Régóta szerettem volna erről a témáról írni, és ehhez most jó apropót találtam Masako Wakamiya példája kapcsán. De nem ő az első, aki miatt gondolkodni kezdtem arról, hogy vajon hogyan sikerül majd az időskori demenciát késleltetnem. Az egyetemen volt egy nyugdíjas aneszteziológus csoportársam. Guszti, mikor befejezte az orvosi praxisát, nekiállt politológiát tanulni. Sokszor vizsgáztunk együtt. Mindig jól teljesített, holott 70 év körül nyilván nem volt könnyű felkészülnie. Jó példa volt. Hallottam egy idős hölgyről is, aki 70 éves kora körül kezdett szanszkritul tanulni. Ami miatt azonban engem személyesen foglalkoztat a dolog, hogy végig asszisztáltam apám teljes leépülését.
Sajnos a kognitív funkcióink (a figyelem, koncentrálóképesség, érzékelés, észlelés, végrehajtó funkciók, emlékezet és gondolkodás) az idő előrehaladtával változnak. És ez a változás általában romlást, jobb esetben csupán egy-egy funkció háttérbe szorulását jelenti. Az életkor főleg két, igen alapvető kognitív funkciónkat érinti: a koncentrálóképességet és a memóriát. Szinte naponta jelennek meg cikkek, amelyek különböző tippeket adnak arra, hogy milyen módon őrizhetjük meg a lehető legtovább szellemi frissességünket. Van a javaslatok között speciális diéta, táplálékkiegészítő, testmozgás, nyelvtanulás, sakk, rejtvény stb.
Szellemünk egészsége mellett jó, ha a testünk sem amortizálódik le túlságosan. A magas vérnyomás, a cukorbetegség, a túlsúly, a dohányzás és a mozgásszegény életmód, mind hozzájárulnak a kognitív funkciók romlásához. Ha lépéseket teszünk az egészségesebb életforma felé, azzal elménk frissességének megőrzéséhez is nagyban hozzájárulunk. Az egyik ilyen fontos tényező a sport: a rendszeres mozgás ugyanis, feltehetőleg az agyi vérellátás javítása miatt jelentősen javítja az időskori kognitív funkciókat is. Erre jó példa Tao Porchon-Lynch, a 98 éves jógaoktató élete (róla néhány héttel ezelőtt már írtam). A jóga mellett szóba jöhet még a tai chi, az úszás, a kerékpározás vagy épp a gyógytorna. Az intellektuális készségeink tréningezésére kiválóan alkalmas a társasjáték, a keresztrejtvény, az olvasás, a zenélés, bridzs, sudoku, de tanulhatunk új dolgokat is, mint egy új nyelv vagy alapszintű informatikai ismeretek. Olvashatunk például ismeretterjesztő irodalmat számunkra még felderítetlen szakterületekről. Ezen tevékenységek segítségével úgy tűnik megtarthatók az idegsejtek közötti kapcsolatok.
Masako Wakamiya 60 évesen vásárolta első számítógépét, majd 81 évesen programot írt. A hölgy nem épp az a szokásos, rejtvényfejtős-kötögetős nyugdíjas, miután nyugdíjba ment és hirtelen rengeteg ideje felszabadult, beszerzett egy számítógépet. Úgy gondolta, jól eltölti majd az idejét a masinával. Igaza is lett. 81 éves korában megtanult programozni, majd elkezdett játékokat fejleszteni. A maradék idejéjében, amikor nem kedvenc elfoglaltságának hódol, akkor saját weboldalát fejleszti, ahol hozzá hasonló idős embereknek segít megtanulni a számítógép használtát. Csupán 6 hónapja tanult programozni, amikor megírta a játékot. A 81 éves hölgy saját iPhone alkalmazást fejlesztett ki, amit az AppStore-ban is megtalálunk Hinadan néven. A Hinadan (A Hina: baba és a dan:szint összevonásából született) egy tradiconális japán ünnepen, a “Lányok napján” alapul. A március 3-i eseményen az uralkodókat és udvartartásukat ábrázoló babákkal díszítik ki a várost. A figurákat lépcsőzetes állványokra teszik egy meghatározott sorrendben – ezt lehet gyakorolni Wakamiya alkalmazásában is. Ünnepi ruhákba öltöztetett babákat kell egy bizonyos sorrendben elhelyezni. A játékhoz szükség van az ügyesség mellett a hagyományok ismeretére is. Az asszonynak egy japán fiatal segített a programozásban, aki Skype-on és Facebookon tanítgatta. Az alkalmazás rajzait egy barátja csinálta. „Azért készítettem ezt az alkalmazást, mert bár a fiatalok rengeteg applikáció közül választhatnak, az öregekre szinte senki sem gondolt. Arra szeretném bátorítani őket, hogy szórakozásra is használják a számítógépeket.” – nyilatkozta.
Wakamiya ezzel szerette volna bizonyítani, és egyúttal inspirálni is kortársait, hogy idős korban is meg lehet tanulni programozni. Példája jól mutatja, hogy a tanulás nincs korhoz kötve, minden korosztály találhat benne szépséget. És a szépségen túl segít abban is, hogy minél tovább az eszünknél maradjunk.
FOLYT. KÖV.!
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: