MyWay... MyFaith...

“Az élet kihívás – fogadd el!” Teréz anya igaz története

Kalkuttai Teréz anya Agnes Gonxha Bojaxhiu néven született Szkopje (régi nevén Üsküb) városában 1910-ben, sikeres albán építési vállalkozó gyermekeként, katolikus családban.
Agnes kilenc éves volt, amikor édesapja meghalt. Az édesanya jelentős szerepet töltött be az egyházközség életében, a jótékony cselekedetek asszonyának nevezték, mivel a nála szegényebbek megsegítését mindig kötelességének tartotta. A lány 18 évesen jelentkezett a Loreto nővérek rendjébe, hogy Indiába mehessen missziós nővérnek. Hamarosan megkezdte noviciátusát Dardzsilingben, ahol később szerzetesi fogadalmat tett. Majd 18 évig földrajzot tanított a kalkuttai Szent Mária szerzetesi iskolában, aminek aztán igazgatója lett. A Teréz nevet az 1925-ben szentté avatott Lisieux-i Kis Szent Teréz iránt érzett tiszteletből választotta. 

1946-ban egy szegényekkel, betegekkel zsúfolt vonaton utazva érezte először, hogy elhívása van a szerencsétlen, nyomorgó emberek felé való szolgálatra. Elmondása szerint tisztán észlelte Jézus hívását, hogy hagyja el a zárdát, és éljen a legszegényebbek között. Ez volt a „sugallat napja”. Ezután engedélyt kért XII. Pius pápától, hogy független apácaként Kalkutta nyomornegyedében dolgozhasson, amihez megkapta a pápa engedélyét. 1948 augusztusában az általunk jól ismert egyenruhába bújt, egy fehér száriba, kék szegéllyel, a vállán kereszttel. Patnába ment, az amerikai missziós orvosnővérekhez, hogy ápolónői képzésben részesüljön. 

1950-ben megalakította a Szeretet Misszionáriusai szerzetesrendet, amelynek küldetése az volt, hogy „hogy segítse az éhes, ruhátlan, hajléktalan, béna, vak, leprás embereket, az olyanokat, akik nemkívánatosak, szeretetlenek, a társadalomból kitaszítottak és akiket mindenki elkerül.” A rend a hatvanas években számos otthont nyitott először csak Indiában, majd világszerte. Tevékenységét az egész világon elismerték, sok más kitüntetés mellett 1979-ben megkapta a Nobel-békedíjat is. A díj átvétele utáni beszéde rövid volt: „Hogyan segíthetjük elő a világbékét? Menjünk haza és szeressük a családunkat.” Kérésére a szokásos bankettre szánt összeget a szervezők az éhezőknek adták. Teréz anya visszautasította, hogy a bankett finomabbnál finomabb ételeiből fogyasszon: „Nem tudnék venni belőle, és nyugodt lelkiismerettel megenni, amikor testvéreim közül annyian halnak éhen. Nekem egy darabka kenyér és egy pohár víz elegendő.” A díjjal járó összeget Kalkutta szegényeire fordította.

A Szeretet Misszionáriusai kalkuttai rendházát 1986-ban II. János Pál pápa is meglátogatta, ezt a napot Teréz anya élete legboldogabb napjának nevezte. A Szentatya pedig így fogalmazott: „A Nirmal Hriday a remény otthona. Olyan ház, amely a bátorságon és a hiten alapszik, olyan ház, ahol a szeretet uralkodik. A Nirmal Hridayban az emberi szenvedés misztériuma találkozik a hit és a szeretet titkával. És ebben a találkozásban az emberi lét legmélyebb kérdései érthetővé válnak.”

1983-ban Teréz anya II. János Pálnál tett látogatása során szívrohamot kapott. Néhány évvel később pacemakert ültettek a szívébe, és ezt követően egyre többet betegeskedett. Kilenc nappal 87. születésnapja után, 1997-ben halt meg. Annak ellenére, hogy India nem keresztény ország, Teréz anya halálakor háromnapos nemzeti gyászt rendeltek el, és az idős apáca állami temetést kapott.

