A napokban leemeltem a polcomról Thich Nhat Hanh és dr. Lilian Cheung (táplálkozástudományi szakértő) Zamat című könyvét, amit néhány éve egy sokadik “fogyókúrás” rohamom kapcsán vásároltam. Valaha megvettem egy csomó, hogy “fogyjunk le gyorsan minél finomabb ételek habzsolása mellett” tartalmú kiadványt. Fel sem sorolom a címeket, hisz mindenki ismeri a repertoárt. Miután a betegség okozta mozgásszegény életmódom társul a családomtól örökölt fantasztikus – széle, hossza egy – adottsággal, kénytelen vagyok újfent nekiveselkedni “akitudjamárhányadszori” fogyókúrának.
Végigpásztáztam szememmel a könyvespolcaimon, hátha találok valami hasznosat, amikor felfigyeltem az említett könyvre. Szinte nem is emlékeztem rá, egy volt a sok közül. Ahogy azonban olvasni kezdtem, egyre jobban tetszett. Hát, hogy mire jutok vele? Semmi garancia, de hátha 🙂 …
A könyv egyik szerzője Thich Nhat Hanh korunk egyik legismertebb zen buddhista szerzetese, aki 1926-ban született Vietnámban, majd a ’60-as évek végén száműzték hazájából, mert szembehelyezkedett az ott dúló háborúval. Békemozgalmak aktív támogatója, az erőszakmentes megoldások híve. Martin Luther King a “Béke és erőszakmentesség apostolá”-nak nevezte. 1982-ben franciaországi száműzetésében megalapította a Plum Village buddhista közösséget, ahol folytatja tevékenységét a Vietnámban és szerte a harmadik világban élő szenvedőkért: a menekültekért, a politikai foglyokért és az éhező családokért. A Vietnámot megjárt amerikai katonákkal végzett munkája, meditációs elvonulásai és a meditációról, az éber figyelemről és a békéről szóló nagyszámú írása szintén elismerést hoztak számára. Thay, ahogy a tanítványai nevezik, 2014 őszén agyvérzést kapott, azóta állapota az intenzív rehabilitációs kezeléseknek és a követői feléje irányuló határtalan szeretetének köszönhetően sokat javult.
Thich Nhat Hanh a buddhizmus tanításait teszi közzé közérthető formában. A buddhizmus nem egyféle, sőt tanítása sokszínű. Amikor elér egy országba, ott mindig új formát ölt. Zsidó-keresztény kultúránk szemüvegén keresztül úgy tűnhet, hogy a Buddha egyetemes. Meggyőződése, hogy a buddhizmus akkor marad hű a szelleméhez, ha igazodik, illeszkedik annak a társadalomnak a lelkületéhez és kultúrájához, amelyet szolgál. Egyetemista korom óta foglalkozom keleti vallásokkal, köztük a buddhizmussal is, ezért most örülök, hogy találtam apropót arra, hogy írhattam néhány szót a filozófiáról, és erről a nagyszerű emberről.
A szerzőpáros célja a Zamat: Tudatos táplálkozás, tudatos élet című könyvükkel, hogy hassanak, illetve megváltoztassák étkezési szokásainkat. Világszerte több a túlsúlyos ember, mint az éhező és alultáplált (megj. ők elsősorban az amerikai szokásokat veszik alapul). A tudósok szerint amennyiben a túlsúlyosság és elhízás trendje nem fordul meg, akkor a mostani fiatalok generációja rövidebb élettartamra számíthat majd, mint a szüleik. Ezen kívül az elhízás több súlyos betegség kialakulásának a kockázatát is növeli. Mindezek a problémák sok szenvedést okoznak nemcsak maguknak az érintetteknek, hanem a családtagjaiknak is. Buddhának a tudatosságra vonatkozó tanításai számtalan tanulsággal szolgálnak, ha meg szeretnénk érteni a korunkra jellemző elhízásjárványt. A tudatosság erősíti a kapcsolatot a testünk, a szellemünk és a minket körülvevő világ között. A tudatos élet adja meg a kulcsot ahhoz, hogy megérthessük, miért küszködünk annyi súlyproblémával, és egyben arra is megtanít, hogyan lehetünk újra a saját testsúlyunk urai. Ha képesek vagyunk lelassulni és valóban élvezni az ételeinket, az életünket és az egészségünket, akkor minőségilebb magasabb szintre érkezünk el. Ahogyan eszünk, az hatással van az egész további napunkra. A szerzetes szerint, hogy ha mély kapcsolatba kerülünk az étellel és az evést meditációként fogjuk fel – ugyanúgy, mint az ülő vagy sétáló meditációt –, akkor olyan univerzális ajándékokban részesülünk, amelyekhez más módon nem juthatnánk hozzá. Ha viszont evés közben felfalnak a gondjaink és a feladataink akkor rengeteg stresszt eszünk meg, ez pedig egyaránt károsítja a testet és a szellemet.
Egy napi menü Plum Village-ben
Az étrend vegetáriánus, a gabonák bio minőségűek.
Reggeli opcionális: zabpehely, helyben készített kenyér, házi diós vagy babos szendvicskrémek, gyümölcs, diófélék, mellé pedig olykor vietnami tésztaleves vagy ragacsos rizs.
Ebéd: rizs, zöldség, tofu vagy bab, leves, párolt zöldség vagy saláta és néha desszert. A vietnami desszert általában édes ízű leves babbal vagy gabonával, a nyugati édességek pedig vegán piték vagy sütik.
Vacsorára csak valami könnyűt és egyszerűt fogyasztanak, rizs- vagy tésztalevest és zöldséget. (A könyv részletesen foglalkozik a javallott élelmiszerekkel.)
Az érzelmek természetét hosszasan tárgyalja a könyv. Mi emberek sokféle érzelmet átélünk, ezek lehetnek pozitívak vagy negatívak. Pozitív érzelem például a szeretet, az öröm és a remény, a negatívak közé tartozik a félelem, a harag, a szorongás és a bánat. Sok ember szemében az érzelmek szoros kapcsolatban állnak az ennivalóval. Néhányan hajlamosak többet enni örömükben, mások inkább kevesebbet. Ha meg akarjuk őrizni az egészségünket, akkor a tudatosságot kell arra használnunk, hogy teljesen tudatában legyünk annak, a különféle érzelmek hogyan befolyásolják az étkezési szokásainkat, és hogyan alakíthatunk ki egészséges és pozitív kapcsolatot az étellel.
Az elhízás egyik okának az egészségtelen választást propagáló hirdetéseket nevezik meg, amelyek a fogyasztókat hozzászoktatják a cukros üdítőkhöz, illetve a telített zsírsavakkal és cukorral teli édességekhez. A modern technológia és az autóközpontú kultúra eredményeként az emberek kevesebbet mozognak és kevesebb kalóriát égetnek el. Ez a felelős például az amerikaiaknak a testsúlyukkal vívott harcáért. Arról nem is beszélve, hogy mára normává vált az élet gyors ritmusa. A mobiltelefonokkal, számítógépekkel és tévékkel körülvett fiatalok akár hétféle dolgot is megpróbálnak egyszerre elintézni. Ez az életmód éppen az ellenkezője a tudatos életnek. Nem csoda, hogy az emberek nem igazán a jelen pillanatban élnek, és nincsenek is igazán tudatában annak, mit esznek és mit csinálnak, holott ez kulcsfontosságú az egészséges testsúly megőrzéséhez.
Fontos megállapítása a könyvnek, hogy tanácsos tudományos megalapozottságú egészséges táplálkozási elveket követni, és nem a legújabb celeb-diéta ajánlatait.
” A tudatos étkezés olyan gyakorlat, amelynek segítségével megérthetjük, kik vagyunk. A tudatosság széppé és értelmessé teszi az életet. Ha tudatában vagyok annak, hogyan áramlik a levegő ki és be a légzésemmel, és ellazítom az egész testemet, akkor átérzem, milyen jó is élni. Érzem, hogy egészséges vagyok, és hálát adok mindenért, ami jól működik a testemben. Azután a tudatosság jóvoltából felfedezem, milyen szép kék az ég, milyen gyönyörűen mosolyognak a virágok és csicseregnek a madarak. Mélyen átélem a saját szenvedésemet, szeretettel és gyöngédséggel kezelem, ahelyett, hogy elnyomnám és elfutnék előle. Mivel igazán jelen vagyok a saját életemben, igazán jelen lehetek azok életében is, akikkel együtt élek, valóban odafigyelhetek rájuk, és olyasmit mondhatok nekik, ami reményt és önbizalmat önt beléjük. Ilyen módon örömet szerzhetek valakinek minden reggel, és enyhíthetem valaki fájdalmát minden délután.”
Igyekszem betartani az ajánlott étrendet, illetve életmódot. A zabpehely nem gond, hisz majdnem minden reggel azt eszem, a vegaság nem gond, mert amúgy sem eszem húst, de a csoki, az bizony komoly probléma. A cigiről sitty-sutty leszoktam, a csoki bakker, az szívás.
P.s. Igyekszem továbbá Thich Nhat Hahn buddhista tanító tanításaival jobban megismerkedni. Több könyve megjelent magyarul is, érdemes olvasgatni.
FOLYT. KÖV. !
Források: szelidmosoly.hu; noiportal.hu; wikipedia.org; buddhapest.hu; Thich Nhat Hanh – dr. Lilian Cheung Zamat című könyve; Youtube.hu;
Korábbi bejegyzéseimet megtalálod a: https://moravcsikandi.cafeblog.hu/ oldalon!
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: