{"version":"1.0","provider_name":"MyWay... MyFaith...","provider_url":"https:\/\/moravcsikandi.cafeblog.hu","author_name":"Moravcsik Andrea","author_url":"https:\/\/moravcsikandi.cafeblog.hu\/author\/aspiskigyo48gmail-com\/","title":"A magyar \"Hajnalcsillag\", Sass Fl\u00f3ra","html":"

\"\"<\/a><\/p>\r\n

1865 egy k\u00f6d\u00f6s novemberi d\u00e9lut\u00e1nj\u00e1n az el\u0151kel\u0151 londoni t\u00e1rsas\u00e1g \u00e9l\u00e9nk \u00e9rdekl\u0151d\u00e9ssel gy\u00fclekezett a Kir\u00e1lyi F\u00f6ldrajzi T\u00e1rsas\u00e1g sz\u00e9kh\u00e1z\u00e1nak nagyterm\u00e9ben, hogy meghallgassa Sir Samuel White Baker el\u0151ad\u00e1s\u00e1t, aki besz\u00e1mol\u00f3ja sor\u00e1n bejelentette, hogy a Feh\u00e9r-N\u00edlus foly\u00e1s\u00e1t k\u00f6vetve hatalmas tavat fedezett fel a f\u00f6ldr\u00e9sz belsej\u00e9ben, \u00e9s azt a kir\u00e1lyn\u0151 nemr\u00e9g elhunyt f\u00e9rj\u00e9r\u0151l, Albert-t\u00f3nak nevezte el. Az igazi taps akkor t\u00f6rt ki, amikor Baker sud\u00e1r termet\u0171, m\u00e9zsz\u0151ke hajfonatokkal \u00e9kes asszonyt mutatott be a t\u00e1rsas\u00e1gnak, \u00e9s meghatottan mondta, hogy sikereit els\u0151sorban feles\u00e9g\u00e9nek k\u00f6sz\u00f6nheti! Sivatagon, \u0151serd\u0151ben, mocsarakon, szavann\u00e1kon \u00e1t ez az asszony tartotta a karav\u00e1nban a lelket, \u00e9s a bennsz\u00fcl\u00f6ttek annyira megszerett\u00e9k, hogy \"Hajnalcsillagnak\"<\/strong> nevezt\u00e9k el.<\/p>\r\n

Ki is volt ez az asszony?<\/em><\/strong><\/p>\r\n

Sass Fl\u00f3ra<\/strong><\/em>\u00a0sz\u00fclet\u00e9si id\u0151pontj\u00e1t egyes feljegyz\u00e9sek 1841., m\u00edg m\u00e1sok 1842. augusztus 6-\u00e1ra teszik. Az elt\u00e9r\u0151 inform\u00e1ci\u00f3k abb\u00f3l ad\u00f3dnak, hogy a v\u00e9grendelet\u00e9ben azt k\u00e9rte, hal\u00e1l\u00e1t k\u00f6vet\u0151en minden irat\u00e1t \u00e9gess\u00e9k el. Sz\u00fcleit 1849. janu\u00e1r 8-\u00e1n m\u00e9sz\u00e1rolt\u00e1k le a Nagyenyedet megt\u00e1mad\u00f3 rom\u00e1n felkel\u0151k, majd a harcok v\u00e9g\u00e9n a kisl\u00e1ny \u00f6rm\u00e9ny nevel\u0151sz\u00fcleivel, a Finian csal\u00e1ddal a vidini menek\u00fcltek t\u00e1bor\u00e1ba ker\u00fclt. A v\u00e1rosban \u00f3ri\u00e1si k\u00e1osz alakult ki a menek\u00fcl\u0151 embert\u00f6megek miatt, \u00edgy \u00a0Fl\u00f3ra elkeveredett, elvesztette a csal\u00e1dj\u00e1t, \u00e9s rabszolga lett bel\u0151le.<\/p>\r\n

T\u00edz \u00e9vvel k\u00e9s\u0151bb azonban fordulat k\u00f6sz\u00f6nt\u00f6tt be az akkor m\u00e1r fiatal h\u00f6lggy\u00e9 cseperedett l\u00e1ny \u00e9let\u00e9ben. 1859-ben a londoni sz\u00fclet\u00e9s\u0171 m\u00e9rn\u00f6k, Samuel Baker bar\u00e1tj\u00e1val, egy indiai herceggel dunai vad\u00e1szkir\u00e1ndul\u00e1sra indult. Mindez n\u00e9gy \u00e9vvel azt k\u00f6vet\u0151en t\u00f6rt\u00e9nt, hogy Baker elvesztette feles\u00e9g\u00e9t s\u00e1rgal\u00e1zban, \u00e9s mag\u00e1ra maradt n\u00e9gy gyermek\u00e9vel Ceylon sziget\u00e9n. A trag\u00e9dia ut\u00e1n visszak\u00f6lt\u00f6z\u00f6tt Eur\u00f3p\u00e1ba, majd Londonban \u00e9l\u0151 rokonaira b\u00edzta gyermekeit. Samuel kem\u00e9ny munk\u00e1ba kezdett: a balk\u00e1ni vas\u00fat \u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9nek a koordin\u00e1l\u00e1s\u00e1ban vett r\u00e9szt.<\/p>\r\n

A vad\u00e1szkir\u00e1ndul\u00e1s sor\u00e1n, Vidin k\u00f6zel\u00e9ben Samuel\u00e9k haj\u00f3ja balesetet szenvedett, ez\u00e9rt k\u00e9nytelenek voltak a k\u00f6zeli v\u00e1rosba bet\u00e9rni. A l\u00e1togat\u00e1s sor\u00e1n az illeg\u00e1lis rabszolgapiacra is eljutottak. Baker fittyet h\u00e1nyva haz\u00e1ja t\u00f6rv\u00e9nyeire \u2013 azaz, hogy tiltott sz\u00e1m\u00e1ra a rabszolga-kereskedelemben val\u00f3 r\u00e9szv\u00e9tel \u2013 megv\u00e1s\u00e1rolta a gy\u00f6ny\u00f6r\u0171 sz\u0151ke h\u00f6lgyet, Sass Fl\u00f3r\u00e1t, akinek ezzel egy teljesen \u00faj korszak kezd\u0151d\u00f6tt az \u00e9let\u00e9ben, imm\u00e1r f\u00e9rje oldal\u00e1n.<\/p>\r\n

Els\u0151 k\u00f6z\u00f6s \u00fatjuk nem Samuel haz\u00e1j\u00e1ba, hanem Afrik\u00e1ba vezetett. Baker \u00fagy d\u00f6nt\u00f6tt, hogy feles\u00e9g\u00e9vel belev\u00e1g egy akkoriban n\u00e9pszer\u0171 tev\u00e9kenys\u00e9gbe, a N\u00edlus forr\u00e1s\u00e1nak felfedez\u00e9s\u00e9be. D\u00f6nt\u00e9se mellett sz\u00f3lt, hogy m\u00e1sok is \u2013 John Hanning Speke \u00e9s James Augustus Grant \u2013 hasonl\u00f3 c\u00e9lb\u00f3l utaztak a t\u00e9rs\u00e9gbe, \u00e9s tal\u00e1lkozni szeretett volna vel\u00fck. Baker\u00e9k 1861-ben indultak \u00fatnak, \u00f6nk\u00f6lts\u00e9gen, saj\u00e1t exped\u00edci\u00f3val, Kair\u00f3b\u00f3l. A felfedez\u0151\u00fat rengeteg szenved\u00e9st jelentett a r\u00e9sztvev\u0151knek. Baker ellen az exped\u00edci\u00f3 r\u00e9sztvev\u0151i fell\u00e1zadtak, s\u0151t a k\u00e9ts\u00e9gbeesett, kimer\u00fclt emberek meg akart\u00e1k \u00f6lni. Feles\u00e9ge higgadt beavatkoz\u00e1sa \u00e9s fell\u00e9p\u00e9se azonban t\u00f6bb \u00edzben is megmentette f\u00e9rje \u00e9let\u00e9t.<\/p>\r\n

1863 febru\u00e1rj\u00e1ban Gondokor\u00f3ban tal\u00e1lkoztak Speke-vel \u00e9s Granttal, akik inform\u00e1lt\u00e1k a felfedez\u0151csapatot, hogy megtal\u00e1lt\u00e1k a felt\u00e9telezett forr\u00e1stavat, a Vikt\u00f3ria-tavat. Azonban Baker nem adta fel, \u00e9s folytatta a kutat\u00e1st, \u00edgy 1864 tavasz\u00e1n a k\u00fczdelm\u00e9t siker koron\u00e1zta: egy \u00f3ri\u00e1si t\u00f3hoz \u00e9rtek, amelyr\u0151l Samuel azt gondolta, hogy megtal\u00e1lta a N\u00edlus forr\u00e1s\u00e1t. A t\u00f3 n\u00e9vad\u00f3j\u00e1nak Vikt\u00f3ria kir\u00e1lyn\u0151 elhunyt f\u00e9rj\u00e9t, Albertet v\u00e1lasztott\u00e1k, \u00e9s ez a t\u00f3 napjainkban is az \u0151 nev\u00e9t viseli.<\/p>\r\n

