Theodóra bizánci császárnő (görögül: Θεοδώρα), I. Justinianus bizánci császár felesége. Ő volt a Bizánci Birodalom történetének legbefolyásosabb császárnője, aki 500 körül született és korántsem bíborban. Apja ugyanis egy konstantinápolyi medvetáncoltató volt. Az alacsony sorból származó Theodóra, apja halála után táncos-színésznőnek állt, ami gyakorlatilag azonos volt a prostitúcióval. Tény, hogy nem rendelkezett makulátlan múlttal, azonban a történészek többsége mégis túlzónak tartja az őt lejárató erőteljes pornográf múlt ecsetelését. Theodóra bizánci császárné életének korai szakaszáról miszerint, hogy egykor színésznő és prostituált volt, kizárólag Prokopios (aki egyáltalán nem szívlelte Justinianust és Theodórát sem), a nagy hadvezér, Belizár tanácsosa és titkára írt részletesen az Anekdota vagy Titkos történetben (Historia arcana) c. művében.
A „művészetéből” élő Theodóra 520-ban Konstantinápolyban ismerkedett meg I. Justinus bizánci császár unokaöccsével, a későbbi I. Justinianussal. Prokopios szerint a pénz – és hataloméhes Theodóra összes női fortélyát és báját bevetette, hogy meghódítsa magának Justinianust. A krónika szerint szeretőjével vándorolt a birodalom tartományaiban, és eközben találkozott a későbbi császárral.
Justinianus, a jövendőbeli császár már harmincadik événél járhatott, amikor megismerte Theodórát: nagyon megszerette és elhalmozta ajándékokkal. Justinianus rávette nagybátyját, a császárt, hogy nevezze ki Theodórát patríciusnőnek, és megkérte, engedélyezze, hogy házasságot köthessenek. Justinus császár hajlott volna az utóbbi kérés teljesítésére, mert ő is nagyon kedvelte a nőt, de felesége, Euphemia Lupicina (aki egyébként barbár rabszolgalányként született) mereven ellenezte a házasságot, arra a törvényre hivatkozva, hogy szenátorok és magas rangú emberek nem vehettek feleségül színésznőket, kurtizánokat és hetérákat. Megoldásképpen ezt a törvényt később Justinus és Justinianus eltörölték.
523-ban meghalt Euphemia császárné, így a házasságot (amit valószínűleg már 514-ben megkötöttek) a pátriárka hivatalosan is elismerte. 527-ben meghalt Justinus császár is, utódja Justinianus lett. Ezzel együtt Theodóra a bizánci birodalom császárnéjává emelkedett. Theodórának nagyon erős befolyása volt a férjére, ezt mutatja például, hogy Justinianus uralkodása alatt sok olyan törvényt hoztak, ami kedvezett a nőknek. Justinianus később feleségét társcsászárnővé emelte.
Több forrás is alátámasztja, hogy a császárnő fényes udvart tartott, és szeretett házasságokat szervezni. Prokopios azt írja, hogy volt egy Antonina nevű udvarhölgye, aki Theodóra legbizalmasabb és legközelibb barátnője lett, és Theodóra közbenjárására a hadvezér Belizárhoz ment feleségül. Prokopios szerint Theodóra mindenben támogatta Antoninát, olyannyira, hogy amikor 542-ben Antonina férje, Belizár és néhány másik hadvezér belekeveredtek egy Justinianus elleni összeesküvésbe, Theodóra (akinek férje ekkor súlyos beteg volt) minden gyanúba kevert hadvezért kivégeztetett, kivéve Belizárt.
I. Justinianus Bizánc történelmének kimagasló (és meglehetősen ellentmondásos) egyénisége volt, uralkodása alatt tovább nőtt a császári hatalom. Legfőbb intézkedései közé tartozott egy polgári törvénykönyv összeállítása, amely a császár korlátlan hatalmát hangsúlyozta, valamint védelmezte az egyházat és óvta a magántulajdont. Theodórának nagy szerepe volt a császári hatalom megerősítésében, szigorúan megkövetelte például a leborulást az uralkodó előtt és a lábcsókot. Az előkelő családok (akik a császár ellenlábasai voltak) fiait és lányait rákényszerítette, hogy alacsony sorból származó családok (a császár hívei) tagjaival kössenek házasságot. Szerette a pompát, az ékszereket, a szép ruhákat, nagy gondot fordított szépsége ápolására. És bár kapzsinak, zsarnoknak és bosszúállónak tartották, nem feledkezett meg az adományokról sem. Menedékhelyet alapított a prostituáltak számára, középületeket, templomokat emeltetett.
Justinianusnak a legnagyobb próbatétellel, öt évvel a trónra lépése után kellett szembe néznie, amikor összecsapott a konstantinápolyi aréna kocsiversenyeinek kék és zöld pártja. A városi prefektus több embert felakasztatott. A kivégzés során azonban két embernél leszakadt a kötél, így azok megmenekültek, majd ezután egy közeli szentélyben találtak menedéket. A két párt közösen folyamodott kegyelemért számukra, amit a császár elutasított. Ezért kitört a fővárosi nép lázadása, amelyet a felkelők jelszaváról Nika (Győzz!) néven tart számon a történelem. A tömeg fosztogatott, kiszabadította a foglyokat és a császári palota kivételével elfoglalták a várost. Január 17-én hajnalban a császár végül nyilvánosan engedett a felkelők követeléseinek, de már késő volt. A tömeg folytatta a pusztítást, és egy nemest, Hüpatiost is császárrá kiáltott ki. Justinianus megijedt és menekülni akart, tanácsadói azt javasolták neki, hogy a palota lépcsőjénél álló hajóval hagyja el a birodalmat. Theodóra azonban kijelentette, hogy: „ha a menekülés volna az egyetlen biztonságos megoldás, akkor is megvetném. Alattvalóim egyetlen napra se lássanak bíbor és diadém nélkül. Hiszek ama mondásban, hogy a királyság nem más, mint dicső szemfedél.”
Férjébe ezek a szavak lelket öntöttek. Ezután Belizár hadvezér a császár utasítására sikeresen leverte a felkelést. Theodóra lelkesítő szavai nélkül Justinianus megfutamodott volna, így azonban még 33 évig uralkodott. A felkelés során egy régi templom porig égett. Alig 45 nappal a rend helyreállítása után megindult az újjáépítés. Így épült meg a csodálatos Hagia Sophia.
A ravennai San Vitale-templom két szemben lévő falát két gyönyörű mozaik díszíti. A keleti falon Justinianus császár és kísérete, vele szemben, pedig Theodóra császárné látható udvarhölgyei körében.
Az energikus császárnő nemcsak politikai és katonai ügyekben bizonyult kitűnő bizalmasnak és tanácsadónak, hanem szociális érzékenységéről is többször tanúbizonyságot tett. Karitatív tevékenységei mellett a prostitúció és a lánykereskedelem ellen is küzdött.
Hosszú betegeskedés után, 548-ben halt meg – vélhetően – rákban. Justinianus élete végéig mélyen gyászolta imádott feleségét. A kora középkor egyik legnagyobb asszonyának földi maradványait az Apostolok templomában helyezték végső nyugalomra. Justinianus, felesége halálát követően nem nősült újra.
FOLYT. KÖV.!
Források:
http://mult-kor.hu/20120410_a_tortenelem_hires_kejnoi?pIdx=2
http://hirmagazin.sulinet.hu/hu/pedagogia/a-rovott-multu-csaszarne
https://hu.wikipedia.org/wiki/Theod%C3%B3ra_biz%C3%A1nci_cs%C3%A1sz%C3%A1rn%C3%A9
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: