A tudomány rock sztárja

Elizabeth H. Blackburnt,  a 2009-es orvosi-élettani Nobel-díj (két társával történő) kitüntetettjét  a tudomány “rock sztárjának” tartják. Az elnevezés oka, hogy az amerikai tudós látványos módon népszerűsíti a fiatal generáció körében a kutatást, úgy véli, hogy terjeszteni kell a tudomány híreit, az oktatás, képzés különféle szintjein, illetve tanítani kell az újdonságokat. A Nobel-díjat odaítélő stockholmi Karolinska Intézet indoklása szerint a három kutató alapvető biológiai problémára talált megoldást: felfedezték, hogyan másolódnak a kromoszómák és milyen folyamat védi őket a töredezéstől. Kutatásaik hozzájárultak az öregedési folyamatok és a betegségek kialakulásának teljesebb megértéséhez, illetve lehetséges új terápiák kifejlesztéséhez. 

Elizabeth Blackburn az 1970-es években a Yale Egyetemen, Joe Gall biológussal egyfajta védősapkát fedezett fel egy édesvízi egysejtű, a Tetrahymena kromoszómáin. A telomereknek elnevezett sapkákat később az emberi kromoszómákon is megtalálták. Feladatuk, hogy védelmezzék a kromoszómavégeket az osztódások során – csakhogy minden osztódáskor kopnak egy kicsit. Blackburn az 1980-as években a Kaliforniai Egyetem berkeley-i intézetében Carol Greiderrel azonosított egy telomeráz nevű enzimet, amely képes megvédeni és újjáépíteni a telomereket. Idővel azonban a telomerek elkopnak, s amikor már túl rövidek, a sejtek működésében zavarok lépnek fel, így azok elveszítik osztódásra való képességüket – ezt a jelenséget ma már az öregedés kulcsfolyamatának tekintik. Ezt lehet biológiai órának nevezni, ami megszabja, hogy egy élőlény milyen hosszan élhet. Ha a telomerek rövidülését meg tudják akadályozni (illetve, ha vissza tudják pótolni a hiányzó részt), a sejtek élettartama elméletileg végtelenre nő, a szervezet halhatatlanná válik. Ám csak elméletileg. A kutatás tehát nem a halhatatlanságról szól. A kutatók által felismert „segítő”: a telomeráz enzim ugyanis, a sejtosztódást követően újra meg újra kiegészíti a csonkolódott telomer szakaszt, így akadályozva meg a sejtek elöregedését, valójában a sejt halálát. Magyarul, lehet „egészségesen”, lassabban öregedni. Elizabeth Blackburn ma is a sejtöregedés molekuláris hatásának alapkutatásával foglalkozik. Fő területe a sejt belső élete, az, hogy a sejtbiológia hogyan befolyásolja az életfolyamatokat, és az élettartamot. Laboratóriumi vizsgálatok mutatják, hogy a kortizol nevű stresszhormon csökkenti a telomeráz aktivitását, míg az oxidatív stressz és a gyulladás – a lelki stressz élettani „hozadékai” – a jelek szerint közvetlenül is koptatják a telomereket. Az artrózistól a cukorbetegségen és az elhízáson át a szívbetegségig, az Alzheimer-kórig és a szélütésig számos, az idősödéssel gyakrabbá váló betegségről mutatták ki, hogy közük van a rövidebb telomerekhez.

Sok betegség esetében, mire felfigyelnek rá és diagnosztizálják, addigra késő lehet az orvosi beavatkozás. Ha viszont az élettani folyamatokba korábban avatkoznak be, még kezelhető a kór. Vannak betegségek, amelyek hosszú évek során alakulnak ki. Ilyen alattomosan készülődik, hosszú időn át, a szívroham vagy a tumor. A sejtbiológia, a telomerák működésének pontos ismerete és az orvosi beavatkozás módjának megtalálása fontos szerepet játszanak az említett és más betegségek megelőzésében. Az öregedés biológiai folyamat, ami be van építve szervezetünkbe, kinél előbb, kinél később meg is mutatkozik. Egyeseknél már kora gyerekkorban támadhat olyan zavar, ami ezt a folyamatot idő előtt beindítja, vagy felgyorsítja. Van amikor fertőzés játszik szerepet az öregedésben, márpedig a laikus számára is tudott, hogy egyre több fertőzést könnyen meg lehet előzni. A folyamatok korai vizsgálata és a beavatkozás meghatározóan eredményes lehet a még nem szükségszerű – azaz idő előtti – korosodás leállításában.

Az életmódra vonatkozóan, azzal kapcsolatban, hogy valóban drágább-e az egészséges élet, dr. Elizabeth Blackburn professzor saját példáját hozza fel. A séta például kifejezetten olcsó, és közben nagyon hasznos, jegyezte meg, továbbá azt is megemlítette, ha csak teheti, nem száll liftbe, a lépcsőket használja. Sokféle formája létezik az öregedés elleni küzdelemnek, és sok gyakorlat olcsón, akár pénz nélkül is elérhető, szögezte le, mintegy összegzésként a Nobel-díjas tudós, akit 1998-ban az amerikai sejtbiológiai társaság elnökévé választottak, aki amerikai akadémia tagsága mellett rangos nemzetközi szervezetek tagja, akit 2007-ben a Time magazin a száz legbefolyásosabb ember közé sorolt, és aki 2010 óta egyben a tudomány rock sztárja is (a biológus 2011-ben előadást tartott az MTA-n).

FOLYT. KÖV.!

Források: webbeteg.hu; hvg.hu; semmelweis-kutatoegyetem.hu; wikipedia; Reader’s Digest (kép);