{"version":"1.0","provider_name":"MyWay... MyFaith...","provider_url":"https:\/\/moravcsikandi.cafeblog.hu","author_name":"Moravcsik Andrea","author_url":"https:\/\/moravcsikandi.cafeblog.hu\/author\/aspiskigyo48gmail-com\/","title":"\u201cink\u00e1bb maradjak \u00f6r\u00f6kk\u00e9 t\u00f6rpe, mint hogy el\u00e1ruljam a bar\u00e1tomat\u201d Nils Holgersson csod\u00e1latos utaz\u00e1sa (Selma Lagerl\u00f6f)","html":"

\"\"<\/a><\/p>\r\n

Selma Lagerl\u00f6f olvasotts\u00e1g\u00e1t tekintve vil\u00e1gszerte a legn\u00e9pszer\u0171bb szerz\u0151k egyike. 1909-ben k\u00e9tszeresen is els\u0151 volt az irodalmi munk\u00e1ss\u00e1g\u00e9rt j\u00e1r\u00f3 legmagasabb kit\u00fcntet\u00e9sben: szem\u00e9ly\u00e9ben els\u0151 \u00edzben kapta n\u0151 az irodalmi Nobel-d\u00edjat, d\u00edjazott m\u0171v\u00e9ben, a Nils Holgerssonban el\u0151sz\u00f6r ismertek el gyermekk\u00f6nyvet. A sv\u00e9d irodalom legnagyobb alakjai k\u00f6z\u00e9 tartozik, nemzed\u00e9keket k\u00eds\u00e9rnek t\u00f6rt\u00e9netei.\u00a0<\/strong><\/p>\r\n

Selma Ottilia Lovisa Lagerl\u00f6f 1858. november 20-\u00e1n sz\u00fcletett M\u00e5rback\u00e1n (Sv\u00e9dorsz\u00e1g). Sz\u00fclei Erik Gustaf Lagerl\u00f6f nyugalmazott hadnagy \u00e9s Louise Elisabeth Wallroth, egy filipstadti keresked\u0151 le\u00e1nya voltak. A csal\u00e1d \u00e9let\u00e9ben fontos szerepet kapott a vall\u00e1s.<\/p>\r\n

Selma sz\u00fclet\u00e9sekor egyik babon\u00e1s nagyn\u00e9nje k\u00e1rty\u00e1t vetett, s a legenda szerint el\u0151re megj\u00f3solta, hogy a kisl\u00e1ny beteg lesz, s betegs\u00e9g\u00e9nek k\u00f6vetkezm\u00e9nyeit egy \u00e9leten \u00e1t hordozza, hogy utazik, hossz\u00fa \u00e9letet \u00e9l, pap\u00edrokkal fog foglalkozni, de s\u00fctni-f\u0151zni nem, \u00e9s sosem megy f\u00e9rjhez. A j\u00f3slat beteljesedett, a kisl\u00e1ny a gyermekb\u00e9nul\u00e1s miatt nehezen tanult meg j\u00e1rni, s kicsit mindig s\u00e1nt\u00edtott. Mag\u00e1ntanul\u00f3 volt, \u00e9desapja ismertette meg vele az \u00f6sszes legend\u00e1t, mes\u00e9t. Id\u0151s nagyanyja t\u00f6rt\u00e9neteit sosem felejtette el. Huszonn\u00e9gy \u00e9ves kor\u00e1ig otthon \u00e9lt, az \u0151si k\u00fari\u00e1ban. Nyelveket tanult, r\u00e1szokott az olvas\u00e1sra, verseket kezdett \u00edrni. K\u00f6zben \u00f6sszeomlott a gazdag \u00e9s szeretetteljes otthon. Sz\u00fclei meghaltak, az \u00f6r\u00f6k\u00f6s\u00f6k rossz gazd\u00e1lkod\u00e1sa miatt m\u00e9g a k\u00faria is elveszett. A mag\u00e1ra maradt le\u00e1ny sz\u0171k\u00f6s p\u00e9nz\u00e9vel Stockholmba ment, beiratkozott egy tan\u00edt\u00f3k\u00e9pz\u0151 iskol\u00e1ba, ahol kit\u0171n\u0151 tanul\u00f3 lett. A diploma megszerz\u00e9se ut\u00e1n egy vid\u00e9ki v\u00e1ros le\u00e1nyiskol\u00e1j\u00e1ba ment tan\u00edt\u00f3n\u0151nek. K\u00f6zben meg\u00edrta els\u0151 remekm\u0171v\u00e9t, \u201eG\u00f6sta Berlings saga\" c\u00edmmel. Egy asszony mes\u00e9sen gazdag, \u00f6r\u00f6m\u00f6k \u00e9s b\u00e1natok, zordons\u00e1gok \u00e9s gyeng\u00e9ds\u00e9gek k\u00f6zt telt \u00e9let\u00e9nek olykor mesehangulat\u00fa kr\u00f3nik\u00e1j\u00e1t. A reg\u00e9ny 33 \u00e9ves kor\u00e1ra k\u00e9szen volt, de eltelt m\u00e9g k\u00e9t \u00e9v a megjelen\u00e9s\u00e9ig \u00e9s a hamarosan bek\u00f6vetkez\u0151 \u00f3ri\u00e1si sikerig. A m\u0171 vil\u00e1gsikerr\u00e9 v\u00e1lt. Ezt k\u00f6vet\u0151en befejezte a tan\u00edt\u00e1st. Gyakran j\u00e1rta az orsz\u00e1got, de sokat utazott k\u00fclf\u00f6ldre is. Bej\u00e1rta Olaszorsz\u00e1got, Egyiptomot, de a legnagyobb \u00fati \u00e9lm\u00e9ny sz\u00e1m\u00e1ra a Szentf\u00f6ld, f\u0151leg Jeruzs\u00e1lem volt.<\/p>\r\n

