{"version":"1.0","provider_name":"MyWay... MyFaith...","provider_url":"https:\/\/moravcsikandi.cafeblog.hu","author_name":"Moravcsik Andrea","author_url":"https:\/\/moravcsikandi.cafeblog.hu\/author\/aspiskigyo48gmail-com\/","title":"A tudom\u00e1ny rock szt\u00e1rja","html":"

\"\"<\/a><\/p>\r\n

Elizabeth H. Blackburnt<\/strong><\/em>, \u00a0a 2009-es orvosi-\u00e9lettani Nobel-d\u00edj (k\u00e9t t\u00e1rs\u00e1val t\u00f6rt\u00e9n\u0151) kit\u00fcntetettj\u00e9t \u00a0a tudom\u00e1ny \u201crock szt\u00e1rj\u00e1nak\u201d tartj\u00e1k. Az elnevez\u00e9s oka, hogy az amerikai tud\u00f3s l\u00e1tv\u00e1nyos m\u00f3don n\u00e9pszer\u0171s\u00edti a fiatal gener\u00e1ci\u00f3 k\u00f6r\u00e9ben a kutat\u00e1st, \u00fagy v\u00e9li, hogy terjeszteni kell a tudom\u00e1ny h\u00edreit, az oktat\u00e1s, k\u00e9pz\u00e9s k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le szintjein, illetve tan\u00edtani kell az \u00fajdons\u00e1gokat. A Nobel-d\u00edjat oda\u00edt\u00e9l\u0151 stockholmi Karolinska Int\u00e9zet indokl\u00e1sa szerint a h\u00e1rom kutat\u00f3 alapvet\u0151 biol\u00f3giai probl\u00e9m\u00e1ra tal\u00e1lt megold\u00e1st: felfedezt\u00e9k, hogyan m\u00e1sol\u00f3dnak a kromosz\u00f3m\u00e1k \u00e9s milyen folyamat v\u00e9di \u0151ket a t\u00f6redez\u00e9st\u0151l. Kutat\u00e1saik hozz\u00e1j\u00e1rultak az \u00f6reged\u00e9si folyamatok \u00e9s a betegs\u00e9gek kialakul\u00e1s\u00e1nak teljesebb meg\u00e9rt\u00e9s\u00e9hez, illetve lehets\u00e9ges \u00faj ter\u00e1pi\u00e1k kifejleszt\u00e9s\u00e9hez.\u00a0<\/p>\r\n

Elizabeth Blackburn az 1970-es \u00e9vekben a Yale Egyetemen, Joe Gall biol\u00f3gussal egyfajta v\u00e9d\u0151sapk\u00e1t fedezett fel egy \u00e9desv\u00edzi egysejt\u0171, a Tetrahymena kromosz\u00f3m\u00e1in. A telomereknek elnevezett sapk\u00e1kat k\u00e9s\u0151bb az emberi kromosz\u00f3m\u00e1kon is megtal\u00e1lt\u00e1k. Feladatuk, hogy v\u00e9delmezz\u00e9k a kromosz\u00f3mav\u00e9geket az oszt\u00f3d\u00e1sok sor\u00e1n \u2013 csakhogy minden oszt\u00f3d\u00e1skor kopnak egy kicsit. Blackburn az 1980-as \u00e9vekben a Kaliforniai Egyetem berkeley-i int\u00e9zet\u00e9ben Carol Greiderrel azonos\u00edtott egy telomer\u00e1z nev\u0171 enzimet, amely k\u00e9pes megv\u00e9deni \u00e9s \u00fajj\u00e1\u00e9p\u00edteni a telomereket. Id\u0151vel azonban a telomerek elkopnak, s amikor m\u00e1r t\u00fal r\u00f6videk, a sejtek m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9ben zavarok l\u00e9pnek fel, \u00edgy azok elvesz\u00edtik oszt\u00f3d\u00e1sra val\u00f3 k\u00e9pess\u00e9g\u00fcket \u2013 ezt a jelens\u00e9get ma m\u00e1r az \u00f6reged\u00e9s kulcsfolyamat\u00e1nak tekintik. Ezt lehet biol\u00f3giai \u00f3r\u00e1nak nevezni, ami megszabja, hogy egy \u00e9l\u0151l\u00e9ny milyen hosszan \u00e9lhet. Ha a telomerek r\u00f6vid\u00fcl\u00e9s\u00e9t meg tudj\u00e1k akad\u00e1lyozni (illetve, ha vissza tudj\u00e1k p\u00f3tolni a hi\u00e1nyz\u00f3 r\u00e9szt), a sejtek \u00e9lettartama elm\u00e9letileg v\u00e9gtelenre n\u0151, a szervezet halhatatlann\u00e1 v\u00e1lik. \u00c1m csak elm\u00e9letileg. A kutat\u00e1s teh\u00e1t nem a halhatatlans\u00e1gr\u00f3l sz\u00f3l. A kutat\u00f3k \u00e1ltal felismert \u201eseg\u00edt\u0151\u201d: a telomer\u00e1z enzim ugyanis, a sejtoszt\u00f3d\u00e1st k\u00f6vet\u0151en \u00fajra meg \u00fajra kieg\u00e9sz\u00edti a csonkol\u00f3dott telomer szakaszt, \u00edgy akad\u00e1lyozva meg a sejtek el\u00f6reged\u00e9s\u00e9t, val\u00f3j\u00e1ban a sejt hal\u00e1l\u00e1t. Magyarul, lehet \u201eeg\u00e9szs\u00e9gesen\u201d, lassabban \u00f6regedni. Elizabeth Blackburn ma is a sejt\u00f6reged\u00e9s molekul\u00e1ris hat\u00e1s\u00e1nak alapkutat\u00e1s\u00e1val foglalkozik. F\u0151 ter\u00fclete a sejt bels\u0151 \u00e9lete, az, hogy a sejtbiol\u00f3gia hogyan befoly\u00e1solja az \u00e9letfolyamatokat, \u00e9s az \u00e9lettartamot. Laborat\u00f3riumi vizsg\u00e1latok mutatj\u00e1k, hogy a kortizol nev\u0171 stresszhormon cs\u00f6kkenti a telomer\u00e1z aktivit\u00e1s\u00e1t, m\u00edg az oxidat\u00edv stressz \u00e9s a gyullad\u00e1s \u2013 a lelki stressz \u00e9lettani \u201ehozad\u00e9kai\u201d \u2013 a jelek szerint k\u00f6zvetlen\u00fcl is koptatj\u00e1k a telomereket. Az artr\u00f3zist\u00f3l a cukorbetegs\u00e9gen \u00e9s az elh\u00edz\u00e1son \u00e1t a sz\u00edvbetegs\u00e9gig, az Alzheimer-k\u00f3rig \u00e9s a sz\u00e9l\u00fct\u00e9sig sz\u00e1mos, az id\u0151s\u00f6d\u00e9ssel gyakrabb\u00e1 v\u00e1l\u00f3 betegs\u00e9gr\u0151l mutatt\u00e1k ki, hogy k\u00f6z\u00fck van a r\u00f6videbb telomerekhez.<\/p>\r\n

Sok betegs\u00e9g eset\u00e9ben, mire felfigyelnek r\u00e1 \u00e9s diagnosztiz\u00e1lj\u00e1k, addigra k\u00e9s\u0151 lehet az orvosi beavatkoz\u00e1s. Ha viszont az \u00e9lettani folyamatokba kor\u00e1bban avatkoznak be, m\u00e9g kezelhet\u0151 a k\u00f3r. Vannak betegs\u00e9gek, amelyek hossz\u00fa \u00e9vek sor\u00e1n alakulnak ki. Ilyen alattomosan k\u00e9sz\u00fcl\u0151dik, hossz\u00fa id\u0151n \u00e1t, a sz\u00edvroham vagy a tumor. A sejtbiol\u00f3gia, a telomer\u00e1k m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9nek pontos ismerete \u00e9s az orvosi beavatkoz\u00e1s m\u00f3dj\u00e1nak megtal\u00e1l\u00e1sa fontos szerepet j\u00e1tszanak az eml\u00edtett \u00e9s m\u00e1s betegs\u00e9gek megel\u0151z\u00e9s\u00e9ben. Az \u00f6reged\u00e9s biol\u00f3giai folyamat, ami be van \u00e9p\u00edtve szervezet\u00fcnkbe, kin\u00e9l el\u0151bb, kin\u00e9l k\u00e9s\u0151bb meg is mutatkozik. Egyesekn\u00e9l m\u00e1r kora gyerekkorban t\u00e1madhat olyan zavar, ami ezt a folyamatot id\u0151 el\u0151tt beind\u00edtja, vagy felgyors\u00edtja. Van amikor fert\u0151z\u00e9s j\u00e1tszik szerepet az \u00f6reged\u00e9sben, m\u00e1rpedig a laikus sz\u00e1m\u00e1ra is tudott, hogy egyre t\u00f6bb fert\u0151z\u00e9st k\u00f6nnyen meg lehet el\u0151zni. A folyamatok korai vizsg\u00e1lata \u00e9s a beavatkoz\u00e1s meghat\u00e1roz\u00f3an eredm\u00e9nyes lehet a m\u00e9g nem sz\u00fcks\u00e9gszer\u0171 \u2013 azaz id\u0151 el\u0151tti \u2013 korosod\u00e1s le\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1ban.<\/p>\r\n

Az \u00e9letm\u00f3dra vonatkoz\u00f3an, azzal kapcsolatban, hogy val\u00f3ban dr\u00e1g\u00e1bb-e az eg\u00e9szs\u00e9ges \u00e9let, dr. Elizabeth Blackburn professzor saj\u00e1t p\u00e9ld\u00e1j\u00e1t hozza fel. A s\u00e9ta p\u00e9ld\u00e1ul kifejezetten olcs\u00f3, \u00e9s k\u00f6zben nagyon hasznos, jegyezte meg, tov\u00e1bb\u00e1 azt is megeml\u00edtette, ha csak teheti, nem sz\u00e1ll liftbe, a l\u00e9pcs\u0151ket haszn\u00e1lja. Sokf\u00e9le form\u00e1ja l\u00e9tezik az \u00f6reged\u00e9s elleni k\u00fczdelemnek, \u00e9s sok gyakorlat olcs\u00f3n, ak\u00e1r p\u00e9nz n\u00e9lk\u00fcl is el\u00e9rhet\u0151, sz\u00f6gezte le, mintegy \u00f6sszegz\u00e9sk\u00e9nt a Nobel-d\u00edjas tud\u00f3s, akit 1998-ban az amerikai sejtbiol\u00f3giai t\u00e1rsas\u00e1g eln\u00f6k\u00e9v\u00e9 v\u00e1lasztottak, aki amerikai akad\u00e9mia tags\u00e1ga mellett rangos nemzetk\u00f6zi szervezetek tagja, akit 2007-ben a Time magazin a sz\u00e1z legbefoly\u00e1sosabb ember k\u00f6z\u00e9 sorolt, \u00e9s aki 2010 \u00f3ta egyben a tudom\u00e1ny rock szt\u00e1rja is (a biol\u00f3gus 2011-ben el\u0151ad\u00e1st tartott az MTA-n).<\/p>\r\n

FOLYT. K\u00d6V.!<\/p>\r\n

Forr\u00e1sok:<\/em><\/strong> webbeteg.hu; hvg.hu; semmelweis-kutatoegyetem.hu; wikipedia; Reader's Digest (k\u00e9p);<\/p>","type":"rich","thumbnail_url":"https:\/\/moravcsikandi.cafeblog.hu\/files\/2018\/02\/1611meditacio2-150x150.jpg","thumbnail_width":150,"thumbnail_height":150}