A mai bejegyzésemhez nincs mit hozzáfűzni, a hölgy munkássága magáért beszél.
Maria Montessori 1870-ben született Olaszországban. Iskoláit kitűnő eredménnyel végezte. A középiskola után beiratkozott a műegyetemre, majd egy év után átiratkozott az orvosi karra. 25 évesen ő lett az első orvosnő Olaszországban. Ezután a római egyetem bölcsészkarán tanulmányozta a korabeli tanítási módszereket, megismerkedett a gyermeklélektani kísérletekkel és a kísérleti pedagógiával.
Miután érdeklődése egyre inkább a gyermekgyógyászat és a pszichiátria felé fordult, egyetemi tanulmányait követően – Róma egyik pszichiátriai klinikájának önkéntes munkatársként – antropológiai és elmekórtani vizsgálatokat folytatott. Ottani tevékenysége során találkozott egy csoport értelmi fogyatékos gyermekkel, akik az egyik kórteremben összezsúfolva embertelen körülmények között, minden gondoskodást nélkülözve tengették életüket. Az ott tapasztalt viszonyok annyira megragadták a szociálisan érzékeny ifjú orvosnőt, hogy élményei hatására elkezdett értelmi fogyatékos gyermekek gyógyításával foglalkozni. Munkája kezdetén a híres francia orvos Jean-Marc Itard (1774-1834) és tanítványa, Edouard Seguin (1812-1880) műveit tanulmányozta, akik olyan módszereket kialakítására törekedtek, amelyek segítségével megvalósíthatóvá vált az értelmi és érzékszervi fogyatékos gyermekek fejlesztése. Itard munkásságának kiemelkedő részét alkotta, egy az aveyroni erdőben megtalált elvadult állapotban élő gyengeelméjű fiú nevelésével, vizsgálatával, és fejlődésének leírásával foglalkozó munka. Vizsgálatai során arra a megállapításra jutott, minden érzékszervi fogyatékosság fejleszthető megfelelően megválasztott módszerek segítségével. Ennek nyomán tanítványa Seguin fejlesztette ki a fogyatékosok nevelésére szolgáló különböző módszereket és eszközöket: pl. megfelelően kiképzett mélyedésekbe elhelyezhető geometriai formák, felfűzhető gyöngyök, csatok, gombok, fűzők ki- és becsatolására szolgáló egyéb eszközök, különböző felületű tárgyak a tapintásos érzékeléshez.
A francia gyógypedagógusok munkássága mellett módszerének megalapozásában hatottak Montessorira Rousseau, Pestalozzi és Fröbel gondolatai is. Fröbel, aki a 19. század közepén nyitotta meg első óvodáját, az ott folyó munka elősegítésére alakította ki sajátos eszközeit az ún. “adományokat”, melyek segítségével a gyermekek hengerek, kockák, hasábok kézbevételével fejleszthették érzékszerveiket és kezük finommozgásait. Fröbel nyomán váltak a fából készült építőkockák napjaink gyermekszobájának természetes tartozékává. Vizsgálódásai egyre jobban meggyőzték Montessorit arról, hogy a probléma nem elsősorban orvosi, hanem pedagógiai megoldást igényel. Ennek nyomán következett be a fiatal orvosnő nevelői pályára lépése, amelynek sajátos körülményeiről részletesen beszámol Antropologica Pedagogica című munkájában.
A tudományos pedagógia, valamint az orvostudomány legalapvetőbb elveinek figyelembevételével dolgozta ki nevelési rendszerét. Nevelői eljárásának kettős – biológiai és szociális – célja volt. Biológiai szempontból a gyermekek természetes fejlődését kívánta előmozdítani, szociális nézőpontból pedig társadalmi együttélésre készítette elő a gyerekeket. Nevelési elvének és módszerének alaptétele: a gyermek testi és értelmi fejlődésének minden eszközzel való támogatása, segítése, fejlesztése.
1906-ban módszerét óvodás gyermekeken próbálhatta ki. A város nyomornegyedei helyébe új bérházakat építettek, és Montessorit kérték fel, hogy a bérlők iskoláskor előtt lévő gyermekei részére nevelési intézményt hozzon létre. Az első “Gyermekek házát” (Casa dei Bambini) 1907 januárjában Rómában, a San Lorenzo városnegyedben, egy bérház földszintjén hozta létre ötven 3-6 éves gyermek számára. A berendezéshez a gyermekek testméretéhez alkalmazkodó asztalokat, székeket helyezett el, a gyermekek tevékenységükhöz az általa kifejlesztett eszközöket használhatták. Nevelőként egy gondozónőt alkalmazott, akinek megmutatta az eszközök alkalmazását, ám ezen túlmenően meglehetősen nagy szabadságot biztosított számára. Az első intézményt hamarosan több hasonló követte. A Casa dei Bambini-k elterjedtek az egész országban, majd hamarosan létrejött az első műhely is, ahol a speciális foglalkoztató eszközöket előállították. Montessori közben rendkívüli energiával dolgozott módszere továbbfejlesztésén, és az elemi iskolás gyermekek körében történő kiterjesztésén. Ennek érdekében összeállította az egyes tantárgyak oktatásának módszereit, és ezeket a város által rendelkezésére bocsátott iskolákban ki is próbálta.
Tapasztalatainak eredményeit összegző, 1909-ben kiadott művében, az “Il metodo della pedagógia scientifica”-ban fejtette ki legteljesebben koncepcióját, mely könyvet hamarosan angolra, és rövidesen további húsz nyelvre is lefordítottak. 1914-ben angolul jelent meg második könyve “Dr Montessori’s Own Handbook”. Magyarul 1930-ben ennek rövidített változata jelent meg “Módszerem kézikönyve” címmel. Az egymás után megnyíló gyermekintézetek pedagógusainak képzésére 1909-ben szervezte meg mintegy 100 tanítónő részvételével első tanfolyamát Citta di Castelloban, ami ezt követően évente megrendezésre került. Az új módszert világszerte nagy elismeréssel fogadták, amit az elkövetkező időben tartott számos előadás és nemzetközi tanfolyam is bizonyított.
Miben áll a Montessori pedagógia lényege?
Montessori szerint a gyermek a fejlődés valamennyi szakaszában egy-egy területre különösen fogékony, vagyis van egy intenzív érdeklődési területe. Ha a pedagógus felismeri ezt, a gyermek spontán aktivitására építheti az egész pedagógiai folyamatot. Ennek hogyanja a Montessori-pedagógia lényege. Az aktivitáson alapuló tanuláshoz biztosítani kell azokat a fejlesztő eszközöket, melyek illeszkednek az adott érzékeny periódushoz, s a szabad, önálló munka érdekében valamennyi eszköznek önellenőrzésre is módot kell adnia. Szintén a szabad, önálló munka feltétele, hogy a pedagógus bemutassa a gyermekeknek az adott eszköz használatát, hogy utána zökkenőmentesen használhassák azt.
„Segíts, hogy magam csinálhassam” – vallják a Montessori-pedagógia hívei.
A gyermekek környezetét úgy kell kialakítani, hogy az illeszkedjen az aktuális fejlődési szakaszhoz. Segítse lelki és fizikai fejlődésüket, s lehetőséget adjon arra, hogy szabadságukkal élhessenek. A gyermek szabadsága a választás szabadságát jelenti (a felkínált tevékenységek, eszközök közül ő választ). A pedagógus feladata segíteni, hogy a gyermek ezt az eredendő jogot megőrizhesse, és élni tudjon vele. Az így szervezett tanulás során a gyermek megtapasztalja és megtanulja, hogy mire képes és hogy miért mennyit kell tennie. Ez fejleszti önismeretét, erősíti önbizalmát.
Montessori, kinek pedagógiájában a béke és a szeretet központi helyet foglalt el, a spanyol polgárháború kitörése után Hollandiában telepedett le. (az 1930-as években kezdte kidolgozni a békére nevelés és a kozmikus nevelés koncepcióját és eszközeit.)
Ezután a mozgalom központja Amszterdam lett, itt kap helyet ma is a Nemzetközi Montessori Szövetség. Mária Montessorit folyamatosan megújuló, továbbfejlesztő, építkező pedagógusként ismerjük. Ezt bizonyítja az is, hogy az 1936. évi Nemzetközi Montessori Kongresszuson Oxfordban nagy figyelmet szentelt a középiskolás korosztály nevelési problémáira is. Pedagógiai rendszerét kiterjesztette a középiskolai nevelésre is.
A II. világháború kitörése előtt Indiába utazott, a Madras államban szervezett tanfolyamának levezetésére, fia tolmácsként elkísérte, majd 1946-ban visszatért Hollandiába. 1952 májusában, 82 éves korában halt meg Hollandiában, Noordwijk am Zee-ben, és kérésére ott is temették el. A város temetőjében a magas fák árnyékban található kör alakú síremlékén az alábbi felirat olvasható:
„Arra kérem a kedves gyermekeket, akik mindent tudnak, hogy velem együtt munkálkodjanak az emberek közötti megbékélésért és a világ békéjéért.”
(„IO PREGO I CARI BAMBINI, CHE POSSONO TUTTO DI UNIRSI A ME PER LA COSTRUZIONE DELLA PACE NEGLI UOMINI E NEL MONDO.”)
FOLYT. KÖV.!
Kis részlet a róla készült filmből:
Források:
https://hu.wikipedia.org/wiki/Maria_Montessori
http://www.montessori-bp.hu/page.php?5
http://www.koloknet.hu/iskola/pedagogus/alternativ-oktatas/montessori-jellegu-tanulas-tanitas/
http://www.koloknet.hu/iskola/pedagogus/alternativ-oktatas/montessori-jellegu-tanulas-tanitas/
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: