Aki egy kicsit is ismer engem, pontosan tudja, hogy a farmer és a hátizsák gyakorlatilag rám van gyógyulva. Bárhol dolgoztam, iskolában tanítottam vagy a MEH-ben voltam vezető főtanácsos, ez mit sem változott. Kizárólag akkor öltöztem fel elegánsan, amikor erre feltétlen szükség volt: konferencia, értekezlet, előadás stb. Noha nem vagyok nagy guruja a divatnak, Coco Chanel számomra is ismert, sőt a neve maga a divat szinonimája. A N°5 parfüm és a “kis fekete ruha” ma sem vesztett egy szemernyit sem népszerűségéből.
Tehát Coco Chanelről…
Gabrielle Chanel 1883 nyarán született Saumur-ben. Édesapja Albert Chanel kalmár, édesanyja Jeanne Devolle varrónőként dolgozott, így meglehetősen szerény körülmények között nevelték gyermekeiket. Édesanyja 33 évesen tuberkolózisban meghalt. Ezután az apja elhagyta családját, és Amerikába ment szerencsét próbálni. Az alig 12 éves Gabrielle az aubazine-i ciszterciek által működtetett árvaházba került. Forradalmi stílusán markáns nyomot hagytak a zárdában töltött kemény évek. A semleges színek, a keményített gallérok és az egyenes vonaltervezés az árvaház építészeti stílusát és az ott dolgozó nővérek egyenruháját idézik.
Állítólag a Chanel divatház logója a ciszterci rózsaablakokon összefonódó “C” betűkből merített ihlet eredménye. Gabrielle 18 éves korában a moulinsi Notre-Dame intézetbe került, ahol varrni tanult. Varrónői munkásságát 1903-ban babaruhák és kelengyék varrásával kezdte, majd 5 évvel később abbahagyta a varrást, útnak indult, és szerencsét próbált Vichyben élő bácsikájánál. Úgy gondolta, hogy a színpadi szereplés sokkal szórakoztatóbb, mint a varrónői állás, ezért rögtön háttérszerepet is vállalt a “La Rotonde” című, kávézókban előadott darabban. Pár hónappal később már olyan színdarabokban is fellépett, ahol énekelnie kellett. A közönség rajongott az általa előadott chansonokért. Leghíresebb színpadi száma a “Qui qu’a vu Coco dans lTrocadéro?” meghozta neki a sikert, és ettől fogva mindenki “Coco”nak hívta. Ekkoriban találkozott Étienne Balsannal, a jómódú hivatalnokkal, akinek köszönhetően megismerte a felsőbb társadalmi réteg szokásait és etikettjét. Románcuk néhány hónap után véget ért. Coco Balsan baráti körében ismerkedett meg Arthur Capellel, egy gazdag angol bankár fiával, akit első szerelmeként emlegettek.
1909-ben otthagyta az énekesnői pályát, és Párizsba költözött szerelméhez. Capel anyagi segítségével Coco megvette Étienne Balsan garzonlakását és kalapkészítő műhelyt nyitott. Egy évvel később nyílt meg első üzlete a CHANEL MODES. Az itteni sikereket követően két újabb üzletet nyitott. Mivel a kalapok óriási sikert arattak, Coco úgy döntött 1918-ban, hogy újabb üzletet nyit. Az első sikerét egy szalmakalap hozta el, amely semmiben sem hasonlított az addigi habos-babos, szalagos kalapokhoz. Egyszerű volt, de a maga nemében csodás: letisztult, elegáns és célszerű. Ez a hármasság jellemző egyébként a későbbi Chanel-ház egészére. Az üzlet már a kortárs butik fogalmának felelt meg: a ruhák és kalapok mellett helyet kaptak az ékszerek, a szépségápolási termékek és a legendás Chanel N5 parfüm. Ekkoriban a földszinten volt maga a butik, az első emeleten a ruhakollekciók, a másodikon pedig Coco lakása.
Ekkorra már Coco Chanel öltöztette mind az európai, mind az amerikai nőket. Az amerikai hölgyek különösen élvezték ruháit, mivel ők a praktikus öltözködést részesítették előnyben, és Chanel teremtette meg az elegáns egyszerűség és kényelem definícióit. Elvetette az összetett elegancia kellékeit (pl. a fájdalmat okozó fűzőket), és bemutatta a kényelmes és egyszerű elegancia új stílusát. A vásárlók megőrültek érte, a szakma pedig a haját tépte dühében. Dior, Givenchy és Lanvin is kénytelen volt szakítani a bonyolult ruhakölteményekkel és egyszerűbb darabokat kezdtek tervezni, hogy visszacsábítsák az elpártolt vásárlókat. Chanelt viselni hamarosan a létező legnagyobb divat lett. A klasszikus dzsörzé kosztümökből már nem tudtak annyit varrni, hogy kielégítsék a szükségleteket.
Amikor pedig a kis feketével előállt, hamis gyöngyfüzérekkel, a világ meghajolt előtte. Addig senki sem merte piszkálni a fekete színt, hiszen az mindig is a gyász színe volt. Coco viszont egy csapásra az elegáns nő színévé változtatta. Vállalkozó szelleme és ruháinak egyszerűsége elsöprő sikert aratott és több millió dollárt hozott számára. Akkoriban Chanelt és ruháit merésznek tartották: a fűzőt félredobta, haját fiúsan rövidre vágatta, férfinadrágot viselt, és hagyta, hogy a nap lebarnítsa bőrét.
Vásárlói imádták ruháinak egyszerűségét és eleganciáját. A divatlapok is felfigyelni rá, és Chanel jellegzetes dzsörzékosztümjei – kardigánszerű felsőrészükkel – divathóborttá váltak Párizsban. A 20-as és 30-as évek alatt rukkolt elő a “kis fekete ruhával“, a hosszú hamis gyöngyfüzér kosztümékszerekkel, továbbá a strasszból, gyémántból, rubinból készült karperecekkel és melltűkkel. Női ruháihoz olyan anyagot választott, mint a tweed és a gabardin, amelyek addig a férfiaknak voltak fenntartva.
A Chanel N°5 forradalmasította a parfümök világát, és ma is az egyik legünnepeltebb illat. Pompás frissessége mellett a természetes illatok ódivatúnak és igen költségesnek tűntek. A hölgyek világszerte imádták, és még a szerényebb körülmények közt élők is megengedhették maguknak. A második világháború alatt kénytelen volt bezárni divatházát, de az 50-es évek közepén újra megnyitotta, és ismét diadalmaskodott.
Coco Chanel nagyon mélyről küzdötte fel magát. Öntudatos, bátor, emancipált nő volt és egyben a XX. század legkiemelkedőbb divatikonja is. Csodálatra méltó az az erő, amivel a saját útját járta, függetlenül, büszkén, határozottan. A háború alatt egyébként sok kritika érte amiatt, hogy viszonyt folytatott Hans Gunther von Dincklage német tiszttel, akinek köszönhetően nem kellett kiköltöznie kellemes szálláshelyéről, a Ritz Hotelben található lakosztályából. 1971. január 10-én itt is halt meg, mint a világ valaha élt legnagyobb stílusteremtője. Sosem ment férjhez, független, modern nő maradt mindvégig, aki felépített egy akkora birodalmat, amelyet nő még soha addig. Élete utolsó napjáig keményen dolgozott.
Forrás:
https://hu.wikipedia.org/wiki/Coco_Chanel
http://www.cocochanel.eoldal.hu/cikkek/chanel-tortenete-a-kezdetektol-a-vegig-/
.FOLYT. KÖV.!
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: