A “kapzsiság gazdasága” Vandana Shiva

Dr. Vandana Shiva környezetvédő, ökofeminista, tudós és filozófus, a világ egyik legtekintélyesebb természet- és a bio-sokféleség védelmezője, valamint a nonprofit Navdanya (kilenc mag) tudományos, technológiai és ökológiai kutatóalapítvány alapítója. Indiában született és Kanadában diplomázott kvantumfizikusként. Tanulmányai után, hazájába, a Himalája környékére visszatérve, látva a nemzetközi projektek által átalakított és elszegényített földjét, elhatározta, hogy hazájáért és az egész Földért folytatott harcnak szenteli magát. Élete példaértékű (számomra), ő testesíti meg annak a nőnek az ideálját, aki egyszerre több szerepkörben is megállja a helyét: családcentrikus, aktivista, felvállal kemény csatákat és rendkívül meggyőző. 

Shiva számára az 1984-es év különös jelentőséggel bírt, amely, ahogy mondta, orwelli év volt. Pandzsábban egyre többen fordultak az ún. Zöld Forradalom ellen, amely a terméshozam nagyarányú növelését célozta meg, mindezt műtrágyázással és növényvédő szerekkel próbálta elérni. Az Indira Gandhi elleni merénylet és a nyomában járó szélsőséges erőszak, valamint a bhopali katasztrófa, amikor a Union Carbide nevű, rovarirtószereket gyártó leányvállalata 40 tonna mérges gázt bocsátott ki, amely közel 3000 ember azonnali, és 15 000–22 000 ember későbbi halálát okozta, mélyen megrázta Shivát.

„Az év végére forgott velem a világ, és azt kérdeztem magamtól, hogy miért kell a mezőgazdaságnak ennyire erőszakosnak lennie. Ezekben a hónapokban 30 ezer embert ölt meg a pandzsábi szélsőséges erőszak, további 30 ezret pedig a bhopali katasztrófa. Tehát mindkét tragédiának külön-külön kb. hatszor annyi áldozata volt, mint szeptember 11-nek.”

Vandana azért alapította saját mozgalmát, hogy segítse a természeti sokféleség megőrzését és a biogazdálkodást a vegyipar és a génmódosított élelmiszerekkel szemben. Tevékenységéért már Alternatív Nobel-díjjal is kitüntették. A Navdanya filozófiájának alapeleme egy olyan mezőgazdaság létrehozása, amely békében él a természettel. Shiva azt mondja, valódi zöld forradalomra lenne szükség, melynek alappillére a biológiai és társadalmi sokféleség, az ökológiai egyensúly fenntartása, a társadalmi igazságosság, a minőségi élelmiszer, a földhöz és vetőmaghoz való jog, a méltányos piac és kereskedelem. Ez a másféle szemlélet az ő szemében Gandhi satyagrahájának folytatása. „Számomra ez azt jelenti, hogy megtartjuk az életet a maga sokszínűségében. Ez a következő évezred satyagrahája. Az ökológiai mozgalmak ez iránt kell, hogy elköteleződjenek, nemcsak Indiában, de az Egyesült Államokban is.”

Shiva „biokalózkodásnak” és „szellemi kalózkodásnak” nevezi azt a folyamatot, amikor a fejlett társadalmak képviselői gyakorlatilag ellopják a több ezer éves technikát és tudást, védjeggyel látják el, majd azt állítják, ők „találták fel.” Shiva példaként említi a kurkuma sebgyógyító hatását, melyet évezredek óta ismernek és használnak az indiai nők, a Mississippi Orvosi Központ mégis azt állítja, ők fedezték fel a fűszer gyógyító hatását. „Gyakorlatilag bárki elutazhat az Egyesült Államokból egy másik országba, kitanulhatja egy gyógynövény hatásait, vagy szerezhet vetőmagot, amit ott hasznának, majd visszajöhet, és azt állíthatja, hogy az az ő találmánya, levédetheti, önálló jogokat szerezhet a felhasználást vagy a módszereket illetően.(…) Mielőtt észbe kapunk, már mindent le fog védeni valamilyen nyugati nagyvállalat. Véleményem szerint ez vérlázító“.

