Az X, Y, Z és Alfa generációk

Ma ismét elhagyom a komfortzónámat, már ami a témát illeti, de mostanában olyan sokat hallunk mindenféle generációkról: X, Y, Z és a legújabban az alfa generációról. Gondoltam, ha már utánanézek, hogy mi különbözteti meg őket egymástól, illetve mi alapján történik a felosztás, akkor összefoglalom és meg is osztom. 

A generáció-elmélet két amerikai szerző, William Strauss és Neil Howe nevéhez fűződik, akik az utóbbi két évtizedben több könyvet is írtak erről a témáról. Generations (1991) című könyvükben az amerikai történelmet az egymást követő generációk történeteként tekintik végig, és azt állapítják meg, hogy egy adott generáció tagjai nagyon hasonló világlátással és értékrenddel rendelkeznek. Egy ember élete nagyjából nyolcvan év, ami alatt négy generációváltás történik. A két kutató szerint minden időszaknak megvan a maga embertípusa: A válság vége felé született generáció a „prófétáké”, akiknek az erősségei az értékek. Őket követik az ébredés idején született, szabadságszerető „nomádok”, majd a vagyongyarapító, közösségépítő „hősök”, s végül az újabb válság idején született „művészek”.

Az 1920 után születetteket hat csoportra osztja a generációs marketing.

A generációs marketing a vásárlóközönséget osztja fel generációkra és ebből von le következtetéseket e korcsoportokra jellemző illetve tőlük várható tipikus vásárlási magatartásra. A generációs marketing alapjait eredetileg a pszichológusok vizsgálatai alakították ki.

A hat generáció

1. Az első csoport, akik 1920 és 1939 között születettek, ők az úgynevezett veteránok.

2. A Baby Boom-korszak a második, ide tartoznak azok, akik 1940 és 1959 között születtek.  

3. Az X generáció (1960-1979) tagjainak többsége a Kádár-korszakban szocializálódott. A kései Y -, valamint a Z generáció tagjainak szülei. A munkaerőpiacon pályakezdőként könnyebb volt a helyzetük, mint a gyerekeiké. Marc Prensky az X generáció tagjaira a “digitális bevándorló” jelzőt használja. Őket (azaz az én generációmat) lenyűgözte a 21. század digitális világa, amelynek vívmányait szívesen használják is, így alkalmazkodnak a környezethez, azonban részben még a múltban élnek.

4. Az Y generáció már egy új típusú nemzedék, s mivel a születését az 1980-as évek eleje és nagyjából 1995/2000. év közé teszik. Itt, ahogy a következő generáció meghatározása esetében is nagy a szórás, eléggé eltérő éveket határoznak meg a kutatók. Szokták őket „ezredfordulós” generációnak is nevezni. Ők a mai fiatal felnőttek, esetleg idősebb kamaszok. Szinte a digitális technológia őrültjei. A modern technika és a számítógép nélkül el sem tudják képzelni az életüket. Ezzel együtt azonban igen gyakorlatiasak, már iskolás korukban tudtak számítógépezni és mobiltelefont használni.

Velük kapcsolatban használják a „Pán Péter-szindróma” fogalmat, amely azt jelenti, hogy többségük még otthon, a szüleikkel él, a szülők főznek, mosnak rájuk, nincs rezsiterhük, stb. A jelenség gyakran további tanulás, újabb diploma -,illetve tudományos fokozat megszerzése társadalmilag preferált (lifelong learning) formájában nyilvánul meg. 

A fogyasztás tekintetében a Pán Péter-szindróma fogalma leegyszerűsítve azt is jelenti, hogy a generáció tagjai fogyasztás tekintetében felnőttként, a termelés és felhalmozás tekintetében viszont gyerekként viselkednek, azaz eltartottak.

Ez a generáció már a fogyasztói társadalomba született bele, azt látják, hogy mindezért nagy árat fizettek a szüleik, tönkrementek egészségileg, kiszolgáltatottá váltak a munkaerőpiacon. Ők már nem hajlandóak erre, nem akarnak „robotolni”, magától értetődik számukra, hogy karriert csinálnak, jól keresnek. Hiába könnyíti meg azonban a technika az életüket, az Y nemzedék olyan világban vált felnőtté, ahol örökké sietnie kell, önmagát megvalósítani, karriert kell építeni. Emiatt pedig fokozottan ki vannak téve a mobbingnak, vagyis a munkahelyi pszichoterrornak. Hiszen, ha nem igyekeznek, akkor a partvonalra kerülnek.

Ők a fogyasztói társadalom húzórétege, eligazodnak a legújabb trendek között, a legpergőbb ritmusban élik az életüket. (Ezt gyakorlatban látom a fiamnál: egyetemista, HÖK elnök, dolgozik az egyetem könyvtárában, megtanult több nyelvet és persze örökké fáradt.) 

5. A Z generáció tagjai (kb. 1996/2000-től hozzávetőlegesen a 2010 körül születettekig) jelentősen különböznek az előző generációktól, meglepő, hogy főleg az Y generáció tagjaitól. Ők már beleszülettek a digitális technológiák világába, el sem tudják képzelni az életüket okostelefonok, számítógépek és más digitális kütyük nélkül. Rájuk használja Marc Prensky a „digitális bennszülöttek” kifejezést.

A Z generációhoz tartoznak a mai kamaszok, akiknek teljesen megváltoztak a tanulási szokásai. Ez problémát jelent az oktatási rendszer – , illetve elsősorban a tanítási módszerek területén. A tanároknak nehéz átadniuk a tudásukat a fiataloknak, akik hozzá vannak szokva a gyors információáramláshoz. Képesek egyszerre több mindennel párhuzamosan is foglalkozni (multitasking). Szinte alig olvasnak, helyette rengeteget játszanak számítógépes játékokkal. A marketing-szakemberek az ő „lájkjaikra” vadásznak.

A kommunikációs eszközök fejlődésével és gyorsaságával egyre több információhoz jutnak, és ezeket máshogy dolgozzák fel, ami miatt másképp is gondolkodnak, mint az X vagy az Y generáció tagjai.

6. Az Alfa generáció (a 2010 után született gyermekek tartoznak ide) esetében újabb változásokkal számolhatunk, de még nem tudjuk, mik lesznek ezek a változások. Ők már az anyatejjel szívták magukba a digitális technológiát. Míg a TV nézés hatásaival kapcsolatban már vannak kutatási eredményekkel, addig az „újabb média” (számítógép, internet, mobiltelefon, tablet, video játékok, stb.) kisgyerekekre gyakorolt hatásáról még szinte semmit nem tudni. 

Európai országokban végzett felmérések szerint az óvodáskorú gyerekek 50-70%-a szokott internetezni és tabletet is körülbelül ennyien használnak.

Miután az újszülöttek agya születésekor még nem éri el a teljes fejlettségét. Az első két évben agyuk mérete megháromszorozódik! Ez a növekedés a külső ingerek hatására következik be. Ezért nem mindegy, milyen ingerek érik a csecsemőket és a kis gyerekeket: a fejlődéshez megfelelő mennyiségű és minőségű ingerekre van szükség.

Kell a mozgás, a társas ingerek, az alkotó tevékenység, és még sok más. Viszont ezt fejlesztést a digitális játékok nem biztos, hogy megadják. Kutatások alapján tudjuk, hogy jobban tanulnak a gyerekek, ha élőben mutatnak be nekik valamit, mint hogyha a képernyőn. A 3 éves kor alatti TV nézés ártalmas hatását már számos kutatás kimutatta: negatív hatással van a későbbi, iskoláskorban mutatott olvasási és számolási készségekre is, és a figyelemzavar előfordulásának esélyét is növeli. Emiatt Amerikában már a gyermekorvosok hivatalos ajánlást adtak ki, melyben azt javasolják, hogy a 2 év alatti gyerekek egyáltalán ne nézzenek TV-t.

Hogy miért írtam erről? Véleményem szerint érdemes tisztában lenni a generációk alapvető jellemzőivel. Főleg, ha közünk van valamelyik, akár több generációhoz is.

Az alkalmazott generáció-elmélet nagyon sok segítséget nyújt megérteni a különböző korosztályok tanulási -, ismerkedési szokásait, hogyan ismerkednek, mitől szoronganak, stb. Vigyáznunk kell azonban, hogy a problémákat ne kenjük el azzal, hogy  a gyerek azért ilyen vagy olyan, mert Y vagy Z generációs. Talán arra jó lesz ez a kis iromány, hogy segítségével jobban megértjük gyermekeinket, unokáinkat.

FOLYT. KÖV.!

Folytatás: wikipedia; nevelemakamaszom.wordpress.com; ridikül.hu; kulturaonline.hu; dr. Tari Annamária klinikai szakpszichológus könyvei és előadásai a YouTube-n; 

Ha van kedved hasonló érdekességeket olvasni, bejegyzéseimet megtalálod a: https://moravcsikandi.cafeblog.hu/ oldalon!