Úgy döntöttem, hogy ma visszatérek az irodalomhoz, és ez alkalommal egy nem túl ismert írónőt választottam. Vajon ki ismeri, illetve ki emlékszik Erdős Renée-re még egyáltalán?
Erdős Renée az irodalomtörténészek szerint a huszadik század elejének egyik meghatározó írója lehetett volna. Erről a furcsa nevű asszonyról anyámtól hallottam először, neki volt néhány Erdős Renée könyve, amelyek közül én egyet sem olvastam. Most, hogy mindenfélét összeolvasgattam róla, igyekszem a hiányosságomat minél előbb pótolni. Nemrégiben kezembe került Menyhért Anna: Egy szabad nő. Erdős Renée regényes élete című műve, aminek azonnal neki is láttam. A regény ugyanis egy igazán különleges asszony, izgalmas életéről szól. Nem tudom miért alakult úgy, hogy Erdősre ma már csupán mint ponyvaíróra emlékeznek (valószínűleg számomra is emiatt nem volt komilfó “Erdős Renée-t”olvasni). Az életútját ismerők szerint azonban korának nagy sikerű szerzője volt, akinek regényeit fiatal lányok titokban olvasták, mert így reméltek megtudni valamit a szexualitásról, az erotikáról, és arról, mi is várja őket a házasságban. Azt mondják róla, hogy ő volt magyar irodalom első erotikus verseket író nője. Fiatalkori verseit Ady költeményeihez hasonlítják. Ady “zseniális poétalányként” üdvözölte a Győrből 15 évesen Pestre került különös szépségű lányt, aki Ehrental Reginaként látta meg a napvilágot hetedik gyerekeként egy csallóközi zsidó ortodox családnak. A nagy családban magányosan nőtt fel apja szigora és zárkózottsága miatt. Hétéves korától, miután a család Győrszigetre költözött, egy idős győri bencés pap, aki felfedezte a kislány rendkívüli intelligenciáját franciára, németre, irodalomra tanította. Tőle kapott ajándékba egy Újszövetséget. Ettől kezdve éveken át a két vallás között vívódott, majd későbbi kudarcait is zsidóságával kapcsolta össze. Tizenhat éves korában a pesti Országos Színművészeti Akadémia növendéke lett, s közben újságíróként is dolgozott.
Eötvös Károly támogatta első verseskötetének kiadását, később pedig az újságírói indulását. A pályája csúcsán álló Bródy Sándor végzetesen beleszeretett a verseiben a nők testi szerelemhez való jogát vakmerően hirdető lányba, aki nő létére 1902-ben ilyen sorokat írt: “Ha küldelek százszor / százszor visszavárlak / Amikor gyűlöllek / akkor is kívánlak”.
Bródy a kor híres férfiszépsége, mai szóval élve macsója volt. Közte és a fiatal, tehetséges „poétalány” között szenvedélyes, soha véget nem érő szerelem alakult ki. Erdős Renée azonban nem akart feleségül menni Bródyhoz, ezért az szíven lőtte magát. Öngyilkossági kísérletéből felépült ugyan, de azt igyekezett elintézni, hogy volt szerelme írásait évekig ne közöljék.
Erdős Renée a szakítás után idegösszeomlást kapott, felépülése után Olaszországba utazott, ahol megkeresztelkedett, és néhány évig egy ottani, majd egy budapesti kolostorban élt. Mindkettőjük életének meghatározó élménye volt ez a szenvedélyes szerelem. Levelezésükből kiderült, hogy kölcsönös féltékenység gyötörte őket, amely állítólag nem volt alaptalan egyikük részéről sem. Erdős Az élet királynője című regényében a szakítás okát Bródy zsidó származásának tulajdonította, ő ekkor már a katolikus megtérés útját járta. A szakítás azonban az őket ismerők szerint inkább két erős egyéniség, két szenvedélyes ember egymást kínzó szerelmének volt köszönhető.
Megtérése után írt regényeiben a nő útkeresését, a modern nő társadalmi helyzetét ábrázolja. Szenvedélyes természetét és szerelmi kudarcait a zsidóságával kapcsolta össze, az otthoni rideg környezet, s a család róla hangoztatott véleménye alapján, miszerint a zsidó ősanyákra jellemző a külseje és határozott természete. Kolostori évei alatt levelezést folytatott Finta Sándor művészettörténésszel, akivel egy plátói érzelmeken alapuló kapcsolatot alakított ki, de a szerelem elől menekülve végül 1913-ban feleségül ment Fülep Lajos művészettörténészhez, akit ugyan nem szeretett, “de az legalább református volt”. A házasság pokol, a második kislány megszületését már meg sem érik együtt. A szülés után tüdőembóliát kapott, és több mint egy évig súlyos beteg volt. Ekkor tért át a regényírásra, amely olyan jövedelmezőnek bizonyult, hogy nemsokára egy villát vásárolhatott belőle a Rákoshegyen, ahol – tudomásom szerint – a mai napig van egy kis emlékszobája. Itt élt második férjével, akivel negyvenhét évesen kötött házasságot, s aki már régóta vezette a háztartását. Korai sikeres és elismert verseit katolicizmusa miatt megtagadta, ami azonban nem mentette meg őt a zsidóüldözések idején. 1938-tól nem publikálhatott, 1944-ben pedig bujkálnia kellett.
“Regényei népszerűségét a női szerepek változásának korában éppen a problémák művészi megformálásának köszönhette. A nagy sikoly című regénye például a női orgazmus kérdését taglalja egy fiatal lány házasságkötése kapcsán.”
Egy negyvenes férjes asszony szerelemre találását beszéli el a Brüsszeli csipke című regény (ez volt az egyik könyv, amire emlékszem, hogy megvolt anyunak, és valószínűleg a címe riasztott el attól, hogy elolvassam), amelyben az asszonynak végül leánya kedvéért kell lemondania a férfiről.
A nagy sikoly megjelenéséhez hasonló botrányt kavart a Santerra bíboros című regény megjelenése, amely egy pápává választására váró főpap és egy tehetséges szobrásznő szerelmét meséli el. Az ortodox magyar falusi zsidóság életét dokumentumértékűen mutatja be az Új sarj, amely komoly szakmai elismerést is kapott. Azt hiszem ezzel a regénnyel kezdem az elmaradásom pótlását.
Erdős Renée művészete és munkássága megérdemelné, hogy elfoglalja méltó helyét az irodalomban, mint ahogy azt Kaffka Margit az írónő kortársaként megfogalmazta: „Egyre többen érezzük úgy itthon, mintha tartoznánk neki valamivel, mintha kihagytuk volna valamiből és keressük meg rokonszenvezőn az ő alakját is a nagy lendülések mögött, – hatón és hatásokat befogadón, – de beletartozva a kórusba és teljesebbé téve azt.”
FOLYT. KÖV.!
Források: cultura.hu (kép); wikipedia.hu; nol.hu; baratno.hu; Menyhért Anna: Egy szabad nő. Erdős Renée kalandos élete. (General Press, Bp. 2016);
Korábbi bejegyzéseimet megtalálod a: https://moravcsikandi.cafeblog.hu/ oldalon!
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: