<?xml version="1.0" encoding="UTF-8" ?><oembed><version>1.0</version><provider_name>MyWay... MyFaith...</provider_name><provider_url>https://moravcsikandi.cafeblog.hu</provider_url><author_name>Moravcsik Andrea</author_name><author_url>https://moravcsikandi.cafeblog.hu/author/aspiskigyo48gmail-com/</author_url><title>„ A remény hírvivője”</title><html>&lt;p style=&quot;text-align: justify&quot;&gt;&lt;a href=&quot;https://moravcsikandi.cafeblog.hu/files/2017/03/3358b236-9c93-41c5-86be-6f5447ef182f_RS0214_2.jpg&quot;&gt;&lt;img class=&quot;alignnone size-medium wp-image-765&quot; src=&quot;https://moravcsikandi.cafeblog.hu/files/2017/03/3358b236-9c93-41c5-86be-6f5447ef182f_RS0214_2-300x210.jpg&quot; alt=&quot;&quot; width=&quot;300&quot; height=&quot;210&quot; /&gt;&lt;/a&gt;&lt;/p&gt;
&lt;p style=&quot;text-align: justify&quot;&gt;A brit etológus, antropológus, az emberszabású majmok, vagy a természetvédelem iránt érdeklődő emberek számára dr. &lt;em&gt;&lt;strong&gt;Jane Goodall&lt;/strong&gt;&lt;/em&gt; neve fogalomnak számít. A főemlőskutató 1934-ben született Londonban. A II. világháború alatt felnővén nem sok lehetősége volt a továbbtanulásra. Karrierje úgy indult, hogy későbbi mestere, Louis Leakey titkárnője lett Kenyában. Goodall 55 évig kutatta a csimpánzok viselkedését, később egyetemre ment, majd doktori fokozatot szerzett.  1977-ben hozta létre a Jane Goodall Intézetet, amely 2006 óta hazánkban is létezik, ugyanúgy, ahogy másik világjobbító kezdeményezése, az 1991 óta létező, 115 országban tevékeny Roots &amp; Shoots környezeti nevelési programot, mely Rügyek és Gyökerek Egyesület néven szintén 2006-ban alakult meg itthon. A program részeként elsősorban a gyerekekhez, fiatalokhoz kívánnak szólni, célkitűzése pedig – Jane Goodall megfogalmazásában – egyszerűen az, hogy jobbá tegyék a világot az emberek, az állatok és az egész környezet számára.&lt;/p&gt;
&lt;p style=&quot;text-align: justify&quot;&gt;Ő volt az első, aki a tanzániai Gombe vidékén élő csimpánzokat kutatva megfigyelte a csimpánzok eszközhasználatát, és számos más viselkedési sajátosságát. Megfigyelései (amelyek „&lt;em&gt;Az ember árnyékában&lt;/em&gt;” címmel magyarul is megjelent könyvben olvashatók) ma is meghatározóak és alapvetők legközelebbi rokonainkkal kapcsolatos ismereteinkben. A csimpánzok életével, viselkedésével kapcsolatos kutatások közben természetesen nap mint nap szembesült azokkal a nehézségekkel, amelyek miatt az emberszabású majmok vadonbeli állománya folyamatosan csökken és egyre inkább veszélyeztetetté válik. Ez a felismerés tette Jane Goodall-t fáradhatatlan természetvédővé.&lt;/p&gt;
&lt;section id=&quot;contentFrame&quot;&gt;
&lt;section class=&quot;columns-2&quot;&gt;
&lt;article class=&quot;news&quot;&gt;
&lt;p style=&quot;text-align: justify&quot;&gt;Dr. Goodall nyolcvanhárom éves kora ellenére évente mintegy háromszáz napot utazik, s szerte a világon igyekszik felhívni az emberek figyelmét a természetvédelem fontosságára. Magyarországon is többször járt már,  s számos teltházas előadást tartott az érdeklődő közönségnek, legutóbb 2016-ban.&lt;/p&gt;
&lt;p style=&quot;text-align: justify&quot;&gt;1986-ban drámai változás történt az életében, részt vett egy konferencián, amely felnyitotta a szemét a csimpánzok élőhelyeinek elképesztő mértékű pusztulására. „&lt;em&gt;&lt;strong&gt;Az idilli életemből érkeztem a konferenciára, és aktivistaként távoztam.&lt;/strong&gt;&lt;/em&gt;” Beutazta Afrika legszegényebb országait, ott szembesült mindazzal, ami az emberek életét megnyomorítva a csimpánzok sorsát is megpecsételi. Ezután a mezőgazdaság fejlesztésével, oktatással kezdték, így haladtak lépésről lépésre. Nem sokkal ez után indította útjára a már említett Roots &amp; Shoots szervezetet, ami azóta is az élővilág és az emberi közösségek megóvásán dolgozik. A fő felismerés, ami a mai napig ugyanolyan igaz, mint húsz-harminc évvel ezelőtt, hogy a legtöbb probléma, ami az afrikai népek életét nyomorítja, a kolonializmusra vezethető vissza.&lt;/p&gt;
