A reggeli kávém szürcsölgetése közben arról agyaltam, hogy miről írjak. Aztán eszembe jutott a kávé, persze, milyen kézenfekvő, itt “gőzölölög” előttem a téma. Nekem a reggeli kávét infúzióban kellene beadni az alacsony vérnyomásom miatt. De valószínű nem csak én vagyok így, hiszen az egyik legnépszerűbb és legismertebb italunk. Ma már az egész világon szeretik, ízéért, finom illatáért, élénkítő hatásáért.
A teához hasonlóan, azonban a kávénak sem ismerjük a felfedezésének történetét és idejét. Csak azt tudjuk, hogy kb. 1000 éve fogyasztják. Az araboknál évszázados kultusza van főzésének és ivásának, amit szinte szertartásként végeznek. A Korán tiltja a borivást, de a bort jól helyettesíti a kávé, amit ezért az “iszlám borának” is neveznek.
Ugyan származásáról nincsenek hiteles adatok, annál több legenda terjedt el a felfedezéséről és első felhasználási helyeiről. Ezek elsősorban az iszlám országaiban keletkeztek, és igyekeztek a kávé származását visszavezetni a vallás elterjedésének első szakaszaiba, annak bizonyításául, hogy a kávét az iszlám fedezte fel. Egyik ilyen hagyomány szerint az első csésze kávét Allah nevében Gábriel arkangyal nyújtotta át Mohamed prófétának, hogy elűzze testi fáradtságát és megőrizze szellemének frissességét. Így vált a kávé “isteni itallá”.
Az egyik ismert legenda Abd el Kadír írása. Eszerint Ali ben Omar mesterével, Shadhelivel elindult Mekkába, hogy részt vegyen a Korán által előírt zarándoklaton. Ezt az utat életében egyszer minden mohamedánnak meg kell tennie, hogy áhítatos szívvel imádkozzék a próféta sírjánál és az ottani szent helyeken. Útjuk elején a mester elmondta Omarnak, hogy nem képes végigjárni a zarándoklatot, meg fog halni, Omar azonban menjen tovább Mekkába. A nehéz úton, mely a sivatagon vezet keresztül Shadheli majd segíti őt: szelleme meg fog jelenni előtte, hogy parancsaival irányítsa. Így is történt. Ahogy Omar nagy szomorúan haladt előre, egyik este megjelent neki Shadheli szelleme, és forrást fakasztott, hogy Omar olthassa szomját. Felszólította Omart, hogy amint ivott, merítsen is egy edénybe a vízből, és az edényt jól zárja le. Ha majd észreveszi, hogy a víz nem mozdul meg az edényben, ne folytassa tovább útját. Omar eljutott Mokha falai alá, ahol megnézte a vizet, ás látta, hogy nem mozdul meg, nem lehet kiönteni az edényből. Shadheli parancsa szerint nem ment tovább, hanem a városba sietett, ahol nagy pestisjárvány dühöngött. A szenvedések láttán Omar buzgón imádkozott és Allah segítségével sok beteget meg is gyógyított imájával. Ennek híre eljutott a mokhai királyhoz, akinek a lánya szintén megkapta a betegséget. A király az udvarba hívta Omart, aki buzgó imájával meggyógyította a leányt. Az uralkodó kérdésére, hogy mivel jutalmazhatja meg, Omar kérte, adja hozzá feleségül a leányát, akit megszeretett. A király erre nagy haragra gyúlt., és elűzte Omart. A férfi szomorúan hagyta el a várost, és céltalanul bolyongott a sivatagban. Szégyenében újra mestere szellemét idézte. Imája közben csodálatos madarat hallott. Feltekintve, egy ismeretlen fa ágán megpillantott egy Allah dicsőségét zengő, pompás kis madarat. Közelebbről is megnézte a fényes, csillogó levelű fát, és sok fehér virágot és érett bogyókat látott rajta. Megkóstolta a gyümölcsöket és jól lakott velük. Felfrissülve hálát adott Shadhelinek majd a zsebét megtömte bogyókkal. Estére tüzet rakott és vízben megfőzte a magával hozott gyökereket, valamint a jó ízű bogyókat. A leves felfrissítette, fáradtsága eltűnt: így fedezte fel a kávét.
Több változatát megtaláljuk más országokban is, pl. Indiában, Iránban vagy Etiópiában. Egyik változat szerint Omar, Mokhából való elűzetése után, mikor felfedezte csodálatos hatását, az oázisok lakóival és a zarándokokkal is megismertette a kávét. Ennek híre ment, mire a mokhai király visszahívta Omart, aki vele ugyancsak megkedveltette a kávéivást. A király engedélyével ezután Omar Mokhában maradt, és mérte a kávét az ottani lakosoknak.
