Az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) 2012-ben nevezte ki március 20-át a boldogság nemzetközi világnapjává. Az egyre bővülő világnapok listájáról nem hiányozhat a boldogságnak szánt nap sem, hiszen, ahogy az ENSZ határozatában is áll: „a boldogságkeresés az emberi lét egyik alapvető célja.”
A boldogság nemzetközi napjának ötlete a kis himalájai buddhista királyságtól, Bhutántól származik. Az ázsiai ország, Bhután királya 1972-ben a világon elsőként vezette be a Bruttó Nemzeti Boldogság (Gross National Happiness/ GNP) fogalmát lakosai jólétének mérésére, mondván, hogy az többet elárul, mint a bruttó hazai össztermék, a GDP. Véleménye szerint egy kilenc kategóriából álló index segítségével megbecsülhető, hogyan érzik magukat az emberek gazdasági, társadalmi és érzelmi szempontból.
A király sorra vette az általa elengedhetetlennek tartott szempontokat, melyek nagyban befolyásolják a GNP-t.
Az alábbiakat sorolta fel: életszínvonal, oktatás, egészség, időbeosztás, környezeti sokféleség és fenntarthatóság, közösségi kapcsolatok, pszichológiai jólét, jó kormányzás és kultúra.
A kategóriák meglehetősen általánosak, amelyek jók egy nemzet számára, de lehet, hogy egyénenként más típusú listát állítanánk össze. Rakjuk össze a személyes fogalomtárunkat. Ha eddig nem tettük, vegyük kézünkbe a saját életünk irányítását!
FOLYT. KÖV.!
Források: wikipedia; hvg.hu; fmc (kép); YouTube;
