Fogadok bármiben, bárkivel, hogy a Grimm mesék eredetijét soha senki nem olvasná, a Disney mesék eredetijét pedig soha nem mutatná meg a gyerekeinek. Természetesen én sem.
Gondoltam, hogy ma kicsit ismerkedjünk meg azon mesék eredetijével, amelyekkel gyakran ringatjuk álomba kisdedeinket. A Disney mesék esetében a cselekmények idilli ábrázolását csupán a filmek készítőinek köszönhetjük. Ezeknek a történeteknek az eredetije korántsem szívmelengető, sokkal inkább horrorisztikus. Leplezzünk le közülük néhányat!
1.) Hófehérke és a hét törpe szerzői a Grimm testvérek. Az eredeti mese egy kicsit morbidabb, mint a köztudatban lévő. Az egyik változat szerint a királynő Hófehérke máját és tüdejét kérte, amelyet aznap vacsorára tálaltak volna fel neki. A történet vége is más az eredeti verzióban: ebben a lányt nem a herceg csókja ébresztette fel, hanem amikor a lóra feltéve vitték a kastélyba, az egyik zökkenőn esett ki az alma a torkából. Persze azt nem tudjuk, hogy a herceg mit akart tőle, és miért vitte a holttestet a kastélyba. A Grimm mese vége is bizarr: a királynőnek vörösen izzó vascipőkben kellett táncolni élete végéig.
2.) A kis hableány. Az Andersen által jegyzett eredetiben a hableány a mese végén látta meg, hogy a herceg elvett egy hercegnőt, és ettől kétségbe esett. Ekkor megkaparintott egy kést, hogy megölje a herceget, ám inkább a tengerbe vetette magát, ahol tajtékká változott. Ezen később Andersen is változtatott, így a hableány a sziklákra ugorva a levegő leányává vált és eljutott a mennyországba. A vég így egy és ugyanaz: a hablány meghalt a mese végén, és sehol sem láttuk az éneklő és beszélő kisállatokat.
3.) Pocahontas. A valóságban, amikor Pochahontas 17 éves lett, az angolok túszul ejtették, fogságban tartották, közben számtalanszor megerőszakolták. A lányt a keresztény vallás felvételére kényszerítették. Majd terhes lett. Később a sorsa még rosszabbra fordult, nyilvánosan mutogatták, mint a rabszolgaság szimbólumát. A lány borzalmas kínok között halálozott el, pontosan nem lehet tudni miért, valószínűleg valamilyen betegségben. Ekkor csupán 22 éves volt.
4.) Pinokkió. Carlo Collodi eredeti történetében Pinokkió egy igazi rosszcsont volt, aki feleselt, hazudott, verekedett, még az apja sem tudott mit kezdeni vele. Egyik nap, hogy megbüntessék viselkedéséért, egy róka és egy macska fellógatta egy fára, majd ott hagyták meghalni.
5.) Hamupipőke. Charles Perrault verziójában, amikor a herceg megérkezett Hamupipőke családjának házához, a mostohaanya ráparancsolt a két lányára, hogy vágjanak le a lábukból egy keveset, így rájuk illik majd a cipellő. Tervük nem sikerült, így Hamupipőke férjhez ment a herceghez és megkapta a neki járó elégtételt. Ha pedig nem lenne elég a horrorisztikus részletekből, az esküvőn a mostohatestvérek szemét galambok vájták ki. A két testvér vak koldusként végezte, míg Hamupipőke megkapta hercegét, és a várva várt boldogságát.
A mese eredetije legalább a Kr. e. I. századba nyúlik vissza, ahol Sztrabón hősnőjét Rhodopisnak hívták. Ez görögül rózsás arcot jelent. A lányt Kr.e. 500-ban rabolták el, és tették rabszolgává Trákiában, ahol a szőke haja, kék szeme, és világos bőrszíne miatt alaposan kitűnt az egyiptomiak közül. Rhodopis hamarosan a gazdája kedvence lett, akitől nagyon drága cipőt kapott. Az aranycipellő felkeltette II. Ahmose fáraó figyelmét, aki feleségül akarta venni a lányt. Akkoriban a fáraóknak több felesége volt, tehát Rhodopis története nem olyan tündérmese, mint a Hamupipőkében.
A mese egyébként a középkori kínai mesegyűjteményekben, de egy változata az Ezeregyéjszakában is feltűnik.
6.) Kékszakáll. Már a Grimm mese verzió is elég erős, de az eredetit, amely Charles Perrault-tól származik, meg sem közelíti. A Grimm változatban Kékszakáll újdonsült feleségét elviszi magával meseszép kastélyába, ahol rengeteg szoba van, mindegyikben más és más csudálatos dolog található. Pénz, ruha, ékszerek, amit csak szem szájnak ingere. Egyszer Kékszakállnak el kellett utaznia, és asszonyra bízta a szobák kulcsait azzal a kikötéssel, hogy van egy helyiség, ahova nem teheti be a lábát. Az asszony persze nem bírt a kíváncsiságával és bement a szobába, ahol rátalált az előző feleségek holttesteire. A feleség hamar lelepleződött a férje előtt, ugyanis a kulcs, ami a tiltott szobát nyitotta, vérezni kezdett. A nőt végül a testvérei mentették meg a haláltól.
Az eredeti Kékszakáll, a kegyetlen sorozatgyilkos, Gilles de Rais, a XV. században élt, a francia hadsereg marsallja volt, és az egyik leggazdagabb földbirtokos. Szenvedélyei az alkímia és egyéb okkult tevékenységek voltak. Végül ezek miatt perbe is fogták. A 49 pontból álló bűnlajstromában a vádak tiltott varázslatok, szodómia, ördögidézés, sírgyalázás, templomgyalázás, tiltott könyvek tanulmányozása, több, mint száz gyermek megkínzása és lemészárlása, élő és halott gyermekkel való fajtalankodás voltak. Abban az időben az a pletyka járta, hogy a vádlóinak kizárólag a vagyonára fájt a foga, amit halála után meg is kaparintottak. A vádlott csak kínzás hatására vallotta be bűneit. Érdekes módon a gyilkosságokat részletesen, élvezettel adta elő bíráinak, mintha semmi kivetnivaló nem lenne abban, hogy az ember haldokló gyermekekkel paráználkodik. Hogy az igazat mondta-e el ily kéjesen vagy a hazugságot akarta jól elhitetni, nem tudni, de azt igen, hogy 1440. október 26-án kivégezték.
7.) Aranyhaj és a nagy gubanc, illetve Rapunzel és Rumpelstiltskin avagy a perverz törpe. A szépséges szőke lányt egy gonosz boszorkány börtönbe záratta, ahonnan a szerelme kiszabadította. Ez a Disney sztori.
Ehhez képest az eredeti Grimm mese szerint egy apuka azt hazudta a királynak, hogy a lánya arannyá tudja fonni a szalmát. El is került a lány az udvarba, ahol egy üres helyiségben magára hagyták, hogy dolgozzon, de mivel sehogy se sikerült neki arannyá fonni a szalmát, keservesen sírni kezdett. Egyszer csak előkerült egy a törpe, aki három alkalommal is felajánlotta neki a segítségét, eleinte csupán egy-egy ékszerért cserébe. A harmadik alkalommal a törpe azt kérte a lánytól, hogy ha királyné lesz, és gyermekei születnek az elsőszülöttet adja neki. A lány kínjában beleegyezett. Miután megszületett az első gyermeke, meg is jelent érte a törpe. A királyné azonban nem akarta odaadni a gyermeket, ezért rávette a törpét, hogy csak akkor kelljen teljesíteni az ígéretét, ha három nap alatt nem sikerül kitalálnia a törpe nevét. Szerencsére a királyné egyik szolgálója meghallotta, hogy a törpe részegen dajdajozva saját nevét kiabálja. Így tudta a királyné megmenteni a csecsemőjét.
Az 1857-ben módosított mese alapján azonban a végén a törpe saját magát tépte ketté. De egy ezeknél is korábbi változatban a törpe a lány nemiszervébe akart bekukucskálni, ahová egy szerencsétlen pillanatban be is ragadt. 🙂 Na ez már 18-as karikáért kiállt.
És az “igazi” történet: egy kis-ázsiai pogány kereskedő valamikor a III. században annyira odavolt a szépséges lányáért, hogy minden kérőt elküldött a környezetéből. Amikor el kellett otthonról utaznia, a lányt egy toronyba zárta. A lány időközben keresztény hitre tért, és amikor az apja legközelebb is bezárta, olyan hangosan imádkozott, hogy az egész város visszhangzott tőle. A prokonzul követelte, hogy a kereskedő mondjon le a vagyonáról vagy ölje meg a lányt, amennyiben az nem hajlandó megtagadni új vallását. Ezek után szerintetek hogy döntött a szerető apuci? Hát persze, hogy lefejeztette gyermekét, de aztán ő sem úszta meg a dolgot, ugyanis halálos villámcsapás érte. A lány Szent Barbara néven, mártírként vonult be a legendáriumba. Csak hát időközben, valahogy kimaradt a meséből az aranyhaj. Mondhatnánk: “Lepsénynél még meg volt “.