Az Albert-t\u00f3 felfedez\u00e9se ut\u00e1n az \u00fajonnan \u00e1t\u00e9lt siker\u00e9lm\u00e9nyekkel Londonba t\u00e9rt a h\u00e1zasp\u00e1r. Hazat\u00e9r\u00e9s\u00fcket k\u00f6vet\u0151en Samuelt lovagg\u00e1 \u00fct\u00f6tt\u00e9k, Baker\u00e9ket \u00fcnnepelt\u00e9k az emberek, azonban a kir\u00e1lyn\u0151 Fl\u00f3r\u00e1t elutas\u00edtotta, a cerem\u00f3ni\u00e1n nem vehetett r\u00e9szt h\u00e1zass\u00e1guk kezdeti t\u00f6rv\u00e9nytelens\u00e9ge miatt. A Szuezi-csatorna \u00e1tad\u00e1sakor, 1869-ben a walesi herceg megb\u00edzta Bakert, hogy a N\u00edlus forr\u00e1svid\u00e9k\u00e9t\u0151l d\u00e9lre elter\u00fcl\u0151 afrikai ter\u00fcleteket foglalja el Anglia r\u00e9sz\u00e9re.<\/p>\r\n

Az izgalmas exped\u00edci\u00f3ra a feles\u00e9ge is vele tartott, aki napl\u00f3j\u00e1ban sz\u00e1mol be az utaz\u00e1sok t\u00f6rt\u00e9net\u00e9r\u0151l, a megtapasztalt borzalmakr\u00f3l, az afrikai gyarmatos\u00edt\u00e1sr\u00f3l. K\u00fcls\u0151leg azt a l\u00e1tszatot akart\u00e1k kelteni, hogy Baker a n\u00edlusi rabszolga-kereskedelem megsz\u00fcntet\u00e9s\u00e9\u00e9rt dolgozik, azonban amint od\u00e9bb\u00e1lltak, az \u00fczlet ism\u00e9t fel\u00e9l\u00e9nk\u00fclt. Sz\u00e1mtalan akad\u00e1ly nehez\u00edtette a csapat munk\u00e1j\u00e1t: forr\u00f3s\u00e1g, j\u00e1rv\u00e1nyok, a n\u00edlusi bennsz\u00fcl\u00f6ttek folyamatos t\u00e1mad\u00e1sai. V\u00e9g\u00fcl a megb\u00edzat\u00e1suk csak r\u00e9szben j\u00e1rt sikerrel: beind\u00edtott\u00e1k a kereskedelmet, \u00e9s Egyiptomhoz h\u0171 t\u00f6rzsf\u0151t helyeztek az elfoglalt ter\u00fcletek \u00e9l\u00e9re. 1874-ben, az embert pr\u00f3b\u00e1l\u00f3 kik\u00fcldet\u00e9sb\u0151l val\u00f3 visszat\u00e9r\u00e9st k\u00f6vet\u0151en a borzalmak kihever\u00e9se \u00e9rdek\u00e9ben a Baker h\u00e1zasp\u00e1r visszavonult devonshire-i otthon\u00e1ba.<\/p>\r\n

Samuel White Baker 71 \u00e9vesen, 1893-ban sz\u00edvinfarktusban halt meg. Feles\u00e9ge, Sass Fl\u00f3ra 1916 m\u00e1rcius\u00e1ban hunyt el. A hamvaikat tartalmaz\u00f3 szarkof\u00e1got a f\u00e9rfi csal\u00e1dj\u00e1nak sz\u0171kebb haz\u00e1j\u00e1ban, Grimleyben, egy Worcester k\u00f6rny\u00e9ki apr\u00f3 falucska templomkertj\u00e9ben \u00e1ll\u00edtott\u00e1k fel.<\/p>\r\n

\"Egyszer tal\u00e1n egy t\u00e1bla arra is figyelmezteti majd az arra vet\u0151d\u0151 idegent, hogy f\u00e9rje oldal\u00e1n, a hatalmas tujafa s\u00e1tra alatt egy rendk\u00edv\u00fcli sors\u00fa magyar asszony alussza az \u00f6r\u00f6k \u00e1lmot.\"<\/em><\/strong><\/p>\r\n

FOLYT. K\u00d6V. !<\/p>\r\n

http:\/\/www.historia.hu\/archivum\/2001\/0107csorba.htm<\/a><\/p>\r\n

http:\/\/fokusz.info\/index.php?cid=1409458913&aid=1343405868<\/a><\/p>\r\n

 <\/p>","type":"rich","thumbnail_url":"https:\/\/moravcsikandi.cafeblog.hu\/files\/2017\/05\/0900-1.-Sass-Fl\u00f3ra-150x150.jpg","thumbnail_width":150,"thumbnail_height":150}