Selma z\u00e1rk\u00f3zott term\u00e9szet volt, mag\u00e1n\u00e9let\u00e9be nem engedett betekint\u00e9st. B\u00e1r \u00fagy t\u0171nt, a szenved\u00e9lyes szerelmeket, m\u00e9ly \u00e9rz\u00e9seket \u00e9s igazi beteljesed\u00e9st csak a k\u00f6nyvek lapjain \u00e9li meg, a val\u00f3s\u00e1gban \u00a0Sophie Elkan \u00edr\u00f3n\u0151 lehetett \u00e9lete nagy szerelme. You Teach Me to Be Free (Du l\u00e4r mig att bli fri) c\u00edmmel jelent meg 1992-ben szenved\u00e9lyes levelez\u00e9s\u00fck gy\u0171jtem\u00e9nye. Mivel a t\u00f6rv\u00e9ny 1944-ig b\u0171ntette a homoszexualit\u00e1st, kapcsolata Elkannal \u00e9s k\u00e9s\u0151bb Valborg Olanderrel titkos volt.<\/p>\r\n

A keleten tett utaz\u00e1sok reg\u00e9ny\u00edr\u00e1sra sarkallt\u00e1k az \u00edr\u00f3n\u0151t. Palesztin\u00e1ban felkeresett egy sv\u00e9d kol\u00f3ni\u00e1t, mely Dalekarlienb\u0151l v\u00e1ndorolt ki, Larsen, a v\u00e1ndorpap pr\u00e9dik\u00e1ci\u00f3i hat\u00e1s\u00e1ra. Selma terve az volt, hogy \u00fatik\u00f6nyvszer\u0171 \u00e9lm\u00e9nybesz\u00e1mol\u00f3ban dokument\u00e1lja \u00e9let\u00fcket, de az egyszer\u0171 vall\u00e1soss\u00e1g, a m\u00e9ly hit \u00e9s a parasztok \u00e1ldozatos munk\u00e1ja annyira megr\u00e1z\u00f3 \u00e9lm\u00e9ny volt sz\u00e1m\u00e1ra, hogy ink\u00e1bb a reg\u00e9nyform\u00e1t v\u00e1lasztotta. A k\u00e9tk\u00f6tetes nagyreg\u00e9nyt, a Jeruzs\u00e1lemet sokan \u00e9lete f\u0151 m\u0171v\u00e9nek tartj\u00e1k. Selma meggy\u0151z\u0151d\u00e9se, hogy a val\u00f3s\u00e1g m\u00f6g\u00f6tt van egy evil\u00e1gi tapasztal\u00e1ssal nem megk\u00f6zel\u00edthet\u0151 vil\u00e1g, ez \u00e9rezhet\u0151 m\u0171veiben is. Az Arne \u00far kincsei c\u00edm\u0171 romantikus k\u00eds\u00e9rtethist\u00f3ri\u00e1ban nyomon k\u00f6vethet\u0151 az \u00edr\u00f3n\u0151 misztikum, spiritualit\u00e1s ir\u00e1nti ig\u00e9nye. A sz\u00e1zadfordul\u00f3n \u00fajabb romantikus reg\u00e9nyt \u00edrt, Az udvarh\u00e1z legend\u00e1ja c\u00edmmel.<\/p>\r\n

