A családjához akkor került vissza, amikor apja már újranősült. Mivel Francesco folyamatos anyagi gondokkal küszködött, a gyerekeknek nehéz élete volt mellette.  A lány a fösvénységéről és erőszakosságáról ismert apja foglya lett. Mivel az öreg Cenci azt akarta, hogy Beatrice csak őt szolgálja, sohasem engedte férjhez menni. 1595-ben Francescón olyannyira eluralkodott a birtoklási vágy, hogy féltékenységében az akkor 18 esztendős lányát és Lucrezia nevű feleségét Petrellában lévő várába záratta. Miután a hitelezői egyre inkább szorongatták Francescót, ezért hamarosan ő maga is Petrella-ba vonult vissza. Ebben az időszakban súlyosan bántalmazta mind fizikailag, mind szexuálisan Beatrice-t, aki elhatározta, hogy megöli apját. Az agresszív nemes likvidálásában akadt némi segítsége. 

A Beatrice-ből, mostohaanyjából, valamint két fivéréből álló csoport háromszor próbálta az öreg Cencit meggyilkolni, mire végre sikerült. Miután Beatrice egyik testvére, Giacomo ópiumot tett italába, az eszméletét vesztett Francescót kalapáccsal verték agyon. Az összeesküvők, hogy az esetet eltussolják, a tetemet a petrellai vár tövében ásták el. Aztán mindannyian visszatértek Rómába. A nyugalmat azonban nem élvezhették sokáig: a holttest előkerült, s egyértelművé vált, hogy nem természetes halállal halt meg.

A kihallgatások súlyos kínzásokkal jártak, azonban végül minden bűnrészes beismerte a gyilkosságot, legtovább Beatrice tartott ki. Bizonyos források szerint a lány a ruháján lévő számos vérfoltot a menstruációjával magyarázta, de senki nem hitt neki. Legvégül ő is megtört, és bevallotta tettét. Védelmüket Prospero Farnacci, híres ügyvéd látta el, de nem tudta őket megmenteni.

Még a nápolyi alkirály és VIII. Kelemen pápa is állást foglalt a kérdésben – hiszen mégiscsak egy nemes brutális meggyilkolásáról volt szó.

Egy évig tartó vizsgálat után születtek meg az ítéletek, amelyeket VIII. Kelemen is jóváhagyott. A család vagyona a pápa rokonaié, az Aldobrandini családé lett.

Bearicét és mostohaanyját a római Angyalvár terén végezték ki, a bámészkodó résztvevők között állítólag még Caravaggio, a festő is ott volt. Beatrice bátyját, Giacomót először kegyetlenül megkínozták, majd felnégyelték, a kisebbik Cenci fiút, Bernardót pedig – korára való tekintettel – életfogytiglan tartó gályarabságra ítélték. 

Beatrice megindító élettörténete – többek között – Alexandre Dumas-t, Stendhalt, Charles Dickenst és Vajda Jánost is megihlette.

FOLYT. KÖV.!

Források: olaszországrol.hu; ng.hu; Örök város.network.hu; kép: Beatrice Cenci a börtönben – Achille Leonardo alkotása ;