoni, milánói divatházak Budapestre figyeltek, és a divatlapok azon versenyeztek, kihozza le hamarabb a Tüdős Klára modelleket.
Megnyitja a Pántlika Szalont, és a megrendelések sorra jönnek. Titka a kézi hímzés és szövés alkalmazása a gépesített termeléssel szemben. A kelméket nem szövőgépek, hanem szorgos kezű csángó, matyó vagy éppen bunyevác asszonyok szőtték, a mintákat pedig faluról feltelepült erdélyi lányok hímezték. Az ő hatására lett divat úri körökben a díszmagyar és kismagyar, munkássága hatására jelentek meg a népi hímzések a református úrasztali terítőkön.
Zsindely Ferenc támogatta felesége kezdeményezéseit, még a legveszélyesebb vállalkozásaiban is mellette állt, biztosítva a hátteret és sok esetben a menedéket is feleségének. Az első ilyen nagy vállalkozás a Győrffy Kollégium létrehozása volt. Zilahy Lajos, az ismert író és publicista így írt a Híd című lapban minderről. „Zsindelyné megragadja a valóságot a ködben: száz paraszt származású szegény egyetemi hallgatónak fedelet, tandíjat, de ami legfontosabb szeretet kell adni, hogy ne húzza le őket a mélybe a nyomor, hogy el ne kallódjanak. Meg kell csinálni a Győrffy Kollégiumot a korán elhunyt nagy magyar tudós nevével. És Zsindelyné agitál, verekszik, ajtókat tör be. Kivetkezteti a parasztfiúkat vedlett ruháikból, és a gondolat is szépülni, öltözködni kezd.”
Noha a nemzetközi piac egy karnyújtásnyira van tőle, a második világháború határon belülre szorítja a kereskedelmet. A szalon működését igyekeznek fenntartani, hiszen a hímző, szövő asszonyok családja számára sokszor ez az egyedüli bevétel.
A háború idején Zsindelynét kérték fel a Corvin áruház Női Osztályának művészeti vezetői tisztére, és ezzel konfekcionálni tudta magyaros ihletésű modelljeit. A konfekció azonban nem jelentett egyet a gépesítéssel, a Tüdős-modellek kézműipari jellege mindvégig megmaradt. Ezzel egészen a német megszállásig parasztasszony százainak adott munkát, hiszen bedolgozhattak, úgymond „távmunkásként” a Corvin áruháznak. Erről az időszakról Zsindelyné így ír visszaemlékezéseiben: „Furcsa élet volt ez. Reggel 7-9 között házi asszony, 9 és 2 között áruházi primadonna és kuli. 2 és 4 között az uram felesége a Sándor-palotában, 5 és 7 között társadalmi robot, este klakkban-frakkban Opera, követségi vacsorák, estélyek. Követ nem törtem sosem, de nem lehet sokkal nehezebb munka, mint ez.”
1944-ben Ravasz László református püspök megbízásából az Országos Református Nőszövetség elnöke lett. Kezdetben, tiltakozik, nem érti, miért rá esett a választás, ám mikor szembetalálja magát az első megoldandó feladattal, tehetsége kibontakozik. Pályaudvarokon élelmet és teát osztanak a menekülőknek. Először azok gyermekeit, majd egyre több zsidó anyát és gyermeket rejtenek el az ekkor már menekültszállássá átalakított svábhegyi házukban, a Gestapo közvetlen közelében. A zsidó alkalmazottait sem küldi utcára, szembeszegülve a zsidótörvényekkel.
A zsúfolt villában összesen hetvenkét személynek nyújtanak menedéket a vészkorszakban, de a svéd misszióval karöltve még két házban száz további ember védelmét biztosítják. A kiváló szervezőkészséggel megáldott asszony mindenre gondol, férje pedig, aki ekkor már expolitikus, mindenben támogatja, védelmezi.
Így történhetett, hogy befogadást kapott Zsindelyéknél Apró Antal, aki a későbbi Kádár korszakban a Minisztertanács elnökhelyettese, a Parlament elnöke volt. Apróné így emlékezett vissza a Zsindely villában töltött napokra: „Nappal dolgoztunk, este összegyűltünk a nagy szalonban. Ők nagyon vallásosak voltak, hittek Istenben, fohászkodtak, közösen imádkoztak. Mi ateisták voltunk, de nem kellett kivonulnunk az alkalmaikról. Majd beszélgettünk, Feri bácsi (Zsindely Ferenc) olvasott fel újságokból, folyóiratokból. Sokat énekeltünk népdalokat. Csodálatos esték voltak.”
A háború után svábhegyi villájukból minden menekült sértetlenül tér haza. Férje korábbi politikai szerepvállalása miatt a kommunizmus idején vagyonukat elkobozzák, majd ki is telepítik őket. Balatonlellére, egy nyaraló házmesteri lakásába költöznek.
Zsindelyék kitelepítéséig az Istenhegyi otthon, majd balatonlellei lakásuk adott lehetőséget női, és lelkész konferenciák megtartására, a sokszor illegálisnak számító lelki összejövetelek lebonyolítására. Zsindelyné erről így írt visszaemlékezéseiben: „Ezt a tóparti missziós otthont nem mi szerveztük meg, és nem is mi tartottuk fenn, hanem szuverén jótetszéséből maga az Úristen. Agyonfáradt, lecsúszott, talajt vesztett emberek jöttek hozzánk sütkérezni, s reggelenként a mennyei kenyérből, isten Igéjéből falatozni. Igazzá vált az Ige, hogy: ‘Ismeretlenek, mégis ismerősök’. Oázis volt a ház sok testileg-lelkileg elfáradt, elkínzott ember számára.”
Életéről két könyvet is írt, Isten markában és Csizma az asztalon címmel. 1980-ban hunyt el.
A Yad Vashem Intézet Zsindelyné Tüdős Klárát 2001-ben a Világ Igaza címmel ismerte el bátorságáért.
A Debreceni Református Kollégium is beemelte Őt a tizenkét, az egyház szempontjából jelentős személyiséget megjelenítő arcképcsarnokába.
Zsindelyné Tüdős Klára kivételes tehetségű és széles látókörű asszony volt, akinél az inspiráció remek üzleti érzékkel párosult, és kemény munkával meg tudta valósítani elképzeléseit. Nem elfelejtve azt sem, hogy emberségből is kitűnőre vizsgázott.
FOLYT. KÖV.!
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: