Gyógyulj az erdőben!

Több barátom esküszik az erdő jótékony hatására, sőt, egyik-másik, ha rossz paszban van, kimegy az erdőbe, átölel egy fát, és rögtön jobban lesz. Én eddig némi kétkedéssel fogadtam ezeket a sztorikat, hittem is meg nem is. Azt én is tapasztaltam, hogy egy kiadós séta a szabadban feloldja a bennem lévő feszültséget. De soha nem vettem a fáradtságot, hogy ennek az okát firtassam. Aztán olvastam valahol, hogy az erdőfürdő, japánul sinrin-joku a neve annak a létező relaxációs terápiának, amely során a kirándulók “megmerítkeznek” a fák által kibocsátott illóolajok párájában.

Japán kutatók eredményei szerint a fertőtlenítő fitoncidok, amelyek a növényt védik a rothadást beindító baktériumoktól és más kórokozóktól, az emberi szervezetben is hasonló hatást váltanak ki. Ezek a vegyületek a növénylégzéssel vagy a sejtek sérülése folytán kerülnek a növény felszínére és a levegőbe. Fajtól, évszaktól, napszaktól és meteorológiai viszonyoktól is függ a fitoncid képesség, amely legnagyobb mértékben a vöröshagymára jellemző, majd utána sorrendben következik a fokhagyma, az atlaszcédrus, a jegenyefenyő, a tiszafa, az erdei fenyő és a boróka. Laboratóriumi kísérletekben a vöröshagyma-fokhagyma-cédrus illóolaj három perc alatt, a lucfenyő illóolaja pedig hatvan perc alatt pusztította el a kórokozókat. 

A fitoncidelmélet igazán csak Japánban talált befogadó közegre. Szinte évente végeznek orvosi kutatásokat arra vonatkozóan, hogy milyen hatást gyakorol az emberi immunrendszer működésére a növények fitoncid képessége. Ezek a fehérvérsejtek felismerik az idegen, illetve valamely betegség vagy sérülés miatt elváltozott sejteket, és vagy a sejtfaluk megfúrásával pusztítják el ezeket, vagy pedig természetes sejthalált (apoptózist) váltanak ki náluk. Tehát a fitoncidok megnövelik a szervezet immunválaszát a vírusok és a daganatos megbetegedések ellen. Antibakteriális hatású fitoncid még a retekben található rafanin, de a komlóban lévő alfasav is. Úgyhogy ha a hétvégére mégsem sikerül valakinek megszerveznie egy jótékony erdei sétát, akkor keresgéljen kicsit a hűtőben. 🙂

De komolyra fordítva a szót, a rendszeres túrázás mélyebb és tisztább intuícióhoz vezet, növelve az életenergia áramlását, megtanít a természettel és élőlényeivel való együttérzésre, valamint növeli a boldogságérzetet. Milyen egyszerű terápia, és bármelyik évszakban megteheted, az erdő mindig gyönyörű. E. O. Wilson biológus fogalmazta meg a „biophilia” fogalmát, amelynek a jelentése: „az élet és az élő rendszerek szeretete”, utalva ezzel velünk született emberi szükségletünkre.

A kutatások bizonyították továbbá azt is, hogy az erdőfürdőzés jelentősen csökkenti a szervezetben a kortizol szintet (ami egy stressz hormon), a vércukorszintet, vérnyomást és pulzust, enyhíti a depressziót és a haragot. Egy séta az erdőben erősíti az immunrendszert. Tehát a szabadban eltöltött időnek gyógyító hatása van az elmére, testre és szellemre egyaránt. Egyébként az erdőfürdőzés eszméjét megtaláljuk az ősi shinto és buddhista gyakorlatokban is. Lényege, hogy engedd be a természetet az összes érzékszerveden keresztül a testedbe, és válj eggyé vele.

Nálunk még a városlakóknak sem kell messzire menniük, noha mostanában egyre többet hallunk mindenféle fakivágásokról, ha az egészségük érdekében egy jó kis gyógyító sétát szeretnének tenni. És ha teheted, ölelj meg egy fát! Lehet, hogy jót tesz. Lassan én is elhiszem. Főleg, ha azt japán tudósok mondják.

FOLYT. KÖV.!

Források: origo.hu; zoldhullam.blog.hu; filantropikum.com; http://hvgkonyvek.hu/konyv/sinrin-joku-erdofurdo-a-japan-modszer-a-testi-lelki-egeszseghez; 

Ha van kedved hasonló érdekességeket olvasni, bejegyzéseimet megtalálod a: https://moravcsikandi.cafeblog.hu/ oldalon!