Ezért aztán jött a rég bevált módszerem, a “gugli”. Kigugliztam, hogy az igazi parkinson tüneteinek mérséklésére létezik egy műtéti eljárás, mely során felnyitják a koponyát, majd mintegy 7 órán keresztül kurkásznak benne, és eközben beültetnek néhány elektródát. Mindeközben jól elbeszélgetünk, uis. nem altatásban végzik a műtétet. Ez több okból is pozi, uis. szeretem tudni, hogy mi történik velem, továbbá ha véletlenül mellényúlnának, rögtön csorogni kezd a nyálam vagy meghülyülök, szóval ilyesmi. Arra is jó lenne, hogy ha kicsit közelebbről megvizslatnák az agyam, kiderülne a frankó. Mert, mint tudjuk, műszeresen nem vagyok hülye. És tünetem sem sok van, illetve nincsenek klasszikus tüneteim. De ezen nem rugózom, mert már sokszor írtam erről.
Na, hát itt tartok az agyalásban (mer’ még van nekem olyan. Vajon meddig? ) 🙂 A fiúk nem örülnek az ötletemnek, enyhén szólva sem. Inkabb a frászt kapják tőle. Kíváncsi vagyok a dok.nő mit szól hozzá. Lehet, hogy eltilt a guglitól. 🙂
FOLYT. KÖV.!
