<?xml version="1.0" encoding="UTF-8" ?><oembed><version>1.0</version><provider_name>MyWay... MyFaith...</provider_name><provider_url>https://moravcsikandi.cafeblog.hu</provider_url><author_name>Moravcsik Andrea</author_name><author_url>https://moravcsikandi.cafeblog.hu/author/aspiskigyo48gmail-com/</author_url><title>Karoshi, óvakodj tőle!</title><html>&lt;p&gt;&nbsp;&lt;/p&gt;
&lt;p style=&quot;text-align: justify&quot;&gt;&lt;a href=&quot;https://moravcsikandi.cafeblog.hu/files/2017/10/letöltés.jpg&quot;&gt;&lt;img class=&quot;alignnone size-full wp-image-1897&quot; src=&quot;https://moravcsikandi.cafeblog.hu/files/2017/10/letöltés.jpg&quot; alt=&quot;&quot; width=&quot;288&quot; height=&quot;175&quot; /&gt;&lt;/a&gt;&lt;/p&gt;
&lt;p style=&quot;text-align: justify&quot;&gt;Minap olvastam egy 31 éves Miva Sado nevű japán nőről, aki egy hónappal a születésnapja után, krónikus keringési elégtelenség következtében meghalt. Sajnálatos. Tényleg az, noha ez bárkivel, bármikor előfordulhat. A lényeg azonban, hogy ez a nő nem véletlenül halt meg ilyen fiatalon. A japán közszolgálati tévének dolgozott, és egy hónap alatt 159 óra túlmunkát vállalt. Szinte sosem vette ki a hétvégéket, és majdnem minden este éjfélig dolgozott. És nem ő az egyetlen, aki ilyen helyzetbe kerül. Az ázsiai országban évente több százan, ezren dolgozzák magukat halálra. Japán munkakultúrája egyedi, az alkalmazottak gyakran órákkal tovább is bennmaradnak a munkahelyükön. Ez a norma. Az előző bejegyzésemben épp az ellenkezőjéről írtam. Ez egy szomorú történet. Mekkora különbség a két életszemlélet között. Hygge és karoshi. A dán és a japán életfelfogás, két teljesen más világ, ég és föld. Választhatsz!&lt;/p&gt;
&lt;p style=&quot;text-align: justify&quot;&gt;A &lt;strong&gt;karoshi&lt;/strong&gt; - mikor valaki szó szerint halálra dolgozza magát - ugyan hivatalosan nem írható be a halál okaként a halotti bizonyítványba, de azért ahhoz elég gyakori jelenség, hogy a cégek mindent megpróbáljanak elkövetni azért, hogy náluk ilyesmi ne forduljon elő. Mikor egy japán vállalat csődöt jelentett, a vezérigazgató idegösszeomlást kapott a sajtótájékoztatón, ahol be kellett jelentenie a csődöt, mert úgy érezte, hogy a cég oly módon hagyta cserben a dolgozóit, amely a japán üzleti erkölcs szerint megengedhetetlen. Egyszerűen elviselhetetlen volt számára, hogy meg fog szűnni a dolgozók stabilnak hitt munkahelye.&lt;/p&gt;
&lt;p style=&quot;text-align: justify&quot;&gt;Minden az 1970-es években kezdődött, amikor relatíve kevés fizetést kaptak a dolgozók, így mindent ki szerettek volna hozni magukból. Majd folytatódott a 80′-as években, amikor Japán a világ második legnagyobb gazdaságával rendelkező államává nőtte ki magát. Az 90′-es évekre se változott a helyzet, mert a cégvezetők előnyben részesítették azokat, akik túlóráztak. Japánban mára a külön tartják számon a túlhajszoltság okozta halálokat, ami bekövetkezhet stroke, szívinfarktus vagy öngyilkosság formájában. Egy időben a túlhajszoltság általi halált csak a férfiakon diagnosztizálták, de napjainkban egyre több nő végez magával így a szigetországban.&lt;/p&gt;
&lt;p style=&quot;text-align: justify&quot;&gt;És bár a jelenség évtizedek óta ismert, a kormány csak néhány éve döntött úgy, hogy komolyan veszi a problémát. Célkitűzéseik közt van, hogy 2020-ra kilencről öt százalékra csökkentik a heti 60 óránál többet dolgozók számát. Ezen felül próbálják rávenni az állampolgárokat, hogy vegyék igénybe fizetett szabadságaikat. Japánban évi húsz munkanap jár a dolgozóknak, de sokan a felével sem élnek, így próbálják mutatni elkötelezettségüket a munkaadójuk irányába.&lt;/p&gt;
&lt;p style=&quot;text-align: justify&quot;&gt;Ugye, mekkora különbség van a dán, illetve a skandináv és a japán életszemlélet között? Szentendrén, ahol élünk, gyakran látunk fényképezőgépeket kattintgató japán turistákat. Azt olvastam valahol, hogy a kevés szabadidejükben végig kattingatják a városokat, ahol megfordulnak. Minél kevesebb idő alatt, minél több helyet próbálnak megnézni. Aztán otthon, ha van idejük, nézegetik a képeket. Az &quot;itt és mostot&quot; nem tudják kiélvezni. Semmi relax. Átrohannak mindenen. Sajnálattal tapasztalok hasonló szidrómákat magunkon is. Én már beleestem ebbe a hibába, és jól meg is szívtam. Egyszer majd elmesélem azt is. Javaslom, okuljatok a japánok példájából! Hogy klasszikust idézzek: &quot;&lt;strong&gt;nix ugri bugri, hanem langsam spazieren&quot;&lt;/strong&gt;!   &lt;/p&gt;
&lt;p style=&quot;text-align: justify&quot;&gt;FOLYT. KÖV.!&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;[embed]https://youtu.be/Pj-gYsvnCD0[/embed]&lt;/p&gt;
&lt;p style=&quot;text-align: justify&quot;&gt;&lt;strong&gt;&lt;em&gt;Források:&lt;/em&gt;&lt;/strong&gt;&lt;/p&gt;
&lt;p style=&quot;text-align: justify&quot;&gt;http://www.ujkelet.ro/kozlendo/7081-karoshi-a-gyilkos-munka.html&lt;/p&gt;
&lt;p style=&quot;text-align: justify&quot;&gt;&lt;a href=&quot;https://en.wikipedia.org/wiki/Kar%C5%8Dshi&quot;&gt;https://en.wikipedia.org/wiki/Kar%C5%8Dshi&lt;/a&gt;&lt;/p&gt;
&lt;p style=&quot;text-align: justify&quot;&gt;&lt;a href=&quot;http://24.hu/kulfold/2016/08/02/belehalnak-a-munkaba-a-japanok/&quot;&gt;http://24.hu/kulfold/2016/08/02/belehalnak-a-munkaba-a-japanok/&lt;/a&gt;&lt;/p&gt;
&lt;p style=&quot;text-align: justify&quot;&gt;&lt;a href=&quot;http://index.hu/tudomany/til/2017/01/19/japanban_annyian_dolgozzak_halalra_magukat_hogy_kulon_szavuk_van_erre_karoshi/&quot;&gt;http://index.hu/tudomany/til/2017/01/19/japanban_annyian_dolgozzak_halalra_magukat_hogy_kulon_szavuk_van_erre_karoshi/&lt;/a&gt;&lt;/p&gt;
&lt;p style=&quot;text-align: justify&quot;&gt;&lt;a href=&quot;https://terebess.hu/keletkultinfo/lexikon/nembirjap.html&quot;&gt;https://terebess.hu/keletkultinfo/lexikon/nembirjap.html&lt;/a&gt;&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;&nbsp;&lt;/p&gt;</html><type>rich</type><thumbnail_url>https://moravcsikandi.cafeblog.hu/files/2017/10/letöltés-150x150.jpg</thumbnail_url><thumbnail_width>150</thumbnail_width><thumbnail_height>150</thumbnail_height></oembed>