Abesszínia Kaffa nevű tartományában élő kopt szerzetesek kecskenyáját a kolostor közelében legeltették. A pásztor egyik nap tanácsot kért a szerzetesektől, mi lehet az oka annak, hogy a kecskék az elmúlt éjszakákon nem pihentek, hanem nyugtalanul mozgolódtak. A pásztor semmiről sem tudott számot adni, ami ezt a szokatlan jelenséget megmagyarázhatná. A papok, hogy megfejtsék a rejtélyt, kimentek a legelőre. A kecskék éppen egy élénkzöld levelű, fehér virágokkal és érett bogyókkal telt fáról lakmároztak. A szerzetesek arra gyanakodtak, hogy ez az ismeretlen növény okozza az állatok nyugtalanságát. Megkóstolva a fa gyümölcsét, kellemes ízűnek találták. Vittek belőle a kolostorba, hogy ott közelebbről is megvizsgálják. Este szokott ájtatosságuk előtt, megfőzték a gyümölcsöket, hogy a bennük lévő kemény magvakat megpuhítsák. A levesnek jó íze volt. Éjszaka meglepetve tapasztalták, hogy nem álmosak, holott máskor alig tudták nyitva tartani a szemüket a fáradtságtól. Ettől kezdve rendszeresen fogyasztották az új italt, melyről elterjedt a környéken, hogy felfrissíti az embert. Így fedezték fel – e történet szerint – a kávét Kaffában, Abesszíniában, ahonnan később a világ minden részére átterjedt a fogyasztása.
Ez a megállapítás, bár nincs történelmi alapja vagy hitelessége, közel állhat a valósághoz, hiszen az egész világon elterjedt a kávé, és ezzel együtt szinte nemzetközivé vált a kávé név is. Az abesszíniai Kaffa városnév és a kávé szó közötti összefüggés a különböző nyelvekben is tükröződik. A kávé arabul : quahwa, törökül: kahve, görögül: coféo, románul: cofea, oroszul: kophe, lengyelül: kawa, csehül: káwa, németül: Kaffee, olaszul: café, spanyolul: café, portugálul: café, franciául: café, hollandul: koffie, dánul: koffe, svédül: koffe, norvégül: koffe, angolul: coffee stb
A Közel-Kelet minden kávéfogyasztó országa magának tulajdonítja a kávé felfedezését. Egyesek pl. a kávé szót a perzsa Kawus Kai király nevéből származtatják. A király ugyanis – állítólag – szerette a kávét és elfogyasztása után “szárnyas kocsin utazott a felhők között az égbe”. Ez az utazás természetesen a kávéfogyasztással járó felemelkedést, a szellem magasabb régióiba való “szárnyalást” jelképezi.
Ha a kávé valóban Kaffából származik, és innen is kapta nevét, akkor az kávé oly gyakran használt mokka szó honnan ered? Feltehetően jemeni Mokha városából származik.
F. Almási Balogh Pál, a híres orvostudós 1831-ben megjelent könyvében, mely a kávé, a tea és a csokoládé történetével és orvosi vonatkozásaival foglalkozik, származási helyeként Adent tünteti fel. Adenből Mekkába, majd innen Medinán keresztül a 16. században Kairóba is eljutott a kávé, írja. Eszerint a feltevés szerint tehát ugyancsak lehetséges a kávé kaffai származása. Kaffából esetleg Adenen keresztül jutott el Mekkába, a zarándokok találkozóhelyére.
A 16. században a Közel-Keleten járó utazók egy addig ismeretlen növényről és annak terméséből készült italról küldtek híreket Európába. A kereskedők az 1600-as évek elején megérkeztek az első kávészemekkel töltött zsákok Velencébe. A velenceiek kávészállítmányának híre gyorsan elterjedt, így nem sokkal később a holland kereskedők is elkezdtek érdeklődni a kávé termesztése és kereskedelmi forgalmazása iránt. Az európai utazóknak és szerzeteseknek köszönhetően hamarosan a kávé a világ minden tájára eljutott, és népszerűsége hihetetlen gyorsan növekedett.
Ezután Európa-szerte (Olaszországban, Nagy-Britanniában, Hollandiában, Franciaországban és Németországban) egymásra nyíltak meg a kávéházak. Mint ahogy az első kávészállítmány is Velencében ért földet Európában, úgy az első kávéház is itt nyitotta ki kapuit La Bottega del Caffé néven 1624-ben. A 18. század elejére a hollandok kávéültetvényeket létesítettek Indonéziában, és a franciák elvittek néhány ültetvényt Martinique-ra, míg a spanyolok a Karib-tenger térségében, Közép-Amerikában és Brazíliában kezdtek kávét termeszteni. Így jutott Brazília kávéhoz, és ennek eredményeképp napjainkra Brazília vált a világ egyik legnagyobb kávétermesztő országává. A németek eljuttatták a kávét Kelet-Afrikába, Kenyába és a Kilimandzsáró lejtőire. A 19. századra a Ráktérítő és a Baktérítő sávjában a kávé egyenletesen elterjedt, majd a 20. századra Európa–szerte és a világ több pontján is közkedvelt élvezeti cikké vált.
FOLYT. KÖV.!
Források: kave.merillo.hu; Wikipedia; ineedcoffee.hu;
Ha van kedved hasonló érdekességeket olvasni, bejegyzéseimet megtalálod a: https://moravcsikandi.cafeblog.hu/ oldalon!
Kávé nélkül szomorú, borús a reggel. Különösen félévente, amikor vérvételre, éhgyomorra kell megjelenni. Bárhol is ébredjek a világban, a reggeli kávéról már este gondoskodunk, mert nélküle még a Pisai ferde torony is egyenesnek látszik.