“avagy, hogy szerezzünk csúsztatással népszerűséget” alcímmel jelenik meg itt az utolsó bejegyzésem.
De jó is lenne, ha végre megtalálná valaki az örök élet titkát. Mindig felröppen egy – egy hír különböző népcsoportokról, hogy zsebükben van a bölcsek köve, és tudják a frankót. Tartósan a köztudatban van Okinava japán sziget, egy görög település, és egy az Andokban is, ahol szintén matuzsálemi kort élnek meg az emberek. Nem tudom pontosan, hogy ezeken a településeken mi a helyzet, de az tuti, hogy sok esetben az anyakönyvek hiánya a hosszú élet óriási rejtélyének egyike.
No, de nézzük a hunzákat, ahol a nők még 65 éves korukban is szülhetnek (lehet, hogy csak én vagyok így vele, de nem szeretnék hatvanvalahányévesen szülni, hátha nekem nem a “hosszú élet” lapot dobja a gép 🤣🤣🤣). És hát mi kell ehhez kedves testvéreim az úrban, egyetek sok barackot, meg barackmagot, meg abból készült olajat. Elárulom, nekem nem vált be, pedig a kedvenc gyümölcsöm a sárgabarack, aszalt formában pedig főleg. Oszt no tessék, 55 éves koromban parkinsont kaptam. Bakker, az a fránya barack csak a hunzáknak jó?
De tegyük félre a tréfát. A hunza féle dolog alapja egy 1922-ben készült orvosi jelentés. Azóta majd száz év telt el. Vajon az eltelt időszakban nem keltette fel egy tudós érdeklődését sem ez a népcsoport? Nem vizsgálta senki, hogy mi a titkuk? Nem akarok poéngyilkos lenni, de igen. Vizsgálták, és sajnos nem olyan gömbölyű minden. Erről persze sokan mélyen hallgatnak, hisz hová lenne akkor a népszerűség.
Arra, hogy kik a hunzák, nem térnék ki bővebben, hisz tele van vele a net. A burusók (hunzák) egy kb. 80-90 000 fős etnikum. Pakisztánban, egy nehezen megközelíthető hegyvidéki részen élnek, a pakisztáni, indiai és kínai határ találkozásánál.
A hunzákkal kapcsolatban kialakult mítoszokat az egészséges táplálkozásukra és az általuk fogyasztott barackmag rákellenes hatására vonatkozóan sem sikerült igazolni. A klinikai adatok azt bizonyítják, hogy a laetril vagy másnéven amigdalin (a barackmag hatóanyaga) jótékony hatása rákos betegekre jelenleg nem bizonyítható. Jelentős a kockázata a súlyos, nemkívánatos cianid-mérgezésnek laetril vagy amigdalin bevétele után. A haszon-kockázat a laetril vagy amigdalin kezelés rákbetegek esetén egyértelműen negatív.[30][31][32]”.
Az amigdalin, ismert nevén B17 meglehetősen vitatott szer tudományos körökben, és akkor még enyhén fogalmaztam (ld. szegény Bajor Imre esetét). Miután az én zsebemben sincs a bölcsek köve, nem is kívánok állást foglalni sem a hunzák hosszú életéről, sem a B17 vitaminról (?). Mindenki döntsön saját belátása szerint. A lényeg, hogy hallgattassék meg a másik fél is.
Tudom, hogy az én szösszenetem nem lesz túl népszerű. DE IGAZ.
Azt, hogy mi a hosszú élet titka, nem tudom, de az biztosnak látszik, hogy a mozgás, a táplálkozás és a hit komolyan befolyásolja (a sorrend tetszőlegesen változtatható). És persze a genetika, amiről azért ne feledkezzünk meg.
És, hogy miért írtam meg meg ezt a postot, noha a népszerűsége kiszámítható? Szeretném a magam egyszerű módján felhívni a figyelmet arra, hogy aki mindenféle komoly egészségügyi témával kapcsolatban bármilyen írást megjelentet, óriási felelőssége abban, hogy mit ír le. Ha nincs kellő tudása, akkor keressen más témát vagy mutasson be több álláspontot, mégha azok ellentmondóak is. Remélem két lájkot azért ez is megér, legalább a barátaimtól. 🙂
Nincs FOLYT. KÖV.!
Források: http://m.webbeteg.hu/cikkek/daganat/1548/a-b17-vitamin-csodaszer-vagy-mereganyag;
https://wikivisually.com/lang-hu/wiki/Burus%C3%B3k; család.hu (kép);
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: