A kor\u00e1bbiakban \u00edrtam, hogy javasoltak egy szuper dokit, aki csod\u00e1kat tesz a parkinsonosokkal. A nev\u00e9t m\u00e1r ismertem,\"kigugliztam\" az el\u00e9rhet\u0151s\u00e9g\u00e9t, majd bejelentkeztem hozz\u00e1 egy m\u00e9regdr\u00e1ga mag\u00e1nklinik\u00e1ra.<\/p>\r\n
Mi elindultuk, ahogy szoktunk. \u00c9n kerekessz\u00e9k, papa tol, eg\u00e9szen a rendel\u0151ig.<\/p>\r\n
Az orvos r\u00e9m kedves, kik\u00e9rdez, r\u00e1m figyelve. Mikor befejezt\u00fck a besz\u00e9lget\u00e9st, r\u00e1t\u00e9rt\u00fcnk a vizsg\u00e1latokra. A doktor \u00far megk\u00e9rt, hogy mutassam meg, hogy tudok j\u00e1rni. A f\u00e9rjem odal\u00e9p a babakocsihoz (mi csak \u00edgy h\u00edvjuk), magyar\u00e1zva az orvosnak a k\u00e9t l\u00e1b, k\u00e9t ember sziszt\u00e9m\u00e1t...\"a feles\u00e9gem csak \u00edgy tud j\u00e1rni\"...<\/p>\r\n
\u00c9n ekkor kipattantam a tol\u00f3kocsib\u00f3l, \u00e9s mintha mi sem t\u00f6rt\u00e9nt volna, majd v\u00e9gig s\u00e9t\u00e1ltam a szob\u00e1n. Se l\u00e1bujjhegy, se pipisked\u00e9s, csak norm\u00e1l j\u00e1r\u00e1s. A f\u00e9rjem szeme elkerekedett, \u00e9s megk\u00e9rdezte: \"Te \u00edgy tudsz j\u00e1rni?, Otthon nem \u00edgy m\u00e9sz.\" \u00a0Az orvos szint\u00e9n megr\u00f6k\u00f6ny\u00f6dve n\u00e9zte...\"Mi\u00e9rt \u00fcl maga tol\u00f3kocsiban?\" H\u00e1t, ez az.<\/p>\r\n
Persze, \u00e9n is meglep\u0151dtem.<\/p>\r\n
\u00c9n: \"Doktor \u00far, ez Parkinson?\" V\u00e1lasz: \"Nem tudom. Ennyib\u0151l nem tudom meg\u00e1llap\u00edtani.\"<\/p>\r\n
FOLYT. K\u00d6V.<\/p>","type":"rich"}