Selma megb\u00edz\u00e1st kapott egy f\u00f6ldrajzi ismeretterjeszt\u0151 k\u00f6nyv meg\u00edr\u00e1s\u00e1ra, mely tank\u00f6nyvk\u00e9nt is hasznos\u00edthat\u00f3. A Nils Holgersson <\/em><\/strong>csod\u00e1latos utaz\u00e1sa Sv\u00e9dorsz\u00e1gban nem csup\u00e1n haz\u00e1ja f\u00f6ldrajz\u00e1val ismertette meg a gyerekeket, hanem az \u00e1llatvil\u00e1ggal, n\u00e9prajzzal, mond\u00e1kkal is. A tizenk\u00e9t \u00e9ves Nils Holgersson mihaszna kisk\u00f6ly\u00f6k, aki folyton b\u00e1ntja az \u00e1llatokat \u00e9s nem seg\u00edt sz\u00fcleinek sem. Egy vas\u00e1rnap, mikor anyja \u00e9s apja mis\u00e9re megy, a fi\u00fanak azt a feladatot adj\u00e1k, olvassa el addig az aznapi pr\u00e9dik\u00e1ci\u00f3t. Nils ink\u00e1bb valami cs\u00ednyen t\u00f6rn\u00e9 a fej\u00e9t. Megjelenik egy t\u00f6rpe, s mivel Nils csapd\u00e1ba akarja ejteni, elvar\u00e1zsolja a gyereket. A kisfi\u00fa olyan apr\u00f3 lesz, mint \u0151 maga. Nils k\u00e9ts\u00e9gbeesve keresi a t\u00f6rp\u00e9t, de nem tal\u00e1lja, az \u00e1llatok g\u00fanyos, k\u00e1r\u00f6rvend\u0151 megjegyz\u00e9seket tesznek r\u00e1, hiszen mindig csak bosszantotta \u0151ket. K\u00fcl\u00f6n\u00f6s k\u00f6vetkezm\u00e9nye a var\u00e1zslatnak, hogy a fi\u00fa \u00e9rti az \u00e1llatok nyelv\u00e9t. K\u00f6zben Lappf\u00f6ld fel\u00e9 tart\u00f3 vadl\u00fadcsapatok sz\u00e1llnak el feje felett, s h\u00edvj\u00e1k magukkal az udvaron \u00e9l\u0151 h\u00e1ziludakat. M\u00e1rton, a g\u00fan\u00e1r vel\u00fck szeretne menni. Mikor Nils l\u00e1tja a g\u00fan\u00e1r pr\u00f3b\u00e1lkoz\u00e1sait, megpr\u00f3b\u00e1lja visszatartani, nyak\u00e1ba kapaszkodik, de a l\u00fad felsz\u00e1ll, s Nils m\u00e1r nem tud leugrani. A sz\u00e1nt\u00f3k \u00e9s legel\u0151k zsebkend\u0151nyi m\u00e9ret\u0171v\u00e9 zsugorodnak alatta, a fenyvesek z\u00f6ld b\u00e1rsonytakar\u00f3nak t\u0171nnek. \u00a0A t\u00f6rt\u00e9net 1898-ben j\u00e1tsz\u00f3dik, m\u00e1rcius 20-\u00e1n kezd\u0151dik az utaz\u00e1s \u00e9s ugyanazon \u00e9v november 8-\u00e1n \u00e9r v\u00e9get. Mikor visszat\u00e9rnek Nils megl\u00e1togatja elhagyott csal\u00e1dj\u00e1t, s \u00fajra kisfi\u00fav\u00e1 v\u00e1ltozik. Sokat tanult a f\u00e9l \u00e9v alatt, szeretetr\u0151l, bar\u00e1ts\u00e1gr\u00f3l, a term\u00e9szetr\u0151l \u00e9s saj\u00e1t mag\u00e1r\u00f3l. Aludt hidegben, a szabad \u00e9g alatt, nyers halat evett, tal\u00e1lkozott az elm\u00fal\u00e1ssal, a term\u00e9szet kegyetlen erej\u00e9vel. A mond\u00e1k, mes\u00e9k, melyekkel Nils \u2013 Babszem, ahogy elnevezik \u2013 tal\u00e1lkozik, n\u00e9hol k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen f\u00e9lelmetesek.<\/p>\r\n

