A nő, aki abból él, hogy rendet rak (mekkora má’ :) , Marie Kondo

Jó, ha egy beismeréssel kezdem a mai szösszenetet: utálok rendet rakni, sőt, szeretek rumliban élni, no nem nagy rumliban, csak kicsiben. És ez így van gyerekkorom óta. Amikor anyámék megismerték a leendő férjemet, aki velem ellentétben utálta a káoszt maga körül, kimondhatatlanul boldogok voltak. Azt hitték (ó, kis naívak), hogy Csaszinak (a férj) sikerül, ami nekik nem, rendre szoktatni. Anyu, apu, ez újfent nem jött be. A helyzet az, hogy e tekintetben a férjem szép lassan elkezdett hozzám alkalmazkodni 🙂 . Nem teljes mértékben, de majdnem. A zoknik tárolásában ugyanis anakronisztikus ellentétben vagyunk továbbra is: ő hajtogatja, én gombócolom a tiszta zoknikat. Ennyi felvezető után talán érthető, hogy miért lettem kíváncsi erre a japán csajszira, aki abból él, hogy rendet rak, ami lássuk be, nagy ötlet! 

Marie Kondo Japánban született, a rendrakás szakértője (WoW!), író és azt olvastam róla, hogy “vérbeli álmodozó”. Már gyerekkorában imádott rendet rakni és takarítani, 15 éves korára pedig tökélyre fejlesztette a dolgot, s ma már sikeres üzleti vállalkozást vezet Tokióban, tv-show-kban szerepel, könyveket ír. Szinte hihetetlen, de rengetegen hajlandóak sok pénzt kifizetni neki azért, hogy segítsen nekik megszabadulni a felesleges tárgyaiktól, és zsúfolt otthonaik „ihletet adó” terekké alakuljanak át, ahol mindennek megvan a helye.

Kifejlesztette a KonMari-módszerként elhíresült rendrakási eljárást, aminek a lényege: szedjünk össze mindent, amink van, nézzük át, és csak azokat tartsuk meg, amelyek örömet szereznek nekünk, majd válasszunk nekik egy helyet is, ahol tartjuk őket. Milyen egyszerű ugye, kvázi evidencia. Marie ráadásul nem kizárólag praktikus útmutatással szolgál, hogy hogyan lehet ésszerűen elpakolni, menedzselni holmijainkat, hanem egyfajta életstílusra, gondolkodásmódra is tanít. Azt javasolja, hogy csak azokkal a dolgokat foglalkozzunk, csak olyan dolgokat tároljunk, amelyek pozitív hatással vannak ránk.

A szívem mélyén kutatni – valahol ez a lényeg. Rendrakás közben mindig figyelem, örülök-e. Amikor ráébredek, hogy csupa olyan tárgy vesz körül, amit tényleg szeretek, átérzem, hogy a testem és a lelkem tökéletes harmóniában van.

Tavaly robbant az internet ettől az aktív rendgurutól, aki Japánon kívül is népszerűsíti tapasztalatait.  Két könyvben, „Rend a lelke mindennek” –  A varázslatos japán módszer,  és a „Az öröm forrása: a rendrakás és a takarítás művészetének illusztrált mesterkurzusa” c. kiadványokban foglalta össze módszerét, amellyel örökre száműzheted a rendetlenséget az otthonodból. Könyvei több mint 7 millió példányban keltek el világszerte, és több mint 35 országban adták ki őket – köztük Magyarországon is.

Mindezeken túl Marie a KonMari Media nevű cég alapítója és vezetője is. Ez a startup azért született, hogy a technológia erejét és Marie híveit segítségül hívva támogassa Marie-t küldetése teljesítésében. S hogy mi a küldetése? Az, hogy rendet tegyen a világban, és örömet csempésszen az emberek életébe. Japánban hatalmas siker a The Life-Changing Magic of Tidying Up című könyve. Amerikában már óriási követőtábora van, ugyanis egyre többen jönnek rá, hogy igaz az, amit Kondo ígér: ha drasztikusan kiválogatod a felhalmozódott holmikat, nemcsak egyszerűbb lesz rendet tartani, hanem megváltozik az egész életed. Amint megtisztítod az életteredet azoktól a felesleges tárgyaktól, amelyek mentálisan lehúznak, utat nyitsz új emberek, tárgyak és élmények felé. Kondo azt írja, hogy több kliensénél is előfordult, hogy a nagy tértisztítás után fogyni kezdtek vagy épp simább lett a bőrük ( 🙂  röhögnöm kell), szerinte valószínűleg annak köszönhetően, hogy az otthonuk felszabadítása detoxikáló hatással volt rájuk.

Következzenek Marie által javasolt  főbb tanácsok:

  1. Csak azokat a darabokat tartsd meg, amik örömet sugároznak (Ha-ha!)

A Kondo-módszer központi eleme, hogy vegyél mindent a kezedbe a zokniktól kezdve a fogkefén át az összes könyvig, és kérdezd meg magadtól: „Örömet sugároz ez nekem?” Ha igen a válasz, akkor tartsd meg, ha nem, akkor szabadulj meg tőle. Azok a cuccok, amiket évek óta elő sem veszel, pl.ha eddig csak azért tartogattad azt a kis fekete “magassarkút”, mert drága volt, de fel sem vetted az elmúlt 3 évben, akkor valószínűleg nem sugároz számodra örömet, tüntesd el inkább.

Ez persze a számlákra nem vonatkozik, hiszen azok sosem sugároznak örömet, de mégsem ajánlott megszabadulni tőlük. 

