Még Hitlert is kigúnyolta a magyar fotóművésznő, Kati Horna

Amikor Gerda Taro munkásságához gyűjtöttem anyagot, akkor találkoztam először Horna Kati nevével, aki ugyancsak fotózott a spanyol polgárháborúban. Röstelltem, hogy még ismerős sem volt a neve, ezért kutakodni kezdtem utána. Az első infó, amit megtudtam róla, hogy ő volt Robert Capa igazi szerelme, legalábbis Kati lánya szerint. Úgy tűnik, hogy ennek a jóképű magyar fotósnak több igaz szerelme volt. Eddig három hölgyről olvastam, akik szóba jöhetnek: Ingrid Bergman, a híres színésznő és a két magyar származású fotós lány: Gerda Taro és Horna Kati. Most ismerjük meg a másik magyar lányt, anélkül, hogy a primus inter pares címet kiosztanánk.

Kati Horna eredeti nevén Deutsch Katalin, 1912. május 19-én született Szilasbalháson (ma: Mezőszilas). Apja Deutsch Sándor gabonakereskedő, anyja Blau Margit. Kati az Andrássy úti leánygimnáziumi évek alatt ismerkedett meg az avantgárd művészekkel, eljárt a Cikk-cakk estekre, és kapcsolatba került Kassák Lajossal és követőivel. Majd barátságot kötött Zelk Zoltánnal és Vas Istvánnal. A fiatal lányt Vas István az emlékirataiból sem hagyta ki: „Szőke haja volt, lenszőke, hamvas, tejfehér bőre, két halovány rózsával szép kerek arcán, amely szabályos is volt meg vadóc is. Vadóc már csak a kerete miatt is, mert az a sima, puha, szőke haj mindig borzas volt egy kicsit, sőt szinte lazán lengett, mint amikor még nem egészen arany búzatáblán szalad a szél, vagy ha kukorica haját borzolja. Vadócnak hatott az öltözködésével is, pedig nem volt benne semmi keresettség, nem is igen engedhette volna meg magának: szegény lány volt, anya és három nővér apátlanul küzdő családjában élt.” Közli továbbá, hogy „írtam róla egy verset, beleírtam a tündériségét”. (Az Egy kislány emléke című vers)

Deutsch Kati 1931-ben Berlinbe ment, miután megjelent Kassák Lajos Megnőttek és elindulnak című regénye, amelynek egyik szereplőjét róla mintázta az író. Egy későbbi interjúban németországi életével kapcsolatban elmondta, hogy a munkásléttel akart megismerkedni, ezért napközben kilenc órát dolgozott szalag mellett egy petárdagyárban. Esténként társaságba járt, és azok között, akikkel kapcsolatba került, ott volt Bertolt Brecht is, aki különösen elkápráztatta. 1933 késő tavaszán tért haza, azt követően, hogy munkahelyéről elbocsátották, mert részt vett egy május 1-jei felvonuláson. Akkor már özvegy anyja kérése volt, hogy szakmát tanuljon, ekkor ő a fotográfusit választotta, és a frissen vásárolt Rolleiflex gépével Pécsi József műtermében tanulta a mesterséget. Majd 1932-ben Párizsban fejezte be tanulmányait, és közben az utcai életet és a kávézókat fényképezte. Néhány képét megjelentette a francia Agence Photo.

A spanyol polgárháborúban még Deutsch Kati néven fényképezett. Őt elsősorban nem a háborús események érdekelték, hanem a helyi lakosság élete a háború pusztította országban. 1938 közepén új társával, az andalúziai José Horna festő- és szobrászművésszel, akivel első barcelonai tartózkodása alatt ismerkedett meg, és akinek ő segített megszökni a fogolytáborból, együtt menekültek Párizsba. A következő évben Marseille-ben éltek, majd a nácizmus térnyerése után átmentek New York-ba, onnan tovább Mexico City-be. Letelepedtek a külváros Colonia Roma nevű részben, és elkezdtek dolgozni, ő fotósként, férje, pedig mint szobrász és kézműves. Kati Horna tanított a Iberoamericana Univesidad-on. Hírnevet főleg a szürrealista felvételeivel szerzett.

Cím nélkül (Andaluzia, A spanyol polgárháború) 1937, Ezüst-zselatin, 25.5×20.5 cm.
Archivo Privado de Fotografia  Kati y José Horna ©2005 Ana Maria Norah Horna y Fernandez

Az asszony egyetlen televíziós interjújában ezt mondja: “Menekülnöm kellett Magyarországról, aztán menekülnöm kellett Berlinből, aztán Párizsból, és mindenemmel Barcelonába mentem. Amikor aztán Barcelona elesett, már arra sem volt lehetőségem, hogy visszamenjek a holmijaimért, így mindenem újra elveszett. Így érkeztem meg életem ötödik országába, Mexikóba úgy, hogy a vállamon lógott mindenem, amim csak volt, azaz a Rolleiflex gépem.” 

Capa és Kati titkos szerelméről 2010-ben az Independent című magazin egy hosszú riportban számolt be. Noha Capa Ingrid Bergmannal is szerelmi viszonyba került, Gerda Taro volt az, aki Capa szerelmeként lett híres. Horna lánya azonban azt állította, hogy Kati volt az egyetlen, aki igazán megértette a férfit. Deutsch Kati és Friedmann Endre Pécsi Józsefnél tanulta a fotózást, és itt is alakult ki szoros kapcsolatuk, és nem csupán hobbijuk, hanem a baloldali nézeteik is összekötötték őket. A lány Berlinbe ment tanulni 1930-ban, de pár év múlva Párizsban újra találkoztak, akkor Friedmann már Capaként lett egyre ismertebb fényképész. 1937-ben Európa sok országában publikálták ‘Hitlerei’ című sorozatát, amelyben a lágytojás héjára festett Führer-fej végül a tojásvágó kés alatt hullik darabokra. Deutsch Kati azonban úgy gondolta, hogy többet tehetne a társadalmi igazságosságért, ha képeivel a spanyol polgárháború szenvedéseiről számolna be, ezért követte barátját, Friedmannt Spanyolországba. 

Cím nélkül (Kép a Hitlerei-sorozatból), Wolfgang Burgerrel közösen, Párizs 1937
Ezüst zselatin 16.8×12 cm. Archivo Privado de Fotografia  Kati y José Horna 
©2005 Ana Maria Norah Horna y Fernandez

Horna lánya szerint édesanyja volt Capa egyetlen igazi szerelme, akit a Mexikóban új életet kezdő nő többször is visszautasított. Capa 1940-ben is felkereste anyját, és megkérte, kösse össze vele életét, de Kati addigra már férjnél volt. Capa állítólag megelégelte a frontvonal veszélyeit, megcsömörlött a harcok illusztrálásában és vissza akart vonulni. Lánya beszámolói alapján Kati Horna vigasztalhatatlan volt, amikor tudomást szerzett barátja halálhíréről.

Kati 1965-től a mexikói Iparművészeti Főiskolán, 1973-tól 2000-ben bekövetkezett haláláig pedig a Művészeti Akadémián is tanít. 270, Spanyolországban készített negatívját a Spanyol Polgárháború Múzeuma, mintegy 7 ezer negatívját a mexikói Nemzeti Szépművészeti Intézet, további 20 ezret a lánya által vezetett Kati Horna Alapítvány őrzi.