Ki ez a jó fej francia nő, akiért a magyar nők is képesek rajongani, noha valószínűleg amire ő képes, azt csak nagyon kevesen tudják utána csinálni? Lenyűgöző a csajszi.
Bea Johnson Franciaországban született és au-pairként dolgozott az Amerikai Egyesült Államokban, ahol később családot alapított. 2008 óta él „nulla hulladék” életmódot férjével és két gyermekével. Könyvében, blogján és előadásaiban osztja meg életstílusának praktikáit, melyekkel segítséget nyújt és tippeket ad a tudatosabb életvitelhez.
És hogyan jutottak el ahhoz a bizonyos nullához?
Egy költözéssel kezdődött, 2007-ben. Amikor a család új otthonra lelt Mill Valleyben, és ideiglenesen egy, a korábbinál sokkal kisebb lakásra váltottak, és ekkor feltették maguknak a kérdést: valóban szükségük van ennyi mindenre? Majd megszabadultak ingóságuk 80 százalékától! A legdurvább, hogy később sem hiányolták ezeket. Egyszerűen nem volt szükségük a sokadik könyvre, a nem, vagy évente egyszer használt sportfelszerelésekre, amelyek csak foglalták a helyet. És egy csomó olyan dologra sem, amelyhez ha mi is belegondolunk, pusztán érzelmileg ragaszkodunk, de ha bedobozolnánk őket, és eltennénk, észre sem vennénk a hiányunkat. Bea és Scott (a férj) egy csomó környezetvédelemmel kapcsolatos könyvet elolvastak, dokumentumfilmeket megnéztek, majd szomorú felismerés fogalmazódott meg bennük a gyermekeik számára hátrahagyott jövőképet illetően. Scott ott hagyta munkahelyét, és alapított egy fenntarthatósági tanácsadói céget, Bea pedig kitűzte célul a „nulla hulladék” („Zero Waste”) elérését háztartásukban, majd nekilátott az ehhez szükséges lehetőségek és praktikák felkutatásának. 2008 volt tehát első mintegy hulladékmentes évük, azóta töretlenül haladnak előre, és egyre többen ismerik őket. A hangsúlyt a megelőzésre helyezik. Bea már csírájában igyekszik elfojtani a hulladéktermelést, ugyanis szerinte a szelektív hulladékgyűjtés még nem elég. 2015-ben pedig négytagú családként eljutottak addig, hogy mindössze egy befőttesüvegnyi szemetük volt.
Természetes módon helyettesítik a műanyag csomagolásokkal ellátott, mesterséges alapanyagokból készült kozmetikumokat, Bea bevásárolni vászonszatyrokkal és jól zárható csatos üvegekkel illetve dobozokkal megy, utóbbiba teszi például a húst, valamint a tejet is üvegbe kéri a közeli termelőtől, és természetesen élelmiszerhulladék sem végzi a kukában a Johnson család háza táján. És ez még csak néhány példa volt alternatív megoldásaik közül. Gondolnátok, hogy kakaóporral és szénnel sminkkel? És hogy mindössze 15 ruhadarabja van, de azokat képes 50 féle variációban hordani?
Bea Johnson szuper fortélyait és tippjeit, valamint a család inspiráló történetét könyvében osztotta meg a nyilvánossággal. A “Zero Waste Home: The Ultimate Guide to Simplifying Your Life” című könyvét tizennégy nyelvre fordították le, és több országban bestseller lett. Emellett blogjából például megtudhatjuk azt is, miből tevődik össze az egyes években összegyűlt minimális háztartási hulladékuk, amely elfér egy kisebb befőttesüvegben is!
2011-ben Bea elnyerte a The Green Awards nagydíját, és az Egyesült Államokban, valamint nemzetközi színtéren is ő lett a „nulla hulladék” életmód nagykövete, vagy ahogy a New York Times fogalmazott: a hulladékmentes élet „papnője”. Gyakran tart előadásokat világszerte, ahol szenvedéllyel és pozitív kisugárzással beszél személyes tapasztalatairól, hulladékmentes életformájáról.
Tanácsai:
“1. Mondj nemet
az egyszer használatos műanyag kacatokra, a promóciós ajándék vackokra, a névjegykártyákra, ingyenes műanyag szatyrokra, a reklámlevelekre és kiadványokra, és minden olyan dologra, amiről tudod, hogy csak szemétté válik az otthonodban!
2. Csökkentsd a holmik számát!
Csak arra szorítkozz, amire tényleg szükséged van! Amire már nincs, azt add el, másoknak talán éppen ez hiányzik! Bea példával is illusztrálta, mire gondol. Korábban egy egész csokor fakanala volt, míg rájött, hogy csak két keze van, és abból is csak az egyikkel kever, szóval redukálta a készletet, és ma már összesen öt-hat darab konyhai eszköze van, ami tökéletesen elegendő számára. És ezek között ráadásul összesen két fakanál van. A másik terület, ahol drasztikus eredményeket lehet elérni, az a tisztítószerek világa. Szerinte csupán az ügyes marketing eredménye, hogy minden koszra és helyiségre más és más tisztítószer szükséges. A megoldás pofonegyszerű, ecet és víz, illetve egy általános sampon, amivel kezet mosnak, fürödnek és a kutyát is ebben fürdetik. A holmik csökkentésének fontos színtere a gardrób is; a ruhák 80 százaléka Bea álláspontja szerint „mi lesz, ha” ruha, azaz csak azért lóg a szekrényben, hogy ne hordjuk. A 20 százalék maradhat, ami azt jelenti, hogy ha van, mondjuk, egy 15 darabos alapruhatárad, akkor nagyságrendileg ötven különböző öltözeted lehet ezek variációiból! Ugyanez a puritánság jellemzi a szépészeti cuccokat is; egy bio napraforgó olaj az arcra és a testre, kakaópor bronzosítónak és égetett mandula szemfestéknek.
3. Használd újra!
Bea családjában nincs uzsonnatáska, ehelyett egy japán módszer szerint megkötött textilkendőbe csomagolják a gyerekek ételeit. A bevásárlást textiltáskákkal oldják meg, és mindent kimérve vesznek, a magukkal vitt üvegekbe kérve az árut. A ruhákat, bútorokat, használati tárgyakat eleve használtan veszik, és csak olyan helyen vásárolnak, ha mégis valami újat vennének, ahol élethosszig szól a garancia, így ha tönkremegy az áru, ingyenes a csere.
4. Csatlakozz a körforgásba!
Jó, ha tudod, hogy ha ásványvizet iszol, és azt gondolod, hogy te nagyon etikusan jársz el, amikor tömörítve, szelektíven gyűjtöd a palackokat, tévedsz! Nagyon kis piaca van ugyanis az ebből készült holmiknak, ráadásul azok már nem is használhatók azután ismét újra. Szóval igyál inkább csapvizet, és olyan csomagolású holmikat használj és vásárolj, amelyek üvegből, fémből vagy papírból készülnek.
5. Komposztálj!
Igen, ez az a pont, ami egyelőre a legtöbbünk számára megvalósíthatatlan. Addig is, míg eljutsz oda, hogy megpróbálkozz egy akár városi lakásban is használható komposztálóval, van pár trükk, ami segít, hogy eleve kevesebb dolog kerüljön a kukába. Például ne hámozd meg a sárgarépát, a fehérrépát, az almát, és azt a gyümölcs- és zöldségfélét, ami egy alapos mosással is simán ehető. Több vitamin marad az ételben, és kevesebb hulladék a kukában.”
A legutóbbi budapesti előadásán elmesélte, hogy amióta így élnek, negyven százalékkal csökkentek a kiadásaik, sokkal több idejük van egymásra, a fontos dolgokra, és mindannyian nagyon élvezik ennek a maguk teremtette életmódnak az egyszerűségét.
“Lett helye annak, ami igazán számít; a lényeg a létezésen van, nem a birtokláson.”
FOLYT. KÖV. !
Forrás:
https://wmn.hu/wmn-life/46503-a-no-aki-befottesuvegben-tartja-a-szemetet–bea-johnson-budapesten-
http://www.humz.hu/nuhublog?gclid=CjwKEAjwr_rIBRDJzq-Z-LC_2HgSJADoL57HHcQeD6UgjC8nX5MDlSo8WbNK5VBB35UYMceqtpPtXRoC5fjw_wcB
e.blog.hu/2017/03/10/bea_johnson_avagy_otthon_hulladek_nelkul
Köszönöm. Ehhez csak közelíteni lehet, megvalósítani sajnos nem. Arra gondoltam, ötleteket kaphatunk tőle!
Szép napot!
Nem szégyellem, de számomra ismeretlen a hölgy. Elgondolkodtató, ahogy élnek, de “egy fecske nem csinál nyarat”. (Még kettő sem.) Bizonyára vannak követői, de nem hiszem, hogy sokan lennének. Nálunk a főváros közepén ez megvalósíthatatlan. Maradok a szelektív hulladékgyűjtésnél.
Nagyon hasznos összeállítás ez is, mint a többi.
Szép napot!