  1. A szelektálás legyen különleges alkalom

Általában részletekben szelektálunk, az egyik nap pár ruhától válunk meg, a másik nap néhány a lejárt gyógyszerektől szabadulunk meg… Kondo szerint ezzel az a probléma, hogy így lényeges területek kimaradhatnak, mi pedig visszaesünk a gyűjtögetésbe. A rendszerezés, szelektálás egy különleges alkalom, ne csináljuk minden nap, inkább jelöljünk ki erre egy napot, amikor végigvesszük az aznapra kijelölt összes holminkat.

  1. Ne birtokoljanak a tárgyaid! Rengeteg olyan tárgyunk van, amihez valamilyen bűntudat társul – ez túl drága volt, azt utálom, de ajándékba kaptam… A legnagyobb nehézséget azok a tárgyak okozzák, amik a “majd-jó-lesz-még-valamire” csoportba tartoznak: rengeteg helyet foglalnak, és emellett semmire sem lesznek jók.

Kondo azt írja erről, hogy amikor ilyen tárgy kerül eléd, akkor gondold át, milyen céllal van az életedben. Meglepődsz majd, mennyi mindened van, ami már beteljesítette a küldetését, és nincs szükséged rá. Például az a nyaklánc, amit két éve megvettél, de sosem hordtad, már beteljesítette a célját azzal, hogy örömet szerzett neked a megvételével.

      4. Sorokban tárold a ruháidat, ne egymásra hajtogatva

Marie a ruhákat mindig tökéletes kis négyzetekre hajtogatva, függőlegesen helyezi el a fiókokban, nem pedig tornyokba halmozva a szekrény polcain. Nem lesz tőle gyűröttebb, ha így hajtogatjuk ruhákat, felismerhető is mindegyik ugyanúgy, de sokkal kezelhetőbb lesz mind ezzel a módszerrel. Fiókok nélkül is remekül használható ez a technika, rendezettebbé teszi a szekrény képét.

       5. Tárold úgy a dolgaidat, hogy könnyű legyen elpakolni őket

Ezt a papírhalmokon keresztül magyarázza el úgy, hogy meglepetésemben leültem, pedig nem is álltam. Az íróasztalomon felhalmozódott számlákból álló papírtornyok rémlettek fel előttem, amit ő egy egyszerű technikával rögtön rendbe vág: először is dobj ki mindent, ami már nem kell, a papírok közül is, majd tárold három részre osztva:

   5a.) Most igényel figyelmet (pl. e havi számlák)

  5b) Határozott ideig meg kell tartani (pl. ebédbefizetés papírja, jövő hónapban már nem kell)

 5c) Határozatlan ideig meg kell tartani (pl. munkaszerződés, lakáseladás)

Innentől már egyszerű dolgunk lesz a papírok egyik halmazból a másikba rakásával rendet tartani. Az e havi számlák befizetés után egy rekesszel arrébb vándorolnak, az ebédbefizetés papírját pedig kidobjuk, amikor eljön az ideje. Ezzel a módszerrel nem kell többé papírhalmokat átnyálazni, amikor egy számlát keresünk, főleg ha nem nagy tornyokban halmozzuk fel ezeket sem, hanem mint a ruhákat, inkább élére állítva, függőlegesen tároljuk őket.

         6. Tanuld meg RENDESEN összehajtogatni a ruhákat.

Marie szerint a nehéz kabátok, kényes ruhák és nadrágok kivételével mindent praktikusabb összehajtogatni – hiszen így jóval kevesebb helyet foglalnak. Szerinte nagyon fontos, hogy ne szorítsuk össze a ruhákat, hanem hagyjuk őket lélegezni.

          7. Kezeld úgy a holmijaidat, mintha emberek lennének.

Ez a kedvencem. Ha folyamatos párbeszédben vagyunk ruháinkkal, odafigyelünk a dolgainkra, észrevesszük, mikor kell megválnunk tőlük, jobban odafigyelünk rájuk és használat közben is jobban érezzük magunkat velük.

Most, hogy befejeztem, a rendrakás eme jeles képviselőjének bemutatását, néhány dolgot azért megjegyeznék a miheztartás végett:

–  Számomra e téma alapműve Polcz Alaine Rend és rendetlenség c. munkája. Alaine nem kínál varázslatos módszert a problémák megoldására, inkább a problémák gyökerére kíváncsi, illusztrálva néhány tipikus élethelyzettel. Szerinte a görcsös, „élére állított rend” gazdái sokszor szorongó, kényszeres személyiségek, akik nehezen viselik el, ha nem kontrollálhatják külső környezetüket, akár családtagjaik életvezetését is. Továbbá létezik az ún. „átcsapás” (a kínos rendből a laza káoszba vagy fordítva), amely válságos élethelyzetek: halál, válás, súlyos betegség következtében jöhet létre.

– Ha időm jelentős részét rendrakásra fordítottam volna, akkor a gyereknevelés elmaradt volna, nem lennének diplomáim, nem utazgattam volna, s gyanítom a családom is rég odébb állt “volna, volna, volna”. (Kár, hogy nem én találtam ki, mert akkor már csilliárdos lennék.)

– Továbbra sem fogok origamit hajtogatni a ruhákból.

– Mindent összefoglalva, ez ügyben maradnék a néhai nagyanyám tanácsánál: “ami nem kell, azt dobd ki a francba!

FOLYT. KÖV.!

 

Források:

https://www.activia.hu/ismerd-meg-marie-kondot

http://www.nlcafe.hu/otthon/cikk/kondo-modszer-szelektalas-rendszerezes/

http://otthonszervezo.blog.hu/2016/02/01/konmari_modszer_lepesrol_lepesrel

http://divany.hu/bcs/2016/10/19/video_marie_kondo_rendrakas_konyv_tippek/

Tovább a blogra »