Missziójának tekinti, hogy átalakítsa azt a patriarchális, kapitalista nézetet, mely mind a természetet, mind pedig a nőt passzívként határozza meg, melyen a férfi uralkodik, mely felett rendelkezik. Ha veszünk például egy erdei patakot, mondja Shiva, azt a ma uralkodó nézet szerint haszontalannak kell tekintenünk, ha „csak úgy” ott van. Azt nem tekintjük haszonnak, hogy vízzel látja el a közösségeket, hogy a nők ezzel főznek, ezzel mosnak. A hasznosság csak akkor értelmezhető, ha a patakból vízenergiát nyernek, ehhez viszont gépesíteni kell – a következményekkel pedig senki nem törődik. 

„Az elmúlt negyven évben segítséget nyújtottam különböző népi környezetvédő mozgalmaknak és kezdeményeztem a történelmi Chipko Mozgalom létrehozását saját régiómban, a központi Himalájában. Minden egyes mozgalomban, amelyekkel együtt működtem, nők vezették az akciókat, és nők voltak, akik támogatták azokat a kezdeményezéseket, amelyek a föld és a források fenntarthatóságát és jövedelmezőségét védelmezték” (A Chipko átölelést jelent. A Chipko-mozgalom eredete: az indiai falusiak, elsősorban nők, átölelik a fákat, így védelmezve azokat a kivágások ellen). A nők azért védelmezik erdeiket, mert az erdőirtás és annak túlzott kizsákmányolása, árvizeket, és szárazságot, földcsuszamlásokat, és katasztrófákat, üzemanyag és takarmány hiányt okoznak. Az erdőirtás továbbá magával hozza a források és patakok eltűnését, arra kényszerítve az asszonyokat, hogy sokkal messzebbről biztosítsák a vízellátásukat.

A Chipko asszonyai elmagyarázták az egész világnak, hogy a fával kapcsolatos jövedelmek és profitok nem közvetlenül az erdőkből származnak. Az igazi termékek a talaj, a víz és a tiszta levegő. 1981-ben az indiai kormány arra kényszerült, hogy felfüggessze az erdők kizsákmányolását a Himalája középső régiójában.

2002-ben egy Kerala állambeli település, Palghat egy csoportja meghívta Shivát, hogy csatlakozzon a helyi Coca Cola elleni harcukhoz, amely cég naponta 1, 5 millió liter vizet használt fel, és szennyezte az ott maradót. Az asszonyoknak 10 kilométer távolságból kellett hordaniuk a megtisztított ivóvizet. Az asszonyok, tiltakozásul az ellen hogy a vállalat ellopja a vizüket, ülősztrájkot szerveztek a Coca Cola gyárának kapui előtt. Shiva szolidaritásból csatlakozott a tiltakozó nőkhöz. A helyi Coca Cola gyár 2004-ben bezárt.

“Számomra az ökológia üzenete valójában a következõ: fel kell ismernünk, hogy beláthatatlanok a következményei annak, ha beleavatkozunk a természet és a társadalom rendszerébe. Annyira keveset tudunk ezekrõl a rendszerekrõl, hogy akkor teszünk helyesen, ha óvatosan, kis lépésekkel haladunk elõre, mindig vigyázva, hogy erõsítsük a rendszert és ne ártsunk neki.”

Vandanának erős ellenfelei vannak, de kifejezőerejével, lehengerlő személyiségével sok embert tud maga mellé állítani. Hitet ad másoknak is, hitet abban, hogy akár lehetetlennek tűnő célokért is érdemes harcolni.

FOLYT. KÖV.!

Forrás:

http://nepszava.hu/cikk/1018656-okologia-a-nok-neveben/?print=1

https://en.wikipedia.org/wiki/Vandana_Shiva

http://bocs.hu/eletharm/harpart/sved3p17.htm