Meghökkentő keresztelő

Egy ortodox keresztelő néhány pillanatát bemutató videó keltett felháborodást a napokban az FB-n. 

Őszintén megrökönyödtem a látottakon, s miután nem tudok túl sokat a pravoszláv egyház rítusairól, kicsit utánanéztem, hogy valóban ez a standard eljárás vagy “csak” egy pópa “túlkapásának” lehettünk tanúi.

Az ortodox kereszténység (más néven pravoszláv egyház) mind történelmileg, mind híveinek létszámát tekintve a keleti keresztény egyházak egyik fő irányzata, amely földrajzilag elsősorban az egykori Keletrómai Birodalom területén, illetve attól keletre számít meghatározónak. Az ortodox keresztények magukat tartják az egyetemes kereszténység egyetlen legitim örökösének, mert – hitük szerint – egyedüliként ők őrizték meg Jézus és a 12 apostol tanításait változtatás nélkül, ahogy azt a hét egyetemes zsinat meghatározta. Nem ismerik el azokat a dogmákat, amelyeket ezután fogalmaztak meg nyugaton (ilyen a Szentléleknek az Atyán kívül a Fiútól származtatása, Mária szeplőtelen fogantatása). És nem ismerik el a pápát a legfőbb méltóságnak.

A keleti ortodox egyház nem egyetlen szervezetet jelent, hanem több, önálló helyi egyházat tömörít magába, melyek elnevezése országonként más és más. Egységesek a szentségekről, tantételekről, liturgiáról és egyházvezetésről vallott nézeteik, de mindegyik autonóm módon kormányozza magát.

Az egyes ortodox egyházak élén a pátriárka áll. A konstantinápolyi (Isztambul, Törökország) pátriárkát tekintik az ökumenikus – vagy egyetemes – pátriárkának. Szerepe valamelyest hasonló a pápáéhoz, ám a pápával ellentétben, akit Vicarius Christi (Krisztus földi helytartója) néven említenek, a konstantinápolyi püspök az ortodox hit szerint primus inter pares, azaz „első az egyenlők közt”. Különleges tiszteletet élvez, de nem avatkozhat bele a  többi ortodox részegyház ügyeibe.

Az ortodox egyházban a szentségeket hivatalosan “szent titkoknak” nevezik. Hét szentséget különböztetnek meg: a Keresztséget, a Bérmálást, a Szent Áldozást, a Bűnbánat (gyónás) Szentségét, a Házasságot, a Papi Rendet és a Szent Kenetet.

A keresztség gyakorlata, mint vallásos szimbólum, nem Jézussal kezdődött. A keresztséget, ami szó szerint vízbe való bemerülést jelent, az Ószövetség népe éppúgy gyakorolta, mint a pogány vallásokhoz tartozó népek. A keresztség általános jelentése az “újból kezdés”, azaz újjászületés egy új életre. Ezért a keresztség mindig összekapcsolódott a bűnbánattal, ami egy morális átalakulást, az “értelem átalakulását” jelenti, átmenetet egy régi és rossz életből az új és jó életbe. 

A keresztelés a víz megszentelésével kezdődik. A Bibliában a víz az ítélet (ld. Vízözön), a megtisztulás és az élet szimbóluma. A keresztelendő vízbe merítése azt jelenti, hogy az ember halálra ítéli magában a bűnös embert, ugyanúgy, ahogyan egykor Ádám is elítéltetett; azt, hogy Isten megbocsát, megtisztít bűneinktől; végezetül pedig azt, hogy újjászületve Krisztus életét kapjuk ajándékul.

A pravoszláv szertartás rendjében az ötödik lépés a konkrét bemerítés:

…

“(5) Ezt követi a háromszoros bemerítés a következő szavak kíséretében: Megkereszteltetik Istennek szolgája az Atyának – Ámin – és Fiúnak – Ámin – és Szent Léleknek nevében. Ámin. Az Ortodox Egyház ragaszkodik a keresztelendő bemerítéséhez, hiszen a keresztelés szó görögül eredetileg ‘bemerítést’ jelent. A keresztelés liturgikus jelentését, a teljes ember újjászületését, a bemerítés adja vissza.”

…

“(7) Végezetül a megkereszteltet fehér ruhába öltöztetik, annak jeléül, hogy a keresztelőmedencében új és tiszta életet nyert.”

Meg kell jegyeznem, hogy az ortodox egyház nem írja elő, hogy ilyen durván kell végezni a bemerítést. Azonban a hideg vízbe történő háromszori bemerítés, még ha azt a legempatikusabb módon végzik is, szörnyű trauma lehet egy csecsemő számára. 

Egy pópa a keresztelés kapcsán elmondta: „Nem számít, hogy egy jeges lékben vagy a templomban történik egy pap nem bántalmazhat. Ez nem helyes.”

Biztos lehet ezt kíméletesebben csinálni, mint azt a hivatkozott filmen láttuk, de sajnos hiába kerestem,  sokkal szelídebbet nem találtam.  A hívek nem először láttak keresztelőt, emiatt nyilván nem hökkentek meg a látványtól, számukra ez többé – kevésbé természetes. Mi pedig gondolunk, amit akarunk.

FOLYT. KÖV.!

Forrás: wikipedia; ortodox-keresztenyseg.webnode.hu; szentdemeter.hu; agenda.ge (kép); YouTube ;

Ha tetszett a poszt, kérlek lájkold! 😍