&lt;p style=&quot;text-align: justify&quot;&gt;A legszegényebbeknek esélye sincs azon gondolkodni, hogy fenntartható-e az a mód, ahogy megpróbálják eltartani a családjukat: ha a mindennapokért küzdesz, a legolcsóbbat fogod választani vajmi kevés tekintettel arra, hogy a készítése, szállítása mennyire volt „zöld”. Így az emberek körülményeinek fejlesztése, a szegénység felszámolása elsődleges feladat, de a jólétben élőknek is felelősségük van, sőt.&lt;/p&gt;
&lt;p style=&quot;text-align: justify&quot;&gt;Goodall sosem hajlandó feladni a reményt, és arra tanítja a fiatalokat is, hogy minden egyénnek megadatott a választás, és vele a változtatás joga, ami pedig önmagában is ok a reménykedésre. Azok kedvéért, akiknek ez nem lenne elég, a saját nagyon kézzelfogható reményforrása, négy konkrét indoka van a remény fenntartására. &quot;&lt;em&gt;&lt;strong&gt;Az első az emberi agy, a humán szellem gazdagsága, amely folyamatos technológiai fejlesztéseken dolgozva alkalmas arra, hogy javítson a világon, amelyben élünk: még ha sok új technológia is van, ami káros, mégis rengeteg olyan új megoldás születik egyebek mellett a megújuló energiaforrások kiaknázása kapcsán, amely végső soron előre viszi az emberiséget, és amely segíthet megóvni a Földet. Ezzel összefügg második indoka is: a természet erejébe, rugalmasságába vetett hite, mely abból a tényből táplálkozik, hogy az élet a legborzasztóbb katasztrófák után is utat tör, még a letarolt őserdők is kis odafigyeléssel lassan újra életre keltek, és sokan dolgoznak azon, hogy helyreállítsák a természetet. Itt Magyarországon is volt szerencsém találkozni rengeteg emberrel, akik állatok élőhelyének megmentésén dolgoznak. Azt is fontos megemlíteni, hogy ma, ha átrepülsz Gombe felett, már nem kopár dombokat látsz. A fák visszatértek! Visszavezethetünk csimpánzokat a vadonba, és háromszor akkora területük van, mint volt tizenkét évvel ezelőtt.&quot;&lt;/strong&gt;&lt;/em&gt;&lt;/p&gt;
&lt;p style=&quot;text-align: justify&quot;&gt;Harmadikként a legyőzhetetlen emberi lelket nevezte meg, mert, mint mondta, mindig lesznek emberek, akik nem adják fel, akik küzdenek és inspirálnak – különösen szép üzenet ez épp az ő szájából, aki maga is egy ilyen ember. Utolsó indoka kevésbé fennkölt, sőt lényegesen földhözragadtabb: ez a közösségi média ereje, melyre akkor figyelt fel, amikor a New York-i Climate March meneten vett részt, ahol a szervezők nyolcvanezer embert vártak, és csaknem négyszázezer ember vett részt, minden létező közösségimédia-platformon hívták az emberek az ismerőseiket, ezzel a történelem legnagyobb létszámú, egyetlen fontos ügy köré szerveződött eseményét hívva életre.&lt;/p&gt;
&lt;p style=&quot;text-align: justify&quot;&gt;{2016. évi magyarországi előadásán hangzott el} &lt;em&gt;&lt;strong&gt;Az utolsó szavam hozzátok: &quot;ne felejtsétek el, hogy minden egyes ember, mindenki, aki most itt jelen van, számít. Minden egyes napon esélyt kapsz, hogy feltedd a kérdést, hogyan változtathatsz. Elveszítettük a bölcsességünket, elvesztettük a kapcsolatot fej és szív között. Hány ember van itt, aki fel tudná tenni a kezét, hogy azt mondja, többet birtokol, mint amennyire valójában szüksége van. Én biztosan köztük vagyok.&quot;&lt;/strong&gt;&lt;/em&gt;&lt;/p&gt;
&lt;p style=&quot;text-align: justify&quot;&gt;Kérlek Benneteket, ne sajnáljátok az időt, nézzétek meg ezt a néhány perces videót! Megéri :) &lt;/p&gt;
&lt;p&gt;[embed]https://youtu.be/lD4x0eFr7UI[/embed]&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;FOLYT. KÖV. !&lt;/p&gt;
&lt;/article&gt;
&lt;/section&gt;
&lt;/section&gt;</html><type>rich</type><thumbnail_url>https://moravcsikandi.cafeblog.hu/files/2017/03/3358b236-9c93-41c5-86be-6f5447ef182f_RS0214_2-150x150.jpg</thumbnail_url><thumbnail_width>150</thumbnail_width><thumbnail_height>150</thumbnail_height></oembed>