Az igazsághoz hozzátartozik, hogy Teréz anya tevékenységét nem mindenki ítéli kizárólag pozitívnak, noha a mérleg nyelve inkább affelé hajlik. Már életében is érték súlyos bírálatok. Christopher Hitchens brit–amerikai író 1994-ben bemutatott filmjében, majd könyvében Teréz anyát elsősorban fundamentalista kereszténységéért támadta, aki ellenezte az abortuszt és – a harmadik világbeli túlnépesedés ellenére – a fogamzásgátlást is. Szemére vetették, hogy jobban érdekelte az evangelizáció, mint a szegények valódi sorsa. Valamint azt, hogy sokakat tudtuk nélkül kereszteltek meg a haláluk előtt. A montreali és az ottawai egyetem kutatói 2013-as tanulmányokban arról írtak, hogy a rend házaiban, kórházaiban alig dolgoztak orvosok, elégtelen volt a higiéniás helyzet. Ráadásul fájdalomcsillapító sem járt, mondván: „a szenvedés isten ajándéka”.

A másik probléma a kapott adományok kapcsán fogalmazódott meg. A vádak szerint a szervezet pénzügyei átláthatatlanok maradtak, egyetlenegyszer sem tett közzé mérleget, sőt az adományokból a rossz nyelvek szerint a Vatikánnak is jutott. A legnagyobb talány mégis az, miért koszorúzta meg 1990-ben Enver Hodzsa albán diktátor sírját, aki korábban nem engedte, hogy Teréz az anyja földi maradványait Indiában helyezze örök nyugalomra.

Hívei szerint bárki bármit is mond, Teréz anya céltudatossága, esetleges erőszakossága csak az eredeti célját, a szegények gyámolítását szolgálta. Az pedig vitán felül áll, hogy az apáca a szegényekre, az elesettekre irányította sokak figyelmét, akik óriási erőfeszesítést tettek és tesznek értük. Teréz anyát II. János Pál pápa 2003-ban boldoggá, Ferenc pápa 2016-ban szentté avatta.

Teréz anya “8 parancsolata” az élethez – amit jónak találunk belőle, javaslom, fogadjuk meg!

  1. Amit évek hosszú során felépítettél, egy másodperc alatt romba dőlhet.
    Ne törődj vele!
    Te csak építs.
  2. Ha valakinek segítesz, az emberek haragudni fognak rád.
    Ne törődj vele!
    Te csak segíts annak, akinek szüksége van rá!
  3. Minden tőled telhetőt tégy meg a világért!
    Ezért rúgást kapsz cserébe.
    Ne törődj vele!
    Te csak tedd, ami tőled telik!
  4. Azt a jót, amit ma cselekszel, holnapra elfelejtik.
    Ne törődj vele!
    Te csak tedd a jót!
  5. A becsületesség, a tisztesség és az igazmondás támadhatóvá tesz.
    Ne törődj vele!
    Te csak légy becsületes, tisztességes és őszinte!
  6. Az ember ésszerűtlenül gondolkodik, helytelenül cselekszik és önző.
    Ne törődj vele!
    Te csak szeresd felebarátodat!
  7. Ha jót teszel, azt mások úgy tekintik majd, hogy hátsó szándék vezet.
    Ne törődj vele!
    Te csak tedd a jót!
  8. Ha céljaid vezérelnek, hamis barátaid és igaz ellenségeid lesznek.
    Ne törődj vele!
    Te csak kövesd céljaidat!

FOLYT. KÖV.!

Források:Wikipedia;magyarkurir.hu;katolikus.hu;hallottad.hu;hvg.hu; tamasmerei.blogspot.hu (kép);

Kommentek

(A komment nem tartalmazhat linket)
  1. Tóth András says:

    Elmondott egy imát hodzsáért.
    Hodzsa neje hívta albániába, hogy tegyen valamit, mert az egykori államfő sírját őrző katonák közül 20(!) a pszichiátrián végezte,mert éjszakánként sikolyokat hallottak, és mozgott a föld a talpuk alatt.
    Cserébe fel lett neki ajánlva hogy meglátogathatja rokonai sírját.
    5 percet kapott rá Hodzsa feleségétől.
    Az egyik albán pap viszont ezért az imáért cserébe sohamegmondta neki hogy soha be nem engedi a templomába, azt messziről kerülje el. Hogy tehetett ilyet Teréz, imádkozott azért, aki tönkretette az összes vallást, kiváltképp a katolikus hitet Albániában.
    Remélem kielégítő volt a válasz.

  2. Moravcsik Andrea says:

    Köszönöm szépen. Úgy tűnik nem voltam egyértelmű. Teréz anya koszorúzott. 🙂

  3. Soós Elena says:

    Érdekes cikk, szívesen olvastam. Csak az nem egészen világos, hogy ki koszorúzta meg Enver Hodzsa sírját.


Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:

| Regisztráció


Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!