A k\u00f6nyv remek\u00fcl siker\u00fclt, fordulatos, igazi ifj\u00fas\u00e1gi reg\u00e9ny. Nincs h\u00edj\u00e1n az erk\u00f6lcsi mondanival\u00f3nak sem, hisz a t\u00f6rpe azt a felt\u00e9telt szabja Nilsnek, hogy csak akkor lehet \u00fajra ember, ha M\u00e1rtont \u00e9ps\u00e9gben hazaviszi, hogy \u00e9desanyja lev\u00e1ghassa. Nils erre azonban nem hajland\u00f3. Mikor t\u00f6rpek\u00e9nt hazal\u00e1togat, nem viszi mag\u00e1val M\u00e1rtont. A g\u00fan\u00e1r azonban m\u00e9gis ut\u00e1na sz\u00f6kik, s bajba ker\u00fcl. Nils menti meg szorult helyzet\u00e9b\u0151l a ludat, p\u00e1rj\u00e1t Selymesk\u00e9t \u00e9s kicsinyeiket. A k\u00f6nyvet t\u00f6bb, mint negyven nyelvre ford\u00edtott\u00e1k, megjelent k\u00e9preg\u00e9ny form\u00e1ban \u00e9s rajzfilm sorozat is k\u00e9sz\u00fclt bel\u0151le.<\/p>\r\n

1909-ben kapta a Nobel-d\u00edjat \u201emagasrend\u0171 idealizmusa, \u00e9l\u00e9nk k\u00e9pzelete \u00e9s szellemi \u00e9rz\u00e9kenys\u00e9ge elismer\u00e9s\u00e9\u00fcl\u201d. A d\u00edjjal a Sv\u00e9d Akad\u00e9mia elismerte a Nils Holgersson mesereg\u00e9nyben kifejezett m\u00e9lyen mor\u00e1lis gondolatot is: \u201cink\u00e1bb maradjak \u00f6r\u00f6kk\u00e9 t\u00f6rpe, mint hogy el\u00e1ruljam a bar\u00e1tomat\u201d. A Nobel-d\u00edjjal j\u00e1r\u00f3 jutalomb\u00f3l visszav\u00e1s\u00e1rolta a csal\u00e1di birtokot, a szeretett M\u00e5rback\u00e1t, ahol sz\u00fcletett, s amely alkoholista apja ad\u00f3ss\u00e1gai miatt \u00faszott el annak hal\u00e1la ut\u00e1n.<\/p>\r\n

Az, hogy \u00fajra M\u00e5rback\u00e1n \u00e9lhet, Selm\u00e1ban fel\u00e9breszti gyermekkora fant\u00e1ziavil\u00e1g\u00e1t, megsz\u00fcletett a N\u00e1szindul\u00f3 c\u00edm\u0171 elbesz\u00e9l\u00e9s, \u00e9s a Liljecrona otthona c\u00edm\u0171 reg\u00e9ny. 1912-ben elk\u00e9sz\u00fclt A hal\u00e1l kocsisa, melyb\u0151l 1920-ben Victor Sj\u00f6str\u00f6m rendez\u00e9s\u00e9ben n\u00e9mafilm k\u00e9sz\u00fclt. Meg\u00edrta a Portug\u00e1lia cs\u00e1sz\u00e1r\u00e1t \u00e9s A szent \u00e9let c\u00edm\u0171 h\u00e1bor\u00faellenes m\u0171v\u00e9t. A L\u0151wenskj\u00f6ld-reg\u00e9nyekben \u00fajra visszat\u00e9rt V\u00e4rmland udvarh\u00e1zaihoz, reg\u00e9ihez, k\u00eds\u00e9rteteihez. 1914-ben Selma els\u0151 n\u0151k\u00e9nt tagja lett a Sv\u00e9d Kir\u00e1lyi Akad\u00e9mi\u00e1nak.<\/p>\r\n

A II. vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa el\u0151tt seg\u00edtett embereket menek\u00edteni a n\u00e1ci N\u00e9metorsz\u00e1gb\u00f3l. Mikor a szovjetek megt\u00e1madt\u00e1k Finnorsz\u00e1got, a Nobel-d\u00edjjal kapott \u00e9rmet elk\u00fcldte a finn korm\u00e1nynak seg\u00edts\u00e9gk\u00e9nt. A korm\u00e1ny azonban nem fogadta el a nemes aj\u00e1nd\u00e9kot, \u00e9s visszaszolg\u00e1ltatta az aranymed\u00e1lt Selm\u00e1nak. 1922 \u00e9s 1932 k\u00f6z\u00f6tt \u00edrta meg visszaeml\u00e9kez\u00e9seit, melyben felid\u00e9zte gyermekkor\u00e1t, ifj\u00fas\u00e1g\u00e1t. (Amikor \u00e9n kisl\u00e1ny voltam, Egy gyermek eml\u00e9kei, Selma Lagerl\u00f6f napl\u00f3ja.) Selma otthon\u00e1t sz\u00e1mos m\u0171v\u00e9sz l\u00e1togatta, mint k\u00f6z\u00e9leti szerepl\u0151, feminista vezet\u0151, \u00edr\u00f3n\u0151 ismertt\u00e9 v\u00e1lt haz\u00e1j\u00e1ban \u00e9s Eur\u00f3p\u00e1ban. Mint ember, mint szerelmes asszony rejtve maradt a k\u00edv\u00e1ncsi szemek el\u0151l. A nagy mes\u00e9l\u0151 1940. m\u00e1rcius 16-\u00e1n hunyt el M\u00e5rback\u00e1n, 82 \u00e9ves kor\u00e1ban. A vall\u00e1s, a hit v\u00e9gigk\u00eds\u00e9rte \u00e9let\u00e9t. \u201e... amit a p\u00e1sztor l\u00e1tott, azt mi is megl\u00e1thatjuk, mert az angyalok minden kar\u00e1csony \u00e9jjel fent lebegnek az \u00e9gben, csak \u00e9szre kell venn\u00fcnk \u0151ket.<\/em><\/p>\r\n

\u00c9s nem a gyerty\u00e1kt\u00f3l, nem a l\u00e1mp\u00e1kt\u00f3l f\u00fcgg, nem a holdvil\u00e1gt\u00f3l, avagy a napf\u00e9nyt\u0151l f\u00fcgg, hanem az a legfontosabb, hogy olyan szem\u00fcnk legyen, amely megl\u00e1tja az \u00dar dics\u0151s\u00e9g\u00e9t.\u201d<\/em> \u2013 mondta egyszer.<\/p>\r\n

FOLYT. K\u00d6V.!<\/p>\r\n

Forr\u00e1s:<\/p>\r\n

 <\/p>\r\n

http:\/\/www.literatura.hu\/irok\/xxszazad\/euproza\/selma_lagerlof.htm<\/p>\r\n

http:\/\/www.magyarkurir.hu\/hirek\/155-eve-szuletett-selma-lagerlof\/<\/p>","type":"rich","thumbnail_url":"https:\/\/moravcsikandi.cafeblog.hu\/files\/2017\/04\/let\u00f6lt\u00e9s-8-150x150.jpg","thumbnail_width":150,"thumbnail_height":150}