A napokban olvastam, hogy Matthieu Ricard a legboldogabb ember a világon. Különös megállapítás ez, hisz a boldogság nehezen definiálható fogalom, és mint a legtöbb alapvető emberi érzelemnek, számos biológiai, pszichológiai, vallási és filozófiai magyarázata, megközelítése létezik. El sem tudom képzelni, hogy tudják ezt mérni, illetve hogy tudják expressis verbis kijelenteni.
Mindezt a Wisconsin-Madison Egyetem boldogságkutatói állapították meg a Nepálban élő, francia származású buddhista szerzetesről. Ricard-t 2008-ban “nyilvánították” a világ legboldogabb emberének. Több száz meditáló embert vizsgáltak meg, és Ricard boldogságszintje döbbenetes mértékben kiemelkedett a vizsgálati alanyok közül.
A kísérlet folyamán a neurológusok pontosan 128 elektródát helyeztek el az akkor 66 éves Ricard koponyáján. Az elektroenkefalográf (EEG) agyi felvételei kimutatták, hogy különböző típusú meditációk közben Ricard (és a többi meditáló) agya gamma hullámokat bocsájt ki, melyek a tudatossághoz, figyelemhez, tanuláshoz és memóriához kapcsolódnak.
Emellett a felvételek az agykéreg bal prefrontális részében kiemelkedő aktivitást mutattak. A tudósok szerint ez a fő oka annak, hogy sokkal magasabb Ricard boldogságszintje, és a negatív érzelmeket sokkal sikeresebben tartja távol magától, mint mások.
Ezek a kutatások úttörőnek számítanak a neurológia területén, bár sok éve végeznek már rövid és hosszú távú kísérleteket a meditáló személyek lelki egyensúlyával és együttérzésével kapcsolatban.
A tudósok elképesztő eredményeket tapasztaltak azoknál az embereknél, akik hosszú órákat töltöttek napi szinten meditációval, de ami a „normál földi halandók” szempontjából még érdekesebb, hogy már heti háromszor 20 perc meditáció is látható változásokat produkált az agyban!
„A meditáció nem azt jelenti, hogy egy mangófa alatt extázisban ülők a boldogságtól, hanem azt, hogy teljesen meg tudjuk változtatni az agyunkat, és ha a gondolataink, felfogásunk pozitív irányba mozdulnak el, magunk is megváltozunk” – mondta Matthieu.
Ricard a franciaországi Aix-les-Bains szülötte, édesapja filozófus, édesanyja festőművész volt. 1972-ben molekuláris genetikából szerzett PhD-t a Pasteur Intézet munkatársaként. Ezután döntött úgy, hogy hátat fordít a világi életnek, és a tibeti buddhizmus tanaiba ássa bele magát, ezért a Himalája vidékére költözött. Szenvedélyesen hiszi, hogy a meditáció teljesen megváltoztathatja az ember agyát, így növelve az ember boldogságát – azt mondja, hogy a meditációt ugyanolyan „edzésként” kell felfogni, mint amikor az ember súlyok emelgetésével fejleszti az izmait.
Számos könyv kötődik a nevéhez, a legsikeresebb a „A szerzetes és a filozófus” (The Monk and the Philosopher) volt, melyet 21 nyelvre fordítottak le, és bestseller volt Európában. Ez a könyv hozott számára világszintű ismertséget, és innentől kezdődött igazi tudományos és spirituális munkássága. Életének egy részét elmélyült meditációval tölti a Kathmandu-i Shechen Kolostorban, ugyanakkor számos tudományos kutatásban vesz részt, és a Dalai Láma francia tolmácsaként, illetve önálló előadóként is rengeteget utazik.
7 pontba foglalta a helyes meditáció lépéseit, hogy mi is pozitívan változtatni tudjunk életünkön:
1. Egy egészséges elme úgy kellene viselkedjen, mint egy tükör: az arckifejezéseknek tükröződniük kell, de nem szabad a tükörhöz tapadniuk. A gondolatok is így kell működjenek, engedjük, hogy áthaladjanak az elménken, de ne hagyjuk, hogy ott sokáig időzzenek.
2. Lehetetlen megállítani egy gondolatot,ami beugrik a fejünkbe, de a ki- és belégzéssel képesek vagyunk megnyugtatni elménket, és ezáltal tisztábban fogjuk látni a dolgokat. Az elménk kontrollàlása nem egyenlő a gondolati szabadság megnyirbálásával. A jó irányba kell terelni a gondolatainkat, akárcsak egy csónakot, ne hagyjuk, hogy csak úgy sodorják a hullámok.
3. Fontos, hogy figyeljünk a légzésünkre, annak ritmusára, a levegő kifújására, beszívására.Ha nem tudunk a gondolatainknak parancsolni, koncentráljuk a légzésünkre, minden idegsejtünkkel arra figyeljünk. A lényeg, hogy egy dolog járjon az eszünkbe, például figyeljünk a környezetből érkező zajokra, gondoljunk a napsütésre, a havazásra.
4. Idézzünk fel egy érzelmet és erre fókuszáljunk.A legtöbb ember élete során találkozik a szerelemmel, de ha arra kérnénk őket, hogy gondoljanak a rózsaszín ködre, átlagosan 15 másodpercig lennének képesek arra összpontosítani. Gyakorolni kell, hogy ennél jóval több ideig tudjunk egy adott érzelemre koncentrálni. Ha azt érezzük, hogy halványodni kezd a kép, tudatosan tisztítsuk ki és erősen gondoljunk rá.
5. A meditáció olyan mintha zongorán játszanánk.Minél többet gyakoroljuk, annál jobban fog menni.
6. Egy bizonyos szint után a meditáció segítségével képesek leszünk kizárni a negatív gondolatokat.Ha tudatában vagy annak, hogy dühös vagy, akkor igazából nem vagy az, hanem tudatos. Ha képes vagy erre a szintre eljutni, akkor nem leszel még dühösebb, és ez nagyon jó.
7. Ha egy hónapig rendszeresen gyakoroljuk a meditációt, kevésbé leszünk stresszesek, jobban fogjuk tudni kezelni a negatív történéseket, és javulni fog a közérzetünk is. A meditáció nem igényel sok időt, mindössze 24 órából 20–30 percre lesz szükség.
Érdemes kipróbálni, veszteni nem fogunk vele!
FOLYT. KÖV.!
Források: Wikipedia; YouTube; filantropikum.hu; napiboldogság.com; srf.ch (kép);
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: