A Kennedy név hallatán azonnal JFK, Robert, Edward és Jackie jut eszünkbe. A Rosemary név mostanáig nekem nem mondott semmit, pedig ő is tagja volt a XX. század egyik, legismertebb, legbefolyásosabb politikai dinasztiájának.
Rosemary (Rosie) Kennedy 1918-ban született a massachusettsi Brookline-ban, és hamar kiderült, hogy nem egy éles eszű gyerek. Ennek okát egyesek a nagyszülei közti rokonságban (anyja szülei másodunokatestvérek voltak), mások születésének nehéz körülményeiben látták. Miután az orvos késett a szülésről, a nővér órákig visszatartotta a gyereket, olyannyira, hogy a végén már a kezével nyomta vissza a kicsi fejét a szülőcsatornába –, és ezalatt az agy vélhetően nem kapott elég oxigént. Kate Clifford Larson író szerint, aki a lányról jelentetett meg könyvet, vélhetően ez utóbbi vezetett ahhoz, hogy a gyerek sérülten jött világra.
Rosie szellemi fejlődése nem haladt a korának megfelelően, lassabban tanult és kevésbé volt aktív mint bátyjai, mikor pedig elkezdte az iskolát, egyértelművé vált, hogy nem tud úgy teljesíteni mint az átlagos gyerekek. Anyja ekkor vitte el orvoshoz, akitől azt a diagnózist kapta, hogy a lány „mentálisan retardált”. A fennmaradt naplói szerint nagyon szerette a társas összejöveteleket, érdekelte az opera, szeretett táncolni és teadélutánokra járni. Amikor pedig apja 1938-ban brit nagykövet lett, és a királyi pár előtt prezentálták a Kennedy-lányokat, a ragyogó mosollyal megáldott Rosie nem hozott szégyent a családjára.
A következő években viszont elmérgesedett a helyzet. A lánynak hangulatváltozásai, dühkitörései voltak. Nagykorúsága után apja egy szigorú intézetben taníttatta, ahonnan folyton elszökdösött, és a helyi kocsmákban férfiakkal flörtölt. Az erős kezű apa elsősorban fiai politikai karrierjét szem előtt tartva, valamint attól való félelmében, hogy lányát könnyen kihasználhatják, és így teherbe eshet, 1941-ben, 23 éves korában lobotómiát végeztetett el rajta.
Mi az a lobotómia? És vajon Joe Kennedy miért döntött emellett az eljárás mellett?
A lobotómia, azaz a frontális lebeny kimetszése, vagy az ott futó idegpályák átvágása volt a kor legnépszerűbb pszichiátriai kezelése. A műtött terület a döntéshozásért, a kognitív gondolkodásért és számos személyiségjegy kontrollálásért felelős, ezért a páciensek a beavatkozás után gyakran teljesen megváltoztak, állapotuk romlott, sok esetben pedig nem is élték túl. 1941-ben a lobotómia a kor egyik legmodernebb orvosi beavatkozásának számított. A portugál Egas Moniz alig öt évvel korábban, 1936-ban publikálta dühöngő betegek lobotómiás kezeléséről szerzett tapasztalatait, bár csak 1949-ben kapott orvosi Nobel-díjat felfedezéseiért. Jobb módszer azonban a negyvenes években nem volt az erőszakos rohamokkal járó betegek megfékezésére, a modern antipszichotikumok megjelenésére az ötvenes évekig várni kellett.
Joe Kennedy a kor orvosi csúcstechnológiájára bízta lánya életét, viszont a diagnózis félrement (Rosemary aligha volt közveszélyes szkizofrén vagy hasonló, lobotómiáért kiáltó beteg). Félrement a család korábbi harvardi orvosain (akik mentálisan retardáltnak ítélték Rosie-t) és egy Walter J. Freemanen nevű orvoson is, aki agitációs depressziót állapított meg, és kezelésként lobotómiát javasolt. Joe Kennedy ugyanis egy Freemanről és a lobotómiáról szóló cikk elolvasása után vitte el lányát az orvoshoz.
A műtét katasztrofális eredménnyel zárult. Mindkét oldalon lyukat fúrtak a lány koponyájába, majd roncsolni kezdték a homloklebenyt, miközben a lánynak az „Isten áldja Amerikát” című dalt kellett énekelnie. Amikor az ének abbamaradt, az orvosok is befejezték a műtétet. Az apa hamarosan szembesült a lesújtó következménnyel: egy életre megnyomoríttatta lányát. Rosemaryből egy járás- és beszédképtelen, félig béna fogyatékos lett, aki a szobatisztaságot is elfelejtette. Bal oldala részlegesen lebénult, bal kezén nem tudta az ujjait használni, feje oldalra biccenve maradt hátralevő életében. Joe Kennedy a New York-i Craig House nevű intézetben helyezte el lányát. Rosie-nek újra meg kellett tanulnia járni, öltözni, tisztálkodni és beszélni, már amennyire állapota engedte. Mivel a lobotómia éppen a dührohamain nem segített semmit, két őrt állítottak mellé. A család nem látogatta, mert Joe Kennedy senkinek, még saját feleségének sem árulta el, hogy hol van Rosemary. Azt mondta mindenkinek, hogy a lány állapota rosszabbodott, ezért intézetbe került – ami végül is nem volt hazugság. Hét év után viszont kiderült, hogy Rosemaryt szexuálisan zaklatják Craig House-ban, apja ekkor a mentálisan sérültekre szakosodott, ferencesek által működtetett wisconsini Saint Coletta intézetbe vitette a lányt.
Miután Joe Kennedy 1961-ben súlyos agyvérzést kapott, nem volt képes Rosemary ügyeit személyesen intézni. A család – mintegy húsz év után – az intézetből érkezett fizetési felszólításokból tudta meg, hogy hol él az akkor már 43 éves Rosie.
Anyja rögtön kézbe vette Rosemary kezelését, és engedélyt adott arra, hogy lánya elhagyja az intézetet, étterembe vagy vásárolni menjen. Ezután rohamos javulás állt be Rosemary közérzetében, és kicsit az állapota is javult – elsősorban Paulus nővérnek köszönhetően, aki évtizedekig ápolta a nőt. Onnantól kezdve testvérei is látogatni kezdték Rosie-t. Ted és Eunice Kennedy rendszeresen eljártak hozzá, olykor Pat és Jean is meglátogatta, Robert Kennedy és JFK viszont nem fordult meg a wisconsini intézetben.
Rosemary Kennedy Paulus nővér halálát követően még kilenc évet élt Saint Coletta-ban. 2005. január 7-én 86 éves korában hunyt el, ebből 63-at töltött agysérültként.
FOLYT. KÖV.!
Az életéről készülő filmben Emma Stone alakítja Rosie-t.
Források:
http://index.hu/tudomany/til/2017/08/20/lobotomia_rosemary_kennedy_walter_freeman/
http://mult-kor.hu/20120523_a_kennedyatok?pIdx=2
https://en.wikipedia.org/wiki/Rosemary_Kennedy
http://www.borsonline.hu/aktualis/durva-lyukat-furtak-a-kennedy-lany-agyaba/102637
http://nepszava.hu/cikk/250427-a-kennedy-csalad-rejtegetett-leanya
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: