Gondoltam, hogy utánanézek, vajon mi történt vele. Angela Yvonne Davis (Birmingham, Alabama, USA, 1944. január 26.) újbaloldali filozófus, a hippi-korszak egyik emblematikus szereplője. Az én generációm biztosan emlékszik a göndör, fekete hajú lányra, aki a külsejével divatot teremtett, s ez a frizura gyakorlatilag abban az időben a szabadság szimbólumává vált.
Angela Davis ugyanazon a színes bőrűek lakta alsó középosztálybeli környéken cseperedett, ahol az első fekete női külügyminiszter, Condoleezza Rice is. Noha nem egykorúak, ismerték egymást. Angela szülei egyetemet végeztek, és bár nem voltak jómódúak, igyekeztek mindent megadni gyermekeiknek, testvére, Ben profi futballjátékos volt. Massachussettsben járt egyetemre, filozófiát hallgatott Herbert Marcuse-nál. Végigolvasta Camus és Sartre műveit. 1963-ban részt vett a Helsinkiben tartott Világifjúsági Találkozón. Emiatt az FBI felfigyelt rá. Az amerikai baloldal egyik vezéregyénisége lett. Tanulmányait Európában folytatta, Biarritzban, a Sorbonne-on, majd Frankfurtban. Mesterfokozatát az USA-ban, San Diegoban szerezte meg, doktori fokozatát pedig a kelet-berlini Humboldt Egyetemen. Ekkor már a korábban említett, világhírűvé vált afrofrizurát viselte, ami a kor fekete fiataljainál az öntudat jelképének számított.
1969-ben ideiglenes tanári állást kapott a Kaliforniai Egyetem filozófia tanszékén, ekkor már radikális feminista aktivistaként az USA Kommunista Pártjának tagjaként tartották nyilván. Személyesen Ronald Reagan kormányzó (későbbi elnök) járt közben a kirúgásáért – ám az egyetem a felháborodott diákság és a tanári kar nyomására kénytelen volt visszavenni. 1970 nyara azután mindent végleg megváltoztatott. Akkori szerelmének tizenhét esztendős öccse két társával fegyvert rántott egy bírósági tárgyalóteremben, ahol egy fekete csoport pere folyt. Három vádlottal, a túszul ejtett bíróval és ügyésszel elmenekültek, de a rendőrök utolérték őket. A tűzharcban két szöktetőt az egyik vádlottal együtt agyonlőttek, de meghalt a bíró is, akinek torkához a csoport valamelyik tagja ragasztószalaggal puskát rögzített. Egy rendőrségi golyótól az ügyész is maradandó sérülést szenvedett. Amikor kiderült, hogy az akcióban használt egyik fegyvert Angela Davis nevére vásárolták, az akkor 26 éves filozófiatanár menekülőre fogta. Két hónappal később, New Yorkban került rendőrkézre. 250 ezer dollár óvadékot szabtak ki rá, ezt többek között az énekes Aretha Franklin is ki akarta fizetni. Davis másfél évet ült börtönben, végül a csupa fehérből álló esküdtszék felmentette: az, hogy a nevén volt a pisztoly, még nem bizonyította a szemükben, hogy tudott volna az akcióról. Közben széles körű nemzetközi mozgalom indult a szabadon bocsátásáért.
Szabadulása után először Kubában telepedett le, de hamarosan visszatért az Egyesült Államokba. Kapcsolatba került a Népek Temploma nevű szektával, ám ez megszakadt 1978-ban, amikor az “apostoli szocialista” gyülekezet 918 híve kollektív öngyilkosságot követett el a guayanai Jonestownban. 1980-ban és 1984-ben az Egyesült Államok Kommunista Pártjának színeiben alelnökjelölt volt – mindkétszer teljesen sikertelenül. 1991-ben szakított a párttal, annak Gorbacsov, a Szovjetunió akkori vezetője elleni puccs támogatása miatt. Ezután a San Fraciscói Állami Egyetemen, majd a Stanford Egyetemen tanított, jelenleg a Kaliforniai Egyetem professzora – doktoranduszoknak tanítja a fekete öntudat történetét, illetve a feminista tanulmányok tanszékvezetője. Nevéhez fűződik a nálunk óriási felháborodást kiváltó gender studies bevezetése az egyetemi tárgyak közé. Az utóbbi években elsősorban a börtönrendszer felszámolása mellett érvel, úgy tartja, hogy a feketéket aránytalanul sújtó igazságszolgáltatási és büntetés-végrehajtási szisztéma egyfajta modern rabszolgaság. Fekete radikális körökben továbbra is élő legendának számít, amúgy nem nagyon figyelnek oda rá. Előadásairól, jórészt egyetemek meghívására tartott beszédeiről legfeljebb a helyi sajtó számol be – általában dühödt jobboldali levéláradatot kiváltva.
FOLYT.KÖV.!
Források: wikipedia, nol.hu, nokert.hu,
Tőlem is eléggé távol van ez a gender ügy.
Ez számomra is új információ volt. Ma már ezen sem csodálkozom, pedig az én (és családom) értékrendjétől nagyon távol áll ez a gondolkodás. El sem hiszem sokszor, hogy a 70 évem alatt mi mindent megéltem. Felnőtt unokáim is csodálkoznak, amikor “mesélek a régi szép! időkről”.
Szép napot Andrea!
Köszönöm. Nekem is érdekes volt az életútja. Főként, hogy ez a tényleg nagy vitát kiváló gender kérdést ő vezette be az egyetemi oktatásba. Szép napot Önnek is!
Szép napokat Andrea!
Számomra érdekes most olvasni a róla szóló blogot. A 60-as években “divat” volt őt ismerni, beszélni róla és sok fiatalnak példakép is volt. Természetesen felnőtten (a változások tükrében) már egészen máshogy látom én is Angela ténykedését, lázadását. Nem csodálkozom, hogy ma már inkább a frizurájára emlékezünk.