8.) Piroska és a farkas. A mindenki által unalomig ismert sztori: a vadász megöli a farkast, majd megmenti Piroskát. Az eredeti, Charles Perrault által jegyzett francia mesében – és annak több ezer éves előzményeiben – a kislány egy jóltáplált hölgy volt, akit a farkas útbaigazított az erdőben, majd amikor az eltévedt, akkor a farkas jól felfalta.
És ezzel a mese véget is ért. Nincs vadász, csak a farkas és a halott Piroska. Az erkölcsi tanulság: ne állj szóba idegenekkel, és a járt utat a járatlanért el ne hagyd! Egyes középkori verziókban ogrék (emberevő félórás az észak-európai mitológiában) vagy farkasemberek fenyegetik Piroskát, míg vannak olyan változatok is, amelyekben a farkas a nagymama húsával és vérével etette meg a lányt. A magyarázatok végtelenek: a farkasok támadásaitól a freudi analízisig sok minden szerepel a mese értelmezései között.
9.) Csipkerózsika. Charles Perrault 1687-es történetében, majd a Disney történetben is a varázslatos leányzó egy orsóval megszúrta a kezét, majd ennek következtében száz évig szunyókált, míg egy herceg csókjától magához nem tért. A herceggel aztán egymásba szerettek, és boldogan éltek jó sokáig. Az eredeti mesében a hercegnőn az átok helyett egy prófécia teljesedett be, és orsó helyett lenmag ment a körme alá, ami az álmot okozta. Ezalatt a király megerőszakolta a lányt, aki kilenc hónap múlva – bár még mindig aludt – két gyermeknek adott életet. A gyerekek az anyjuk ujját kezdték szopni, mígnem kiszívták onnan az álmot előidéző lenmagot. És láss csodát, Csipkerózsika feléledt.
A történet középkori változatai között az 1528-ban megjelent Perceforest említhetjük, amelyben Zellandine hercegnő szeretett bele Troylus-ba, akit a lány apja próbatételekre küldött. Zellandine ekkor varázsálomba zuhant, és Troylus az, aki teherbe ejtette alvás közben a lányt, majd a mese vége hasonló az ismerthez. Van, aki szerint Brünhilde sztorijában, vagy épp a Volsunga sagában kereshető a mese eredetije, de sokan a kereszténység első női mártírjai történeteinek elemeit fedezik fel benne.
10.) Jancsi és Juliska. A jól ismert mesében a két gyerek eltévedt az erdőben, majd végül egy mézeskalácsházba jutottak, ahol egy boszorkány akarta őket felfalni. A gyererkek ügyesebbnek bizonyultak, és magát a banyát dobták a tűzbe, majd dolguk végeztével hazatértek. A mese eleje a Hófehérke sztorijára hajaz: az anya megkérte az apát, hogy vigye ki a gyerekeket az erdőbe, és hagyja őket magukra.
Az elveszett gyermekek című francia változatban a boszorkány helyett az ördöggel, illetve annak feleségével akadt a gyerekeknek dolga, akit szintén kijátszottak. Ő azonban a kemence helyett egy fűrészbakon akarta kivéreztetni a rosszcsontokat, ám a gyerekek ekkor arra kérték, mutassa meg hogyan, így az ördög maga feküdt a bakra, és ekkor Jancsi és Juliska elvágták a torkát. A szláv folklórban maga Baba Jaga próbálta felfalni a gyerekeket.
Ha esténként gyermekeinket ezekkel a mesékkel altatjuk, javaslom, továbbra is maradjunk a kissé giccses, nyálas Disney változatnál. Noha a szépérzéküket nem fogjuk fejleszteni velük, legalább rémálmuk nem lesz. Itt a vége fuss el véle! Ja, és aki nem hiszi, járjon utána!
FOLYT. KÖV.!
Források:femcafe.hu; magyarorszagszeretlek.hu;life.ma; kisalföld.hu; noiportal.hu; Wikipedia.org; mult-kor.hu; creepyskake.com (kép); fictionkult. hu.
Ha van kedved hasonló érdekességeket olvasni, bejegyzéseimet megtalálod a: https://moravcsikandi.cafeblog.hu/ oldalon!
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: