Karácsonykor mindenkit magával ragad a sürgés-forgás, az ajándékozás lehetősége, vagy éppen terhe. Jó, ha olyan ajándékot választunk, aminek örülni fog, akinek szánjuk, ami fontos lesz neki, ami nem végzi néhány nap múlva a sarokban. Vajon sikerült e idén találni valami különlegeset? A mai választottamnak nem ismerjük a nevét, de története annál emblematikusabb. Egyszerű, hétköznapi nő, a maga élettörténetével. A samáriai asszony nem gondolta, hogy egy egyszerű, szokványos napból ünnep lesz. Jézus egy ízben Jeruzsálemből indulva déli tizenkét órakor érkezett Samária Sikár nevű városához, ahol fáradtan leült a városszéli kútnál, míg tanítványai a településre siettek, hogy valami élelmet vegyenek.
Nagy volt a hőség, és Jézus kimerült volt. A hőség és a fáradság, nem túl jó párosítás egy meghitt beszélgetéshez. A kúthoz igyekvő asszony is sietett, hogy vizet merítsen az otthoniaknak. Jézus mégis ebben „az alkalmatlan időben” kezdeményezett beszélgetést vele. A samáriai asszony történetét a hozzáértők az evangéliumok egyik gyöngyszemének tartják. Az asszony bizalmát Jézus az „Adj innom!” kérésével nyerte meg. Majd Sikár kútjánál az emberi élet szinte minden kérdése felvetődött a rövid beszélgetés alatt. Az asszonyt a találkozás kibillentette a megszokott kerékvágásból. Egy zsidó férfi inni kért tőle. Sem zsidó, sem semmilyen férfi nem igen állt szóba egy samáriai asszonnyal csak úgy, hát még zsidó férfi, aki ráadásul szívességet kért: „Adj innom!”
Aztán így folytatódott a történet: “16Jézus így szólt hozzá: Menj el, hívd a férjedet, és jöjj vissza! 17Az asszony így válaszolt: Nincs férjem. Jézus erre ezt mondta: Jól mondtad, hogy férjed nincs, 18mert öt férjed volt, és akivel most élsz, nem férjed: ebben igazat mondtál. 19Az asszony így felelt: Uram, látom, hogy próféta vagy. 20A mi atyáink ezen a hegyen imádták Istent, ti pedig azt mondjátok, hogy Jeruzsálemben van az a hely, ahol Istent imádni kell. 21Jézus így válaszolt: Higgy nekem, asszony, hogy eljön az óra, amikor nem ezen a hegyen, nem is Jeruzsálemben imádjátok az Atyát. 22Ti azt imádjátok, akit nem ismertek, mi azt imádjuk, akit ismerünk, mert az üdvösség a zsidók közül támad. 23De eljön az óra, és az most van, amikor igazi imádói lélekben és igazságban imádják az Atyát, mert az Atya is ilyen imádókat keres. 24Az Isten Lélek, és akik imádják őt, azoknak lélekben és igazságban kell imádniuk. 25Az asszony így felelt: Tudom, hogy eljön a Messiás, akit Krisztusnak neveznek, és amikor eljön, kijelent nekünk mindent. 26Jézus ezt mondta neki: Én vagyok az, aki veled beszélek.” (Jn. 4, 16-26)
Az asszony felismerte Jézusban a Megváltót, és tapintatos feddésére őszintén vallotta meg, hogy eddigi rendezetlen családi élete járult hozzá szerencsétlenségéhez. A beszélgetés után lelkendezve futott be a városba, és elújságolta a hírt, hogy kivel találkozott. Olyan meggyőző volt bizonyságtétele, hogy az emberek hittek neki, elrontott élete ellenére is. Jézust több napig a városban marasztalták, s végül ezt mondták az asszonynak : “Már nem a te beszédedért hiszünk, hanem mert magunk hallottuk és tudjuk, hogy valóban ő a világ üdvözítője.” (Jn. 4.42)
A samáriai asszony csak a szokásos módon vízért ment, de valami egészen mással tért haza. Lehet, hogy ezen az ünnepen csak a szokásosat kéred, de kaphatsz valami egészen rendkívülit is. Lehet, hogy elsősorban ajándékozóként tekintesz önmagadra, de hagyd magad megajándékozni is. A karácsony kibillent a megszokottból, és messze túlmutat önmagán. Felborul a rendszer: Isten szóba áll az emberrel, és olyat ajándékoz, amit nem fogunk megtalálni a plázákban, vásárokban, mert azt csak egyvalakinél találjuk meg, egyvalaki ajándékozott ilyet. Remélve, hogy te is igényt tartasz erre az ajándékra idén karácsonykor, kívánok neked Istentől megáldott ünnepet.
FOLYT. KÖV.!
Források: Biblia, Biblia a magyar képzőművészetben, Lélekmagazin.hu
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: