1.0MyWay... MyFaith...https://moravcsikandi.cafeblog.huMoravcsik Andreahttps://moravcsikandi.cafeblog.hu/author/aspiskigyo48gmail-com/<p style="text-align: justify"><a href="https://moravcsikandi.cafeblog.hu/files/2017/03/image014.jpg"><img class="alignnone size-medium wp-image-609" src="https://moravcsikandi.cafeblog.hu/files/2017/03/image014-199x300.jpg" alt="" width="199" height="300" /></a>A mai összeállításom szintén egy személyes kedvencemről szól. Talán 2010-ben, a HVG-ben olvastam róla először, és totál lenyűgözött az életútja.</p> <p style="text-align: justify">Baritz Saroltából, a Pepsi- Cola magyarországi leányvállalatának kereskedelem-fejlesztési menedzseréből Laura nővér, Domonkos-rendi szerzetesnő lett. Vagyonáról lemondott, rendházba költözött. Korábban milliókról döntött és emberek munkáját irányította, most a kolostor körüli teendők jutottak neki - de ő örömét lelte a templom rendszeres díszítésében is. 2001-ben halálig szóló, örökfogadalmat tett, a rend pedig befogadta őt. A meglévő közgazdász diplomája mellé először egy hit- és egy etikatanári diplomát, majd közgazdaságtani doktori fokozatot szerzett. A haszonelvűséget az arisztotelészi erény-etikával összevető tanulmányai nemcsak az alternatív közgazdaságtan iránt érdeklődők figyelmét keltették fel.</p> <p style="text-align: justify">Menedzserként bejárta a fél világot, volt idő, amikor szinte már-már hazajárt New Yorkba. Ha az üzlet érdeke úgy kívánta, átugrott valami problémát megoldani Indiába, de intézendő ügyek szólították Németországba, Izraelbe, Szingapúrba is.</p> <p style="text-align: justify">Szeme és hangja fiatalos, mozgása kimért, beszéde lendületes. Zenei pályafutását még indulása előtt kettétörte a gyakorlások elleni kamaszos lázadása, végül a közgazdaság-tudományi egyetemre jelentkezett. Bulizott, síelt, egyetemi klubokba járt, mint mindenki más. Közben megmaradt kiváló tanulónak is, és bejutott a kevesek kiváltságának számító külgazdasági szakra, ahol 1983-ban diplomázott. Fiatal külkeresként a Hungarotex Külkereskedelmi Vállalat akkor alakuló élelmiszer-kereskedelmi osztályán kapott lehetőséget a bizonyításra. Apja halála után kettesben maradt édesanyjával, mindennapjait munkája töltötte ki</p> <p style="text-align: justify">"<em>Magyar mezőgazdasági termékeknek kellett piacot találni a világban úgy, ahogyan előttünk senki nem csinálta - eleveníti fel. - Nagy mennyiségű almakoncentrátumra volt például felhatalmazásom, ami az üdítőitalgyártás egyik alapanyaga volt. New Yorkban felhívtam a Pepsi-Cola központját, hogy Magyarországról jöttem, és almakoncentrátumot akarok eladni nekik. Ezen úgy meglepődtek, hogy fogadott egy középvezető, és üzletet is sikerült kötni"</em></p> <p style="text-align: justify">A következő években beutazta a világot. Újabb kihívást keresve talált rá a Pepsi- Cola álláshirdetésére. 1990-ben, ugyancsak az ő szavait kölcsönözve, megkezdődött a Pepsi-élete.</p> <p style="text-align: justify">Élete reggeltől késő estig a cégépítéssel telt. Amikor például új teherautókat vásároltak, nem habozott felmászni egy öreg IFA platójára, megszámolni a kólás rekeszeket, hogy tudja mihez viszonyítani a MAN és a Volvo ajánlatát. Hófehér cégautóval járt, és annyit keresett, amennyit más nagyvállalatoknál a vezérigazgatók kapnak.</p> <p style="text-align: justify">Nem sokkal később kiderült, hogy édesanyja rákos. Baritz Sarolta akkor azt kérte amerikai felettesétől, hogy több időt tölthessen a gondozásával. Az amerikai azt felelte, neki fontos, hogy a munkatársaival minden rendben legyen. A cég értékes menedzserének beteg anyukája így lett Pepsi-mama, akit egy egész vállalati részleg látogatott.</p> <p style="text-align: justify">Édesanyjával egyre több időt töltött a közeli templomban. Dolgozni csak azután indult, amikor hazavitte őt a reggeli miséről, délutánonként a templomi kórusban énekelt.</p> <p style="text-align: justify">Édesanyja halála után mindennap misére járt a domonkosok zuglói templomába. Esténként egyedül üldögélt a zuglói lakásban, ahol olyan mély volt a csend, amilyen csak lehet egy vastag falú pesti bérházban. A csendben a Megváltóhoz vezető utat kereste gondolatban. Olyan problémákon törte a fejét, hogyan adhatna pénzt a templomban megismert rászorulóknak. Hajnali órákban címezetlen borítékban csempészte a postaládákba a pénzt. A Domonkos-rendi pap egyszer azt mondta neki: nagy utat tett meg, és nem lenne jó, ha visszaesne régi, csak a munkából álló életébe. Egy évvel később Baritz Sarolta a szombathelyi domonkos-rendi zárda ajtaján kopogtatott.  <em>Úgy éreztem, hazaérkeztem - mondja. "A rendet jellemző kemény munka, tudományos és gyakorlatias szemléletmód, a racionalitás, a holtig való tanulás eszménye és az elfogadó, vidám légkör nagyon tetszett."</em></p> <p style="text-align: justify">Beköltözése előtt csaknem mindenét elajándékozta. Mindent hátrahagyott, ami az előző életéhez kötődik. A jelöltek és novíciák napjai a félhatos ébresztőtől kezdve gondosan beosztott napirend szerint telnek, melyben az imára, tanulásra, munkára és az aktív, közösségi életre helyezték a hangsúlyt. Szerzetesi hivatásuk - egy mondatban talán így összegezhetnénk - a "Jézus Krisztusban megtapasztalt örömhír" átadása más embereknek. A Baritz Saroltából lett Laura nővér "örökfogadalma" után a budakeszi rendházba költözött. Számos közgazdasági tanulmányt írt, és rengeteg előadást tartott, és ez egy kicsit a korábbi életére emlékeztette, bár értékrendje, a dolgok fontossága és célja alapvetően megváltozott.</p> <p style="text-align: justify">Baritz Sarolta Laura arra gondolt: új életében végül mindent visszakapott, amiről a régiben lemondott.</p> <p style="text-align: justify">FOLYT. KÖV.!</p>rich